A Magyar Pedagógiai Társaság szakosztályainak tagozatainak véleménye társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezetekről 

Összesítés 

Bevezető

1. Az OKM az utóbbi héten jogszabálytervezetek sokaságával „kínálta meg” társadalmi partnereit – véleményezés céljából. Nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, hogy ennyi  tervezet „egy szuszra” való értékelése komoly erőpróba elé állítja az érdekelteket, bizonyos szempontból képtelenség felelős elemzést végezni.
2. Megjegyezzük, hogy a civil partnerek kiválasztott listáját önkényesnek tartjuk. Megtisztelő, hogy az MPT felkerült e listára, de több esetben érzékeljük, hogy a tárgykörben konkrétan érintett szervezet  nem mondhatott véleményt (pl. művészetpedagógiai egyesületek művészetoktatási kérdésben,ÁMK Országos Egyesület, Az Iskolai Esélyegyenlőségért. Egyesület a komprehenzív kérdésben stb. Figyelmesebb partnerválasztást  tanácsolunk.

 Általános megjegyzés

     Mindenképpen észrevételeznünk kell a legtöbb jogszabály-terv koncepciózus rendszerbe illeszkedő voltát. A támogatási struktúrák összekapcsolása korábban elrendelt minőségfejlesztési  feladatokkal egyértelműen tükrözik a jogszabályalkotás tervszerűségét.

(A Bevezetőben jelzett 1.problémára is jó megoldás lehetne, ha ezt a tervszerűséget tervként az OKM nyilvánosságra hozná, így fel lehetne rá készülni.)

    Nyilvánvalóan léteznek ad hoc feladatok, elsősorban a parlamenti politizálás törvényszerűségei miatt. Ilyen pl. a „Pénzügyi ismeretek….” Témájú OGY határozat-tervezet.

Megértjük a hajlékony, gesztuskész politika fontosságát, ám például e kérdésre elegendő és jogszerű válasz lenne: A NAT nevű kormányrendeletben  a kérdés, a kihívás, a feladat kellőképpen kifejtett, jogalkotói intézkedésre nincs szükség, a NAT implementációjára kell erőforrásokat fordítani. (Különböző oktatáspolitikusi nyilatkozatok nyomán hasonlóan aggódunk, ha az un. „iskolaiegrsszió-problémára” engedne az OKM a „jogszabálycsinálási hevületnek.)

 Konkrétan: 

A) A pedagógiai szakmai szolgálatokról szóló rendelettervezethez.  (10/1994 (V.13.) 

A tervezethez hozzászóló tagtársaink fontosnak, sőt szükségesnek tartják – főként a közoktatási törvényben meghatározott és kiemelt területeken – a szakmai-pedagógiai módszertani eszközök ismertetéséhez, használatához az országos szintű, magas színvonalú segítségadást, ami az ágazati irányításnak is része kell legyen és összefogása nagyban segítheti is azt. 

Ugyanakkor kifejezik súlyos aggodalmukat, hogy, ez egy olyan központosítási formában jelenik meg a tervezetben, amely valószínűleg csökkenti majd a várt eredményességét. Azért gondolják így bírálatot megküldő tagtársaink, mert, bár a szolgáltatások eddigi hiányaira irányul, de akiknek ez a szükségletét szolgálná, gyakran igen távol lesznek a fővárostól.

Más megközelítésben: továbbra is problematikus a feladatelosztás. A szövegben az szerepel, hogy a feladatok leoszthatók az önkormányzatok által működtetett pedagógiai intézeteknek. A megyékben ez a formáció  jóformán már nem létezik

A módosító rendelet 2. § (3) bekezdésében megjelenített „[…]Az Intézet feladatainak végrehajtásában a fenntartóval kötött megállapodás alapján részt vehet a pedagógiai intézet.”  szövegezés az eddigi tapasztalataink szerint nem vagy alig lehetett működtetni.

