Kraiciné Szokoly Mária előadása

Mérőeszközök az alapkészségek fejlesztéséhez workshop

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézménye

Magyar Pedagógiai Társaság

EPALE Magyarország

Európai Unió Erasmus

2019 november 25

 

Megnyitó: Gebauer Ferenc, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat  igazgatója

Kraiciné Szokoly Mária PhD c. egy. docens (ELTE PPK FTI): A  képesség mérések fontossága a Szakképzés 4.0 magyar stratégiai dokumentum tükrében.

Laki Ildikó PhD szociológus (FPSZ): A mérési eszközök szerepe, jelentősége az oktatás és a munkaerő-piac vonatkozásában.

Pap Anna andragógus (doktorandusz, ELTE PPK NDI): a Kognítív Profil Teszt felnőttekre történő adaptálási kísérletének első eredményei.

Dunás Varga Ildikó gyógypedagógus-andragógus: (doktorandusz ELTE PPK NDI) Mérési eszközök a gyógypedagógiában.

 

Kraiciné dr. Szokoly Mária PhD
A  képesség mérések fontossága a Szakképzés 4.0 magyar stratégiai dokumentum tükrében

Problémafelvető tézisek

  1. Az élethosszig tartó tanulás követelménye miatt reflektorfénybe került a sikeres és hatékony felnőttkori tanulás, amelynek alapfeltétele az alapkompetenciák megléte és fejlesztésének lehetősége.

A munkaerőhiány ráirányítja a figyelmet a munkaerő-tartalékot képező társadalmi csoportokra. Munkaerőpiacra történő beemelésük feltétele a sikeres felnőttkori tanulás. Ezt a csoportot sajátos tanulási igényű csoportoknak nevezünk. Jellemzően hátrányos helyzetűek,  tanulási kudarcokkal, tanulási nehézségekkel, alap- és munkaerőpiaci kompetencia-hiányokkal érkeznek a felnőttképzésbe. Ide tartoznak

a szociokulturális hátrányban élők ,pl. a romák és a leszakadó régiók szakképzetlen lakossága,

az egészségi okok miatt hátrányos helyzetűek, így fogyatékosok vagy a……………………

a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia miatt tanulási nehézségekkel küzdők csoportja,

a zártan élők, pl. a fogvatartottak.

Ezeknek a csoportoknak a felnőttkori tanítása-tanulása sajátos pedagógiai-andragógia feladatot és andragógiai szakértelmet igényel, így az alapkompetencia hiányok kezelésének kérdését.

 

  1. Az Ipar 4.0 világában az emberi tevékenységek egy jelentős része az automatizálás miatt veszélybe kerül
  • Az automatizálhatóság foka az Ipar 4.0 világában:
  • 80% feletti: a termelés, az anyagmozgatás és szállítás.
  • 75% az ügyviteli támogatásban és irodai tevékenységben az értékesítésben,
  • 72% a kereskedelemben

Mindez egyben azt is jelenti, hogy újfajta foglalkozások, munkakörök megjelenésére lehet számítani – melyeknek magasabb képzettséget igényelnek. közös jellemzője, hogy Nem pusztán szakképzett munkaerőre, de az ipar 4.0 szempontjainak megfelelő képzésben részesült munkaerőre van szükség.

  1. Az Ipar 4.0 megjelenése megváltoztatja a kompetenciaelvárásokat

 

 

  1. A potenciális munkaerő-tartalék az ország három régiójára korlátozódik

 

  1. A Szakképzés 4.0 helyzetelemzésének fő megállapításai
  • A további gazdasági növekedés feltétele a hatékonyságnövekedés.
  • A hatékonyságnöveléshez magasabb képzettségi szint szükséges. A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa a minőségi szakemberképzés.
  • A képzési szerkezetnek és tartalomnak is követnie kell az automatizáció okozta változásokat.
  • A digitalizált munkakörnyezetben megváltoznak a kompetencia-elvárások.
  • Az elmúlt időszak dinamikus keresetnövekedése növeli a magyar munkahelyek presztízsét.
  • Az álláskeresők száma folyamatosan csökken, kisebb a munkaerő-tartalék.
  • A munkaerő-tartalékokra fókuszáló speciális képzések, átképzés szükségesek.

