Magyar Pedagógiai Társaság
Kisgyermeknevelési Szakosztály
1054 Budapest, Petőfi Sándor u. 3.
Tisztelt Országos Köznevelési Tanács
Loránd Ferenc elnök úr részére
A társadalompolitikai, a társadalomszociológiai, a gazdasági és a technikai fejlődésben mutatkozó új jelenségeket (igények és szükségletek), valamint a 3-7(-8) éves korosztály szocializációjában jelentkező változásokat figyelembe véve mi is szükségesnek ( kívánatosnak ) tartjuk az 1996-ban kormányrendeletben kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjának (továbbiakban Alapprogram) felülvizsgálatát, a felülvizsgálat nyomán módosítását és kiegészítését.
Az Alapprogram módosítása során szükségesnek tartjuk, hogy érvényesüljön a közoktatási rendszer vertikális irányú egységesülési folyamatai mellett az óvodapedagógus szakma értékeinek megőrzése. A változtatások a szükségletekkel, a realitásokkal, és az innovációkkal együttesen valósuljanak meg a következő elvek figyelembevételével:
1. Demokratizmus és alternativitás (a fejlesztés nem csak „felülről” hanem „alulról” is indulhat; nem csak országos, hanem a helyi kezdeményezéseknek is legyen szerepük az innovatív hagyományokra erősebben építés érdekében)
2. Egységesség és differenciáltság (a minden intézmény számára kötelező érvényű Alapprogram alapelveinek érvényesítése ne zárja ki, hanem feltételeze továbbra is a megfelelő differenciálást. A gyakorlatban az alapképességekhez, műveltséghez különböző módon, utakon juttathatók a gyerekek.) 3. Gyermekközpontúság – az érdekek és jogok egyeztetése és biztosítása. 4. A társadalom sokszínűségének visszatükröződése – társadalmi integráltság megőrzése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, kisebbségi csoportokra. 5. Fenntarthatóság tekintetbe vétele a társadalmi, az infrastrukturális és személyi erőforrások megfelelő fejlesztésének realitásaival számolva. Az Alapprogram módosítása után a helyi nevelési programok változtatása válik szükségessé, aminek eredményes megvalósítása érdekében fejlesztési stratégia kialakítása alapigény. A helyi nevelési programokban a reális cél kitűzésének alapfeltétele a széleskörű helyzetelemzés, és ebből indulva kell meghatározni a fejlesztés útjait és lehetőségeit A fentieket figyelembe véve javasoljuk, hogy a munkálatok során vizsgálják meg, és / vagy támaszkodjanak olyan kutatási eredményekre 1. melyek feltárják az óvodák helyi nevelési gyakorlatát, melyben az alternativitás, a sokféleség és az ezekben megmutatkozó eredmények igazolják az Alapprogramban megfogalmazott „..különböző pedagógiai törekvések, az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesítését”, eredményes és/vagy sikertelen megvalósulását. Végezzenek összehasonlító elemzést az óvodák által megalkotott helyi nevelési programok és a kompetencialapú program között. 2. Tegyenek ajánlást (alternatív mintákat) az összevont óvodák nevelési programjának megalkotására – újrafogalmazására, értékközvetítő funkciójára, és deklarálja a helyi igényekhez, szükségletekhez igazított megvalósítás lehetőségét. 3. Legyenek tekintettel az „Átmenetek” problémáinak megoldására, enyhítésére. Ennek érdekében megfontolásra ajánljuk:
3.1. egységes óvoda-bölcsőde humán erőforrásainak szakmai kompetencia fejlesztését, biztosítását (kiegészítő képzés szükséges, mind a bölcsődei, mind az óvodai szakemberek részére);
3.2. az iskolai élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló értékelések helyi óvodai gyakorlatát a helyi nevelési programhoz igazított dokumentációs rendszerét a továbbiakban is tartsa kívánatos gyakorlatnak.
4. Ajánlásaikkal kötelezzék el magukat (szerezzenek érvényt) a gyermekek érdekeinek, és jogainak érvényesítése mellett.
4.1. A művelődési esélylehetőség kizárja az óvodákban a különórák, – a csak az egyes gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokat.
4.2. Az iskolába kerülő gyermeket kísérő írásbeli dokumentáció lehetséges formáit szükséges felülvizsgálni, különös tekintettel a gyermekek érdekeit és jogait leginkább képviselő szülői háttér szerepére és jogosultságára.
Végezetül,
a Magyar Pedagógiai Társaság kisgyermekneveléssel foglalkozó szakembereinek meggyőződése, hogy az erősen strukturált pluralista társadalomban nehezen képzelhető el egységes nevelési, pedagógiai eljárások és módszerek alkalmazása.
Az általunk felvetett, javasolt kérdésekre adott válaszok kimunkálásában, ezt megalapozó vizsgálatokban készséggel részt vállalunk, amennyiben bizalmat kapunk a szakmai együttműködésre.
2009. január 13.
Villányi Györgyné
Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési szakosztály