………………………………………………………………………………………………………………………………
1. §
A szervezet neve: Magyar Pedagógiai Társaság
Működési területe: Magyarország
Székhelye: Budapest, VII. Kazinczy u. 23-27.
Alapítási éve: 1891.
2. §
A Magyar Pedagógiai Társaság célja
A Magyar Pedagógiai Társaság (a továbbiakban Társaság) a pedagógiai elmélet és
gyakorlat művelőinek, az oktatásügy szakembereinek, az az egész életen át tartó tanulás
jegyében a neveléssel, oktatással, és képzéssel foglalkozó szervezeteknek, intézményeknek
önkéntes, autonóm szakmai-tudományos egyesülése, természetes és jogi személyek
közhasznú szervezete. Társadalmi úton aktívan szolgálja a nevelés elméletének és
gyakorlatának fejlesztését, a pedagógia érdekeinek védelmét; a hazai nevelés progresszív
hagyományainak, maradandó értékeinek őrzését és ápolását; a pedagógia új
eredményeinek közkinccsé tételét, a nevelés kiemelkedő szerepének társadalmi elismerését.
2. §
A Társaság feladatai
1. Segíti és ösztönzi a nevelésügy, a pedagógia fejlődése szempontjából lényeges
kérdések megfogalmazását, kutatását és napirenden tartását, az elmélet és a
gyakorlat egységét. Szakterületét érintő kérdésekben a nyílt, szakmai párbeszéd
fenntartásával járul hozzá a pedagógiai és laikus közvélemény formálásához.
2. Részt vesz a nevelés hagyományainak feltárásában és ápolásában, számon tartja a
pedagógia kiemelkedő személyiségeit, és nevezetes évfordulóit, figyelemmel kíséri és
gyarapítja a neveléstörténeti emlékek gyűjteményeit.
3. Együttműködésre törekszik a pedagógiát és a rokontudományokat művelő hazai és
nemzetközi intézményekkel, társaságokkal, a pedagógusok érdekeit képviselő
szervezetekkel, alkotó-kísérletező műhelyekkel, valamint a szakmai nyilvánosság
intézményeivel.
4. Konferenciákat, felolvasó üléseket, előadásokat, ankétokat, kiállításokat rendez.
Kereteket biztosít a különböző pedagógus nemzedékek közösségteremtő
törekvéseinek. Az illetékességi körébe tartozó teljesítmények elismerésére társadalmi,
állami kitüntetések adományozását kezdeményezi, maga is alapít elismerési formákat.
5. Önállóan vagy partnereivel együttműködve kiadói és információs tevékenységet
folytat. Folyóirata az Új Pedagógiai Szemle és a Kisgyermek. A Társaság jelen van az
interneten és rendszeresen megjelenik a nyilvánosság egyéb fórumain.
6. Tanfolyamokat, továbbképzéseket, konferenciákat, szakmai táborokat szervez,
pedagógiai szaktanácsadást, könyvkiadói és kiadványterjesztői tevékenységet folytat.
7. Céljainak megvalósítása és alapszabályának keretei között egyéb szakmai – kutatás,
nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység,
1 A 2022. június 2-i közgyűlés által módosított Alapszabály. A módosításokat kiemelve (félkövér
betűtípussal) jelezzük.
kulturális örökség megóvása, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, gyermek- és
ifjúsági érdekképviselet -, és ezzel összefüggésben gazdasági tevékenységet folytat.
4. §
A Társaság önálló jogi személy
1. A Társaság célját és feladatát az Alapszabály és a hatályos jogszabályok előírásai
szerint, önálló jogi személyként valósítja meg.
Mint önálló társadalmi-szakmai-tudományos egyesülés, független az állami szervektől,
politikai-világnézeti alapon működő szerveződésektől. Politikai pártokat nem támogat,
azoktól támogatást nem fogad el. Országgyűlési és önkormányzati választásokon jelöltet
nem állít, és nem pártfogol.
2. A Társaság megszűnik, ha
2.1.Törvényszék jogerős végzésben a Társaság megszűnését kimondja.
2.2. a Küldöttgyűlés a Társaság megszűnéséről dönt.
2.3. a Társaság megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a
küldöttgyűlés új célt nem határoz meg.
2.4. ha a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3. A Társaság jogutódlással történő megszűnése esetén más jogi személlyé nem
alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
4. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek
kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az
egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú
szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott
szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a
megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú
szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
5. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában
rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki.
A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
5. §
A Társaság közhasznú szervezet
1. A Társaság közhasznú tevékenységet folytat, e tevékenységét a 2011. évi CXC. tv.
63. § a-k. pontja alapján szervezi, különösen az alábbiak szerint.
1.1 Közreműködik a pedagógust munkakörénél fogva megillető jogainak
gyakorlásában, ennek keretében közvetlen és közvetett segítséget biztosít. (2011. évi
CXC. tv. 63. § a-d. pont)
1.2 Segíti a pedagógusokat, hogy hozzá jussanak munkájukkal kapcsolatban a szükséges
ismeretekhez, információkhoz. (2011. évi CXC. tv. 63. § e. pont)
1.3 Biztosítja, hogy a pedagógusok szakmai ismereteiket, tudásukat szervezett
továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsák, részt vegyenek a köznevelési rendszer
működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai
kísérletekben, tudományos kutatómunkában. (2011. évi CXC. tv. 63. § g. pont)
1.4 Lehetővé teszi, hogy szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen
helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában. (2011. évi
CXC. tv. 63. § h. pont)
1.5 Közreműködik, illetve segítséget biztosít abban, hogy a pedagógus jogai gyakorlása
kapcsán jogorvoslat ügyében az illetékes fórumokhoz forduljon. (2011. évi CXC. tv. 63. § k.
pont)
2. Közhasznú szolgáltatásait tagjain kívül más is igénybe veheti.
3. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében,
azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja
fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Évente egy
alkalommal a közhasznúsági jelentés adatait országos napilapban közzéteszi.
6. §
A Társaság szervezeti egységei
1. A Társaság a társadalmi nevelés intézményrendszerének, a nevelésügy
struktúrájának, időszerű feladatainak, a neveléstudomány és társtudományai
diszciplináris rendszerének, tagjai érdeklődésének, valamint területi
elhelyezkedésének megfelelően szakosztályokból, tagozatokból és egyéb szervezeti
egységekből, szerveződési formákból építkezik. (A továbbiakban mind szervezeti
egység.) Szükség és igény szerint időleges szervezeti egységek is létrehozhatóak.
Ebben az esetben a szervezeti egység létrehozásáról döntő fórumnak dönteni kell a
szervezeti egység működésének időtartamáról is. A szervezeti egységek típusa,
szervezeti formája, összetétele tagjainak, tagcsoportjainak kezdeményezésére
rugalmasan alakulhat, változhat. Az új szervezeti egységeket ill. a változásokat az
Elnökség veszi nyilvántartásba, és – kivéve az eredeti szándék szerint időleges
szervezeti egységeket – a Társaság Küldöttgyűlése hagyja jóvá.
2. Nyilvántartásba vett, de a Küldöttgyűlés által még jóvá nem hagyott szervezeti egység
képviselője ill. az időleges szándékkal létrejött szervezeti egységek képviselői a
Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesz/nek részt.
3. A szakosztályok és más szervezeti egységek, szerveződési formák diszciplináris és
tematikus elvek, a tagozatok pedig területi elrendeződés alapján működnek.
4. A társaság szervezeti egységeinek programjai és önálló kezdeményezései alkotják a
Társaság működésének fő tartalmát és formáit.
5. A Társaság szervezeti egységei az Alapszabály keretein belül önállóak, saját
működési területükön és hatókörükben maguk építik kapcsolataikat, együttműködési
rendszerüket, alakítják belső felépítésüket, irányításuk szervezetét és működési
rendjét, biztosítják a tagok társasági aktivitásának kereteit.
6. Új szervezeti egységet legkevesebb 10 társasági tag alakíthat. A szervezeti egység
létrehozásával egyidejűleg el kell készíteni a szervezeti egység szervezetéről és
működéséről szóló dokumentumot, melynek tartalmaznia kell a szervezeti egység
vezetőválasztási és a Társaság Küldöttgyűlésére vonatkozó küldöttválasztási
szabályait. E dokumentumot a nyilvántartásba vétel részeként – az alakuló ülés
jegyzőkönyvével és a jelenléti ívvel együtt – az Elnökségnek kell benyújtani.
7. A szervezeti egység működési minimuma:
7.1. nyilvántartásba vett tagjai fizetik a tagdíjat, s létszámuk 10 főnél – beleértve a jogi
személyiségű tagot ill. tagokat -nem kevesebb,
7.2. vezetősége rendszeres munkát végez, és ennek dokumentációját az Elnökségnek
megküldi,
7.3. a Társaság szervezetén belül, ill. a szervezeti egység képviseletében szakmai-közéleti
aktivitást fejt ki s azt dokumentálja.
8. A szervezeti egységek saját döntésük alapján – társasági tagságukat, az ezzel járó
jogokat és kötelességeket megőrizve, a megfelelő feltételeket teljesítve – önálló jogi
személlyé válhatnak.
9. A szervezeti egység megszűnik, ha
9.1. a tagsága így dönt. Ebben az esetben az Elnökségnek meg kell küldeni a szervezeti
egység megszűnését kimondó határozatát, jegyzőkönyvét és a jelenléti ívet.
9.2. a Küldöttgyűlés a szervezeti egység megszűnését kimondja. Ennek feltétele, hogy az
éves küldöttgyűlési értékelés során a szervezeti egység működési minimumának
elmaradására a szervezeti egység vezetőségének figyelmét a Küldöttgyűlés határozatban
felhívta. A működési minimum ismételt elmaradása esetén a Küldöttgyűlés a szervezeti
egység pénzügyi támogatását felfüggesztheti s egyben az Elnökség feladatának fogalmazza
meg a szervezeti egység működésének segítését.
10. Ha ezt követően sem mutat fel a szervezeti egység társasági munkát, ill. nem teljesíti a
szervezeti minimumot, megszűnését az Elnökség javaslatára a Küldöttgyűlés
határozatban mondja ki.
11. A szervezeti egység megszűnése nem jelenti a tagok alanyi jogú tagságának
megszűnését. Megszűnt szervezeti egység tagjai kérhetik bármely más szervezeti
egységben regisztrálásukat.
7. §
A Társaság tagjai
1. A Társaság alanyi jogú tagjai lehetnek azok a természetes személyek, akik a
Társasághoz való csatlakozásukat írásban jelzik, tagfelvételüket kérik. A tagsági
jogviszony a tagnyilvántartásba való bejegyzés napján lép hatályba.
2. A tagsági viszonyt attól a naptól kell számítani, amely napon a tag jelentkezését az e
feladattal megbízott személy a Társaság tagnyilvántartásába bejegyzi. Erről a tagot, a
regisztrációs szervezeti egységet (lásd 7.§ 3. pont) és a tevékenység színteréül
választott egyéb szervezeti egységeket értesíteni kell.
3. A tagnyilvántartásba bejegyzett tagnak joga van szervezeti egységet választani, ahol
társasági választójogát gyakorolja (ez az un. regisztrációs szervezeti egység). E
választást a jelentkezéssel egyidejűleg is jelezni lehet.
4. A Társasághoz tagként kapcsolódhatnak olyan jogi személyek, szerveződések,
egyesületek is, amelyek egyetértenek a Társaság céljával, s annak tevékenységét
cselekvően készek támogatni.
5. A jogi személyek tagsági viszonyának kezdeményezését a jogi személy döntésre
jogosult szervének hiteles dokumentuma alapján az Elnökség nyilvántartásba veszi. A
tagsági viszonyról az Elnökség javaslata alapján a soros Küldöttgyűlés dönt. E
Küldöttgyűlésre a jogi személy képviselőjét ill. képviselőit meg kell hívni, ahol ő ill. ők
tanácskozási joggal vesznek részt.
A jogi személyt alkotó szervezeti egységnek lehetnek olyan tagjai, akik alanyi jogon is
társasági tagok.
