Tisztelt Emberi Erőforrások Minisztériuma, Tisztelt Jogalkotók!
A Magyar Pedagógiai Társaság szakmai alegységeként működő Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztály ezúton kíván élni „az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet” véleményezésének lehetőségével.
Az általunk kifogásolt törvényi bekezdések a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításának 10., 17. és 18. §-ához kapcsolódnak.
10. §
„c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus,
d) az enyhe értelmi fogyatékos és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók rajz, testnevelés, informatika, technika, ének-zene, etika és az egyes kerettantervek által tartalmilag ezekkel egyenértékű tantárgyak oktatását elláthatja a tantárgynak megfelelő szakos tanár is.”
Véleményünk: Az enyhe értelmi fogyatékos és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat minden esetben az erre szakosodott, vagyis a tanulásban akadályozott illetve az értelmileg akadályozott szakon végzett gyógypedagógus lássa el. A szakemberhiány megoldását egyéb eszközökkel (pl. juttatások, kedvezmények) kell megoldani.
Indoklás: Az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatásához speciális módszertani, eszközbeli és szemléletbeli tudás szükséges, melyre a felsőoktatás során erre a területre szakosodott oktatók készítik fel azokat a hallgatókat, aki ezt a speciális szakterületet választják. A szokványos módszerekkel az ezekbe a csoportokba tartozó gyerekek/fiatalok sikeresen nem oktathatók, nevelhetők. Oktatásukra, nevelésükre még az egyéb szakirányt végzett gyógypedagógus sem alkalmas, hiszen őket egy teljesen más sérüléstípussal élő tanuló/tanulócsoport tanítására készítették fel, kifejezetten az adott fogyatékosságnak megfelelő metodikával rendelkeznek. A szakszerű ellátás a d) pontban említett tantárgyak esetén ugyanúgy elengedhetetlen! Szakmailag nem indokolható ezen tantárgyak nem megfelelő oktatása, hiszen ezen tanulók esetében kiemelten fontos a komplex készségek fejlesztése.
17. §
„(1a) Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesülhet. Az e bekezdésben foglaltakra az 56. § (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályok értelemszerűen alkalmazandóak.”
Véleményünk: A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel élő tanulók számára a szakértői bizottságok szakvéleményének alapján továbbra (2018. augusztus 31. után is) lehetőséget kell adni arra, hogy egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből mentesüljenek az értékelés és a minősítés alól.
Indoklás: A Jogszabálymódosításhoz tartozó kiegészítés, magyarázat szerint „az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből történő értékelés és a minősítés alóli felmentés nagyszámú, szinte automatikusan alkalmazott”. Meggyőződésünk, hogy a kerületi szintű szakértői bizottságokban dolgozó gyógypedagógusok feladatukat a lehető legmagasabb színvonalon látják el, és kompetensek annak megállapítására – szakmai érvek, vizsgálati eredmények alapján –, hogy mely tanuló esetében indokolt a mentesítés. A szakértői vizsgálatok nem vonnak maguk után automatikus mentesítést. Azokban az esetekben azonban, ahol a szakmai team legjobb szaktudása alapján javasolja a mentesítést, az adott tanuló képességeinek optimumán való teljesítés csak ennek a „könnyítésnek” az igénybevételével lehetséges, ennek hiányában sérül alapvető joga a megfelelő fejlődéshez, a képességeinek megfelelő neveléshez, oktatáshoz.
Az érintett tanulók továbbtanulási lehetősége ezek fényében erősen korlátozódik, hiszen az egyenetlen képességstruktúra okozta kimagasló vagy jó területek sem tudják kompenzálni az idegen nyelvi vagy matematikai területen tapasztalható hiányosságokat mentesítés nélkül.
A fenti jogszabálymódosítás nem csökkenti a tantárgyi mentesítésre szoruló tanulók számát, ők valószínűsíthetően az amúgy is extrém módon túlterhelt megyei vagy országos szintű szakértői bizottságokhoz fognak vizsgálatért folyamodni. A jelenlegi több hónapos várakozási idő tovább hosszabbodik, azaz reálisan előfordulhat, hogy tanéveken keresztül nem zárul le megnyugtatóan egy tanuló vizsgálati folyamata, mentesítési kérelme. A lemorzsolódás, korai iskolaelhagyás mértéke előreláthatóan tovább növekedhet.
Nem tartjuk elfogadhatónak azt az indoklást, miszerint „A felmentések alkalmazásával sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére, mely a tanuló jövőképe szempontjából rendkívül hátrányos.” A tanulási készségek fejlesztése – amely a tanórán a differenciáló tanár, a fejlesztő foglalkozásokon a fejlesztő pedagógus feladata – lehetővé teszi, hogy a tanuló a többi tantárgy követelményeinek megfeleljen, miközben ezekhez több energiát és időt kell befektetnie.
18. §
Az Nkt. 99. §-a következő (16)-(18) bekezdéssel egészül ki: „(16) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor a megfelelő pedagógus szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki a) a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel, b) felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban természettudomány képzési területen szerzett szakképzettséggel, c) alapfokú művészeti iskolában felsőoktatásban művészet képzési terület szakján szerzett művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és előadóművész szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.
Véleményünk: A pedagógus-munkakör betöltését továbbra is megfelelő végzettséghez és szakképzettséghez kell kötni. A szakemberhiány megoldását egyéb eszközökkel (pl. juttatások, kedvezmények) kell megoldani.
Indoklás: A pedagógus szakma presztízsének és az oktatás színvonalának további romlását eredményezi egy olyan intézkedés, mely lehetővé teszi, hogy módszertani, tartalmi, oktatásszervezési, neveléselméleti és kapcsolódó pszichológiai ismeretekkel nem rendelkező személyek oktassák/neveljék a gyermekeket.
2017. április 18.
Turcsik Katalin
elnök
MPT Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztály