K. Nagy Emese előadása – a KIP

Módszertani innovációk a szakképzésben konferencia

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Műszaki Pedagógiai Tanszék

  1. 11. 28.

 K. Nagy Emese

Kísérlet a lemorzsolódás csökkentésére a Komplex instrukciós Program (KIP) alkalmazásával

Miért alkalmas a KIP a lemorzsolódás csökkentésére?

Társas interakció és tanulás

  • Vigotszkij – önszabályozás, egyéni fejlődés
  • Piaget – szociális-kognitív elmélet
  • Bandura – szociális tanuláselmélet, utánzás: a gyerekek egymást figyelve tanulnak, szociális megerősítés az utánzás kiváltója
  •  

Az osztály heterogenitása

Kontra:  Henry és Rickman, 2007 , Fejes és Szűcs, 2019   

Pro:     Pro:     Dewey                  Yates, 1976        Csoma, 2004                    Cohen és Lotan, 2014                    Kertesi, 2018      Ercse, 2019 K. Nagy, 2007, 2015, 2019

Státuszprobléma kialakulása:      Feldman és Prohaska, 1979,     Cserné, 1991,     K. Nagy, 2007,     Boser, Wilhelm és Hanna, 2014

 

A KIP célja

A tudásban heterogén tanulói csoportok fejlesztése.

Az alulmotiváltság mérséklése, megszüntetése.

A kognitív, affektív, szociális képességek fejlesztése.

 

A KIP követelményei
MIÉRT?

  • Tudásban heterogén csoport
  • Nyitott végű csoportfeladatok
  • Sokféle képesség felhasználást igénylő feladatok
  • Differenciált egyéni feladatok
  • Az egyéni feladatok felhasználják a csoportmunka eredményét

 

A KIP sikerének feltételei
Nem technika,  elkötelezett vezető, elkötelezett tantestület

A pedagógus

  • ismeretekkel rendelkezik a tanulók előzetes tudásáról, érdeklődéséről, státuszáról és személyközi kapcsolatairól;
  • ismeretekkel rendelkezik a tudásban heterogén tanulói csoportok sikeres nevelésének-oktatásának a stratégiájáról, módszereiről, eszközeiről;
  • ismeretekkel rendelkezik a többféle képesség felhasználásának a lehetőségeiről, annak a tanulói státuszkezelő és a tanulás eredményességét segítő  hatásáról.
  • képes a motivációt, a differenciálást, a tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására;
  • képes a hagyományos és az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására;
  • munkája során előtérbe helyezi a komplex pedagógiai tevékenységet és képes mindezek által az egyéni és a csoportos tanulást támogató pedagógiai folyamatok tervezésére és kivitelezésére;
  • az ismeretközlő oktatásával szemben hangsúlyosabb szerepet kap a problémaalapú oktatás
  • fontosnak tartja az osztálytermen belüli méltányosság megteremtését;
  • fontosnak tartja az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését;
  • fontosnak tartja a tanulók innovációs készségének a fejlesztését;
  • a tanulók ismeretelsajátítása érdekében a tanítási órák egy részében a vezető, irányító szerepből szervező szerepbe lép;
  • fontosnak tartja a tanulói önállóság támogatását;
  • a kognitív képességek mellett fontosnak tartja a szociális viselkedés fejlesztését.

 

Eredmények mutatkoznak az alábbi területeken

  • Hiányzás
  • Évismétlés
  • Motiváltság
  • Viselkedésbeli változás
  • Tanórai sikeresség