Konkrétan a módosított szövegről:

1. A módosító rendelet tagoltságának módosítása egyértelművé tette az adott tartalmakat, a létrehozandó rendszert [„3 §” kialakítása; a 12/D §-ban a (4) pont kialakítása és a (3) c)-ből az utolsó mondat leválasztása, ezzel egyértelművé vált a (3) a)-c)-re vonatkoztatás; az említett (4) miatti átszámozásból eredő (5); az egész dokumentumban alkalmazott szerkesztési eljárások.]
2. Az 5 § -ban megnevezésre került az EDUCATIO Kht. Csak a honlapjának van szerepe az országos szaktanácsadó szolgáltatásban? Szerepe azonos az „Intézettel”? 
3. A 6 § (4)  ellentmondásban van az (1)-gyel és így értelmezhetetlen.
4. Apróság: A 12/D § (4) pont 1. sorában hiányzik egy „t” betű  „….szaktanácsadónak azt  kell…”; valamint az (5) pontutolsó sorában felesleges a vessző az és e
   lőtt: „…önéletrajzzal és legalább…”

Tartalmilag:

1. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások című fejezetben a 12/A § (3) pontban  „Az Intézet feladatainak végrehajtásában a fenntartóval (melyikkel?) kötött megállapodás alapján részt vehet a pedagógiai intézet.” – mondatban a „részt vehet” kitétel jó esetben motiváló hatású is lehet, ugyanakkor az egyedi megoldásoktól függően előnytelen megosztó hatása is kialakulhat a területi ellátásban és annak megítélésében.
2. A 12/A § (6) pontban  „… országos pedagógiai –szakmai szolgáltatások segítik a pedagógiai intézetek pedagógiai-szakmai szolgáltatás tevékenységét.”” – mondatban a „segítik” mit jelent? A pedagógiai intézetek pl. ingyenesen vehetnek részt az Intézet által szervezett konferenciákon, képzéseken, tájékoztatásokon? Ha így lenne, megvalósulna a központi segítségadás, irányítás, eligazítás. Ha nem így lesz, akkor felülről jövő bábáskodás a pedagógiai intézetek felett? Mindketten ugyanazoknál az intézményeknél látnak el tanácsadói feladatokat! Konkretizálni kellene, hogy milyen jellegű a segítségadás.
3. A 12/B § – 12/H § -ok alcímmel megjelölt feladatkörei a fejlesztés valóban hangsúlyos területei. A módszertani segítségadás nagyon szükséges. Az egyes területek szaktanácsadói feladatellátásának személyi feltételeit reálisan állapítja meg a módosítás. Kivétel a könyvtári tevékenységgel kapcsolatos feladatellátás. Ezt akárki elláthatja bármilyen végzettséggel és felkészültséggel?
4. A könyvtári tevékenységet (12/B §), a kisebbségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások (12/C), a konfliktuskezelést segítő (12/F) és a halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozó (12/G) szolgáltatások segítéséhez a központi, főként jogi és eljárásrendi képzéseken túl főként az adott szakterület szakmai segítségnyújtása és a helyi, intézményi megvalósítás feltételrendszerének kialakításához szükséges központi támogatás lenne szükséges. A fejezetekben részletezett feladatellátást segítő területek aránylag szűk témaköre is bizonyítja, hogy a tanácsadói feladatellátás ezeknél főként szakterületi, illetve kisebbségi szakmai jellegű kell legyen, amikre itt utalás sincs.
5. Több helyütt sokkal pontosabban lenne szükséges meghatározni – teszik szóvá kritikus  tagtársaink az intézményben alkalmazottak körét. (Gyógypedagógus, tanár ® általános iskolai gyakorlattal stb.)
6. „Az Intézet gondoskodik a pedagógusok képzéséről ...” – ez dicséretes, csak nehogy ebben merüljön ki a tevékenységük.
7. Ami a lényeg lenne – jegyzi meg í bíráló : A pedagógiai szakmai szolgáltatás szakmaiságának rendezése. (A főváros  pl. vállalja a fenntartást, elkötelezett e kérdésben, ennek ellenére még a bp-i oktatáspolitika is szakmailag meglehetősen esetleges. Gondoljunk csak a TISZK-ek belépésére, feladataira.)