6. Tiszteletbeli tagok lehetnek azok a személyek, akiknek munkássága alapján a
Társaság Küldöttgyűlése tiszteletbeli tagságot adományoz. A tiszteletbeli tagság nem
von maga után kötelezettségeket és jogokat. A tiszteletbeli tag maga választhatja meg
társasági tevékenységeit.
7. A Társaság tagjai az éves tagdíjfizetéssel egyidejűleg nyilatkoznak arról a szervezeti
egységről, amelyben társasági választójogukat gyakorolják (a továbbiakban
regisztrációs szervezeti egység), ill. amely/ek/ben társasági aktivitásukat kifejtik.
8. §
A tagok joga és kötelessége
1. A tagok joga és egyben kötelessége a Társaság munkájában, az Alapszabályban
meghatározott cél megvalósítása érdekében tevékenyen részt venni.
2. A tagok jogaikat személyesen, a jogi személyek, szervezetek, egyesülések képviselőik
útján gyakorolják.
3. Társaság tagjai tevékenységüket a Társaság szervezeti egységeiben fejtik ki. A tagok
szervezeti élettel összefüggő jogaikat az Alapszabály és a szervezeti egységek
szabályzata alapján gyakorolják.
4. A tagok korlátozás nélkül csatlakozhatnak a Társaság bármely szervezeti egységéhez.
A tagsági joggal járó választójogot a tag csak egy szervezeti egységben (a
regisztrációs szervezeti egységben) gyakorolhatja.
5. A tagsági viszony létesítése ill. az éves tagdíjfizetés alakalmával a tagok nyilatkoznak
arról, mely szervezeti egységben regisztráltatják magukat. A tagok e szervezeti
egységben gyakorolják a szervezeti választások alapján jogaikat.
6. A tagok a Társaság szervezeti egységei tisztségviselőinek, küldötteinek, a Társaság
tisztségviselőinek és egyéb, az Alapszabályban meghatározott személyek
megválasztása során választójoggal rendelkeznek és választhatók.
7. A Társaság tagjai – természetes és jogi személyek egyaránt – kötelesek az
Alapszabályban foglaltakat megtartani, éves tagsági díjat fizetni, mely társasági
nyilvántartásuk feltétele.
8. A tagdíjfizetési kötelezettség alól indokolt esetben, a tag kérelmére, az Elnökség
javaslata alapján a Küldöttgyűlés határozott vagy határozatlan időre felmentést adhat.
Ez esetben a tag évenkénti írásos nyilatkozata képezi a nyilvántartás alapját. A
tagdíjfizetés, illetve az írásos nyilatkozat alapján alakul a Társaság tagnyilvántartása.
9. §
A tagsági viszony megszűnése
1. A tagsági viszony megszűnik:
1. kilépés,
2. törlés,
3. kizárás és
4. elhalálozás esetén.
2. Kilépésnek minősül, ha a tag tagsági viszonyának megszüntetését a regisztráló
szervezeti egység vezetőségével és/vagy az Elnökséggel írásban közli. Ezt a
tagnyilvántartás miatt az Irodának is meg kell küldeni.
3. Törlés minősítéssel elveszti tagságát az, aki egy évnél nagyobb tagdíjhátralékát
ismételt felszólítás ellenére sem rendezi, vagy regisztrálását nem újítja meg. Törlés
minősítés megállapítására az Elnökség jogosult, azt határozatban kell rögzíteni. Az
elnökségi törlés minősítés kezdeményezése előtt az ügyvezető elnök a tagot köteles
írásban felszólítani tagsági viszonya rendezésére.
4. Ki kell zárni azt a tagot,
4.1. akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak,
4.2. akinek a magatartása összeegyeztethetetlen az Alapszabály előírásaival.
5. A kizárásról az ügyvezető elnök javaslata alapján az Elnökség dönt.
6. A kizárást megállapító határozat ellen – annak írásbeli közlését követő 8 napon belül –
a Küldöttgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést a Küldöttgyűlésnek címezve az
Elnökséghez kell postai úton beadni. A fellebbezés halasztó hatályú. A fellebbezést a
soros Küldöttgyűlés köteles megtárgyalni s annak tárgyában állást foglalni.
