2015. április 22-én szakosztályunk ezzel a címmel szervezett szakmai napot, együttműködve az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskolával.
A következő kérdések körüljárását tűztük ki:
- Milyen kompetenciákra van szüksége egy középiskolásnak a sikeres tanuláshoz?
- Milyen speciális képességek szükségesek a különböző szaktárgyi ismeretek elsajátításához?
- Milyen eszközökkel fejleszt a szaktanár és a fejlesztő pedagógus a tanulási nehézségekkel, zavarokkal küzdő tanulók esetében?
A plenáris szakaszt rövidre terveztük, hogy több időt hagyhassunk az óralátogatásokra és az azokat követő beszélgetésekre. A program végén diákokkal is lehetett találkozni és beszélgetni, sőt közösen kézműveskedni és fejlesztő játékokat játszani is. Ezt a két tevékenységformát (is) fontosnak tartjuk beiktatni a tanulók mindennapjaiba, kihasználva sokrétű fejlesztő hatásukat. Emellett megteremtették az alapot a könnyed és barátságos hangulatú beszélgetésekhez.
A leglényegesebb történésekre minden bizonnyal a szűkebb körű beszélgetéseken került sor. Ezek témáit részben a bemutató órák, részben a résztvevő pedagógusok korábbi tapasztalatai és a délelőtti előadásokon elhangzottak határozták meg.
A tanár szerepe megváltozott, a direktív irányítás nem célravezető, a pedagógusnak facilitátorként kell segítenie diákjait a fejlődésben – ezt Péntekné Scherffel Ildikó hangsúlyozta a Természettudományok és képességfejlesztés című előadásában. Fontosnak tartotta a félelem nélküli légkör megvalósítását és a tanulók önbecsülésének javítását is – tapasztalatai szerint ezek is sarkalatos pontok a középiskolai képzésben. Az említett szempontoknak jól megfelelnek azok a módszerek, amelyeket ő a természettudományos tantárgyak elsajátításánál leghatásosabbnak tart és rendszeresen alkalmaz: ezek a projektpedagógia és a mozaik módszer.
(Péntekné Scherffel Ildikó prezentációja ide kattintva tekinthető meg.)
Travnev-Nagy Andrea sajátos helyzetben van, hiszen évekig történelemtanárként, de szeptember óta gyógypedagógus fejlesztőként is dolgozik az Övegesben. Előadásában – melyet a rá jellemző megújító módon Preziben tárt elénk – sorra vette a társadalomtudományi tárgyak elsajátításában legfontosabb képességeket, a képességdeficitekből adódó jellegzetes hibákat és azokat a módszereket, amelyek segíthetnek a fejlesztésben. Kiemelte, hogy az érintett tantárgyak (elsősorban magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) közös jellemzői a szövegközpontúság, valamint a memória és a térben-időben való tájékozódás központi szerepe.
A szakiskolai képzés válságára hívta fel a figyelmet Fábry Béla. (Fábry Béla prezentációja letölthető innen.) Ebben a képzésben nagyrészt azok tanulnak, akik – többnyire alacsony szocio-ökonómiai státuszukból fakadóan – rossz tanulmányi eredményeket hoznak az általános iskolából. A tapasztalat szerint ezeknek a tanulóknak a tanulási képességei nagyon gyengék, komoly edukációs és motivációs deficitjeikkel megbirkózva kell eljuttatni őket a sikeres záróvizsgáig.
Ez két kérdést szül, melyeket az előadó nemcsak feltett, hanem a válaszok megfogalmazására is vállalkozott.
1. Mi motiválhatja ezeket a tanulókat?
A válasz szerint ehhez a siker a kulcs. A tanulásban a sikert a képességeknek megfelelő szintű kihívás hozhatja meg – ennek közelebbi megvilágításához Fábry Béla Csíkszentmihályi Mihály flow-elméletét hívta segítségül, rendkívül jól megvilágítva annak lényegét.
2. Mi segítheti őket tanulási képességeik javításában?
Ehhez a kulcsot a szövegértési képesség fejlesztésében látja – ennek a képességnek a deficitje minden további fejlődést meggátol.
Utolsó előadóként Herman-Paveszka Dóra gyógypedagógus (prezentációja ide kattintva megtekinthető), logopédus kapott szót. Az Öveges József Középiskola szerencsés helyzetben van: hat pedagógus végez szakszerű fejlesztést a diákokkal. Dóra ezeknek a foglalkozásoknak a tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Hangsúlyozta, hogy a középiskolás korosztály esetében a tanulási nehézségek és zavarok maradványtüneteivel találkozunk, de a régóta fennálló problémák miatt gyakoriak a másodlagos pszichés tünetek és a család „elfáradása”. A fejlesztő foglalkozások ennek megfelelően komplex szemléletet igényelnek: a személyiség középpontba állításával kell minden téren segítséget nyújtani, sikerélményhez és minél több praktikus ismerethez juttatva a tanulókat.
A rendezvénnyel célunk nem receptek adása, hanem a szakmai párbeszéd és tapasztalatcsere elősegítése volt. A résztvevő pedagógusok és vendéglátó kollégáik fejlődési igényére alapozva kívántuk elérni, hogy a problémák jobban körvonalazódjanak és a jó gyakorlatok terjedjenek. Sok ilyen helyzetet szeretnénk még teremteni…