 

  1. Helyzetkép az oktatás vonatkozásában
  • Magas a lemorzsolódás, a képzést végzettség nélkül elhagyók aránya. 12%-os a végzettség nélküli iskolaelhagyók, a lemorzsolódási aránya, a szakközépiskolákban még ennél is magasabb. (Az országos átlagban végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya meghaladja a 10%-ot, egyes térségekben megközelíti a 40%-ot.)
  • Mind az általános iskolából belépő iskoláskorú, mind a hosszabb ideig álláskereső státuszban lévő felnőttek nagy része komoly kompetencia-hiányokkal küzd.
  • Nem működik a szakképzés irányába mutató pályaorientáció. Sokan hagyják el a szakgimnáziumot (46%) az érettségi után, technikusi végzettség nélkül. A szakgimnáziumban tanuló diákok jelentős része nem abban a szakmában akar elhelyezkedni, amit a szakképzésben tanult.

 

  1. Megoldási javaslatok az oktatás területén

 

  • a kötelező óvodai nevelés korhatárának az 5-ről 3 éves korra való csökkentése . A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában, kompetencia-hiányuk csökkentésében előrelépés a 4 és 6 éves kor közötti gyerekek kisgyermekkori nevelése és gondozása (Ma már 95,3%-a vesz részt.)
  • A lemorzsolódás csökkentésére
  • a fenntartó erős szakmai kontrollja, a képzési tevékenység folyamatos nyomon követése jelentheti.
  • Centrum- és iskolai szintű helyi beavatkozások:
  • a kis létszámú felzárkóztató csoportok létrehozása,
  • az érintettek folyamatos támogatása, orientációja,
  • akár egyénre szabott mentorálás,
  • a manuális készségek fejlesztése. Szükség lenne a technika tantárgy visszavezetésére
  • az alapkészségek, a biztos szövegértés és a matematikai kompetenciák, valamint a digitális alapkompetenciák fejlesztése érdekében a szakképzés megkezdésekor kompetenciamérések
  • Pályatanácsadás megerősítése, a pedagógusok felkészítése

 

  1. Megoldási javaslatok a szakképzés területén
  • „A számítások szerint a következő 3 évben 150–200 Milliárd Ft-ot lehet a szakképzés fejlesztésére fordítani”.
  • A munkaerő-tartalék szűkössége és specifikumai miatt fókuszált és célcsoportokra szabott újszerű megoldások.
  • A munkaerő-tartalékok bevonása, aktivizálása szükséges.
  • Ehhez:
    • a munkaerő-potenciál pontos felmérése szükséges
    • A tartalékok bevonása a munkaerő-piaci elvárások alapján összeállított kompetencia-felmérésen és -fejlesztésen kell, hogy alapuljanak.
    • erős helyi szintű szociál-pedagógiai jelenléttel segítendő a folyamat,
    • egyéni mentorálás,
    • kiscsoportos kompetencia-fejlesztési programok, valamint
    • életvezetési programok bevezetése

 

  1. Megoldási javaslatok a felnőttoktatás területén
  • Erős a kimeneti szabályozás, ami alapján valóban a gazdaság igényeinek megfelelő szakemberek lépnek ki a munkaerőpiacra.
  • Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák radikális csökkentése.
  • Az oktatott képzések rendszere legyen átlátható, a képzések tartalma igazodjon az Ipar 4.0 igényeihez.
  • Jelentősen növelni kell a kis- és középvállalkozások körében a saját munkavállalóikat képző vállalatok arányát.
  • A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyik bevételét jelentő szakképzési hozzájárulás nagyobb hányadát kellene visszafordítani a képzési feladatokra, a szakképzés fejlesztésére.

 

  1. Munkaerő-tartalékokra fókuszáló átképzések, képzések szükségesek.
    „A munkaerő-tartalék szűkössége és specifikumai fókuszált és célcsoportokra szabott megoldásokat kívánnak. A képzések a munkaerő-piaci elvárások alapján összeállított kompetencia-felmérésen és -fejlesztésen kell, hogy alapuljanak, annak érdekében, hogy a kompetenciahiányokkal küzdő célcsoport alkalmassá váljon a foglalkoztatásra, átképzésre. A munkaerő-tartalékok bevonása, aktivizálása a munkaerő-potenciál pontos felmérésével, erős helyi szintű szociál-pedagógiai jelenléttel, egyéni mentorálással és kiscsoportos kompetencia-fejlesztési programok, valamint életvezetési programok működtetésével valósulhat meg eredményesen.” (Szakképzés 4.0. 17. oldal)

 

  1. A szakképzés új alaprendszerében középpontban az általános iskolát követő kompetenciamérés