10. §
A Küldöttgyűlés
1. A Társaság legfőbb szerve: a tagok összességét képviselő küldöttek gyűlése, a
Küldöttgyűlés. (A továbbiakban Küldöttgyűlés.)
2. A Küldöttgyűlés küldötteit a szervezeti egységek tagjai választják, létszámuk minden
nyilvántartott 10 fő után egy fő. A Társaság tagjait a küldöttválasztás alapjául csak egy
szervezeti egységben lehet figyelembe venni, abban, melyet a tag a társasági
választójog érvényesítése tekintetében megjelölt (a regisztrációs szervezeti
egységben).
3. A küldötteket a szervezeti egység e célból összehívott ülésén, a szervezeti egységben
regisztrált tagok saját szabályzatuk alapján választják meg.
3.1. A Küldöttgyűlésen az Elnökség tagjai a küldöttekkel azonos jogokkal és
kötelezettségekkel vesznek részt.
4. A küldöttek megbízatása négy évre szól. (Ez az un. ciklusidő.)
5. A szervezeti egységek a küldötteket a választással azonos eljárásban a ciklusidőn
belül visszahívhatják, és a visszahívott helyére új küldöttet választhatnak.
6. A megválasztott küldöttek személyi adatait – beleértve a ciklusidőn belül visszahívás
után megválasztott küldött/ek adatait is – az Elnökségnek a szervezeti egység
választásáról szóló jegyzőkönyvével egyidejűleg meg kell küldeni.
7. A Küldöttgyűlésre szóló meghívókat a gyűlés előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni. A
meghívónak tartalmaznia kell a Küldöttgyűlés helyét, időpontját és tárgysorozatát.
8. A Küldöttgyűlés ülései lehetnek rendesek és rendkívüliek.
8.1. Rendes Küldöttgyűlés évenként kell összehívni. A rendes ülések sorában négyévenként
(a ciklusidő lejártakor) tisztújító Küldöttgyűlést kell tartani.
8.2. Rendkívüli küldöttgyűlés összehívására akkor kerül sor, ha a Társaság tagjainak több
mint 1/3-át reprezentáló szervezeti egységek, az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság azt
kezdeményezik s az erről szóló dokumentumot az ügyvezető elnökhöz eljuttatják. A
kezdeményezéshez meg kell jelölni a rendkívüli küldöttgyűlés tervezett napirendjét
(tárgysorozatát), a szervezeti egységnek a kezdeményezésről döntő rendezvénye
jegyzőkönyvét és jelenléti ívét ill. a Felügyelő Bizottság ülésének határozatát a jelenléti ívvel.
8.3. A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak. A Küldöttgyűlés helyét, időpontját a Társaság
honlapján közzé kell tenni.
9. A Küldöttgyűlést az Elnökség hívja össze.
9.1. Rendes ülést az adott évben legkésőbb a közhasznúsági jelentés törvényben
szabályozott elfogadásának határnapjáig kell összehívni.
9.2. Rendkívüli küldöttgyűlést a kezdeményezés átvételétől számított két hónapon belül kell
összehívni.
9.3. A rendes és rendkívüli küldöttgyűlés összehívásának egyéb szabályai megegyeznek.
9.4. A Küldöttgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított
harminc napon belül – az Elnökség intézkedés céljából összehívja. E határidő
eredménytelen eltelte esetén a Küldöttgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is
jogosult. Ez esetben a Küldöttgyűlés összehívásának általános szabályait kell alkalmazni.
10. A szabályosan összehívott Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek
legalább 50%-a + 1 fő jelen van.
10.1. Határozatképtelenség esetén a Küldöttgyűlés azonos napirenddel 8 napon belül
összehívható (megismételt küldöttgyűlés). Ekkor a Küldöttgyűlés a megjelentek számától
függetlenül határozatképes. Erre a küldöttek figyelmét a meghívóban külön fel kell hívni.