 

Összességében a 12/B § – 12/H § -ok tartalmi kidolgozottsága aprólékosan szerepelteti mindazt, ami a területhez tartozik. Az egyes segítőtevékenységekhez, illetve azok bizonyos csoportjához tartozó tanácsadói szakterületek erősen specializáltak. Ez elvileg igényes, elméletileg megalapozott tanácsadói tevékenységet ígér. Előre vetíti azonban az egységben és rendszerben látást követelő intézményi munkának az elaprózását, szétesését, időszerűséghez kötődő kampányfeladatok teljesítésére.

Trencsényi László ügyvezető elnök, másokkal, az OKNT-ben helyet foglaló vezető MPT-aktivistákkal és másokkal egyetértésben  az Országos Köznevelési Tanácsnak e tervezetet tárgyaló ülésén nyomatékosan felhívott a monopolhelyzeteket teremtő, a szubszidiaritást elvető centralizációs törekvések veszélyeire. Ezt az álláspontot e bírálatban is megerősítjük.

 

 

B) Komprehenzív iskola (5561 – 1/2009) 

 

1. A NAT-rendelet várstlanul – „elorozván” az egységes iskola eredeti jogalkotói szándékát a művészeti iskolák finanszírozási krizisére használja a fogalmat. Ez komolyértelmezési zavart fog okozni, ill. okoz máris.
2. Most február vége van. Mi a garancia arra, hogy a fenntartók képviselő-testületi döntést tudnak március utolsó napjáig hozni? (Nem lehet egy ilyen jelentős szerkezetváltást 5 hét alatt érdemben előkészíteni. (Mire is vállalkozik a fenntartó? A 12 évfolyamos képzés megvalósítására. Ez bőven középtávú cél. Komolytalan a határidő ilyen kezelése! Mondhatom, eleve halálra van ítélve a program.) A mai egyeztetési mechanizmussal ez képtelenség! (szülők, választópolgárok, iskolahasználók, oktatási-, pénzügyi bizottság, képviselő-testület stb.)
3. A tárgyi feltételek nem jelennek meg pontosan. Néhányan az épületfejlesztés lehetőségét fogják a dologban látni.  A szakmai problematika – ez már most látható – eltörpül.
4. Az iskolafenntartók szeretnének a középfokú képzéstől megszabadulni. Miből gondolja az előterjesztő, hogy most alapvető változás áll be a megszorítások hatására.
5. Ez pedig szigorú szakmai kérdés: mindenki oktathat a komprehenzív iskolában? Nem kell a pedagógusokat felkészíteni a feladatra? A jelenlegi pedagógus mentalitás – tisztelet a kivételnek – rettenetesen elkopott. A pedagógusok felkészítésére komoly forrásokat kell biztosítani. És akkor kérdés, ki is lesz a képző?

 

1. A rendelettervezet úgy kezeli a komprehenzív (egységes) iskolákat, mint amelyek a későbbiek folyamán jönnek majd létre, holott azok a Ktv. 33.§ (1) bekezdése alapján elvileg eddig is megszerveződhettek. Ha jól értelmezem az olvasottakat, az új jogszabály szerint viszont csak azok az egységes iskolák pályázhatnak majd támogatásra, amelyek 2009. szeptember 1-től felmenő rendszerben kezdik meg az egységes iskola kialakítását. Ha a korábbi egységes iskolák a Ktv. rájuk vonatkozó szabályait (egyúttal, mint feltételeket is) teljesítették, akkor miért kéne most ismét kiróni rájuk ezek némelyikét (pl. új alapító okirat létrehozása). Azok az intézmények például, amelyek a közelmúltban váltak közös igazgatású közoktatási intézményekké (s mondjuk e kereteken belül működik egységes iskolájuk is) a jogszabályi előírásoknak megfelelően átdolgozták minden szükséges dokumentumukat, köztük az SzMSz-t is. Most tegyék meg ezt újra? Milyen okból?
2. A rendelettervezet mintegy összefoglalja az egységes iskola pedagógiai alapelveit,  s az újonnan létrejövő ilyen típusú intézményeknek előírja azok teljesítését, függetlenül attól, hogy előzetesen az  alapozó szakaszban a 2008/9. tanévtől – felmenő rendszerben – bevezetésre kellett, hogy kerüljön a nem szakrendszerű oktatás. Ha ez így van, mi indokolja, hogy az egységes iskolát erre kötelezi a törvényalkotó?
3. Értjük a törvényalkotó szándékát az egységes intézményen belüli „automatikus” továbbhaladás elősegítéséről. De ha már ma sem engedélyezett a felvételi vizsga…
4. .Nem igér különös hatékonyságot, hogy  az „Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. közreműködésével legalább három alkalommal nyolc órás nevelőtestületi továbbképzést biztosít az érintett intézmény számára a komprehenzív iskolai-intézményi működés pedagógiai és társadalmi szerepéről, ..”, ahelyett, hogy a pedagógiai módszerekről okítaná! (s nem feltétlenül Ők!)
5. „ d) a tanulók számára érdeklődésüknek, képességeiknek összetevőiről és azok szintjéről folyamatos tájékoztatást nyújtó mérési-értékelési rendszert dolgoztat ki és annak alkalmazására vállalkozik,.. „ –  aggódunk, hogy ez újabb rejtett megbízás a „mérési lobby” számára.
6. A komprehenzív iskola kérdése szívós, stratégiailag átgondolt innováció, fejlesztés kérdése inkább, a jogszabályi beavatkozás veszélyeire hívjuk fel a figyelmet.

 C./ Minőségbiztosítás: 

 

1. A cél nagyon fontos, azonosulni lehet vele, de a rendeletalkotó nagyon régen lépte át az iskolák küszöbét – véli az egyik bíráló tagtárs..
2. Bíráló tagtársunk üdvözli a tervezet rendszerszerűségét, a támogatáshoz való hozzájutás pályázati elgondolását, illetve „lépcsőzetes” struktúráját.
3. Ha valami leült az iskolákban, akkor ez az – teszik szóvá többen -. Most azt várja el a rendeletkészítő, hogy újrainduljon a folyamat? A IMIP-pel hasonló a helyzet. Hatékonyabb promóció kívánatos!
4. A Kjt. meghatározza már a minősítést, ehhez lehet rendelni a teljesítményértékelést. Most ismét egy újabb szabályozórendszer ki- vagy átdolgozása veszélyes, mert nagy indulatokat gerjeszt majd a pedagógus társadalomban.
5. Hatékonyabb lenne egy önértékelési rendszer kialakítása – véli bíráló tagtársunk -, s a pénzt abba lenne célszerű pumpálni.

 

D) Érettségi követelmények /40/2002 (V.24.) 

 

Bírálónk a különös figyellme a fizika és a természettudomány részekre irányult. A fizikával kapcsolatban a  “6. § (1) Az R. mellékletének FIZIKA cím FIZIKA KOMPETENCIÁK alcímét követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:” felsorolásaiban az alábbi két módosítást javasolja.

 – a mindennapi életet befolyásoló ismert fizikai természetű jelenségek értelmezése;

– több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, ismert, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása;

 E) Iskolai gyakorlat támogatása…. 

1. Bírálónk idézvén a tervezetet helyes törekvésnek tartja, hogy nem csak 9. 10. évfolyamokon, hanem 11. 12. évfolyamokon is megjelenik a támogatás. Sajnos az összeg nem túl magas!
2. „A gyakorlati oktatásban részt vevő tizenegy-tizenkettedik évfolyamos tanulók 20
   09. szeptember 15-ei létszáma alapján”- tételhez megjegyzi: az októberi statisztika alapján kéne, nem pedig külön létszámfelmérés alapján.
3. „Továbbá a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon szervezett szakmai orientáció és szakmacsoportos gyakorlati oktatás legalább heti négy órában, maximum 12 fős csoportbontásban kerül lebonyolításra.”- mondathoz fűzött megjegyzés: Ez helyes törekvés, de idejében módosítani kell hozzá a Pedagógiai Programot! Ahol erre idejében nem gondolnak, ott elesnek a támogatástól.

 F) Pénzügyi ismeretek a közoktatásban OGY határozattervezet 

Ld. Bevezető

 

 G) A többi megküldött tervezettel kapcsolatban nincs megjegyzésünk. 

Budapest, 2009. február 27

  

A bírálat során támaszkodtunk  a Fővárosi Tagozat, Békés megyei Tagozat, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szakosztály, Általános Iskolai és Gimnáziumi Szakosztály kialakított álláspontjára.

 

Trencsényi László

ügyvezető elnök