10.2. Megismételt küldöttgyűlésen nem lehet dönteni a Társaság megszüntetéséről,
vagyonáról.
10.3. Megismételt küldöttgyűlésen az Alapszabály megváltoztatásához és a Társaság
tisztségviselőinek visszahívásához ill. megválasztásához a teljes küldöttlétszám alapján a
küldöttek legalább 25%-ának egybehangzó szavazata szükséges.
11. A határozatképes Küldöttgyűlés döntéseit – kivéve a 10. § 10.3., a 11.1., a 12. és a
13.1. alatti valamint a 12. § 6.1.3. alatti döntéseket – a jelenlévők 2/3-os többséggel, a
tisztségviselők megválasztását ill. egyéb személyi kérdéseket kivéve nyílt szavazással
hozza.
11.1. Amennyiben valamely küldött titkos szavazást kezdeményez, azt a levezető elnök vita
nélkül szavazásra köteles bocsátani. Ha a határozatképes küldöttgyűlés egyszerű
többséggel (50% + 1 fő) a kezdeményezést támogatja, a titkos szavazás lebonyolítását a
levezető elnök elrendelni.
12. A Küldöttgyűlés levezető elnökét, a Küldöttgyűlés elnökségét, ill. a Küldöttgyűlés
munkabizottságait, jegyzőkönyv-vezetőjét és hitelesítőit a Küldöttgyűlés nyílt
szavazással, egyszerű többséggel maga választja meg.
13. A Küldöttgyűlés személyi kérdésekben döntéseit – kivéve a küldöttgyűlés levezető
elnöke, a küldöttgyűlés elnöksége és munkabizottságai, jegyzőkönyv-vezetője és a
jegyzőkönyv hitelesítői ügyében – titkos szavazással hozza meg.
13.1. Amennyiben személyi kérdésekben a szavazás eredménytelen, második fordulóra
kerül sor. Ilyen esetben a határozatképes küldöttgyűlés egyszerű többséggel hoz
határozatot.
14. A Küldöttgyűlés hatásköre:
14.1. elfogadja a Társaság Alapszabályát és dönt annak módosításáról, valamint a Társaság
megszűnéséről.
14.2. 4 évi időtartamra megválasztja az elnököt, az ügyvezető elnököt, az alelnököket (3 fő),
az elnökségi tagokat (4 fő), a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, folyóirata
szerkesztőbizottsága elnökét és a szerkesztőbizottság Társaság által delegált tagjait, a
Szakmai Kollégium Küldöttgyűlés által megválasztandó tagjait.
14.3. dönt a Küldöttgyűlés munkájával összefüggő személyi kérdésekről (levezető elnök,
Küldöttgyűlés elnöksége, jegyzőkönyv-vezető, hitelesítők, munkabizottságok tagjai, egyéb
személyi kérdések),
14.4. dönt a Küldöttgyűlés által megválasztott személyek visszahívásáról;
14.5. megvitatja és elfogadja a Társaság munkájáról szóló beszámolókat, meghatározza a
következő időszak legfontosabb feladatait;
14.6. megvitatja és elfogadja a közhasznúsági jelentést;
14.7. megvitatja és jóváhagyja a Társaság éves pénzügyi jelentését; költségvetését;
14.8. dönt a tagsági díjak összegéről és a fizetési kötelezettség alóli felmentésről;
14.9. dönt a tagdíj-vissza térítés elveiről;
14.10 dönt a szervezeti egységek nyilvántartásával összefüggő kérdésekben;
14.11 dönt a jogi személyiségű tagság kérdésében;
14.12 határozatot hoz a Társaság egészét érintő kérdésekben;
14.13 megtárgyalja és jóváhagyja a Felügyelő Bizottság jelentését;
14.14 napirendre tűzi azokat a javaslatokat, indítványokat, panaszokat, amelyek a
Küldöttgyűlés előtt legalább 8 nappal beérkeztek az Elnökséghez;
14.15 dönt kizárás ügyében érkező fellebbezésről;
14.16 dönt az Etikai Bizottság által vizsgált ügyben hozott elnökségi döntésre vonatkozó
fellebbezésről;
14.17 a Küldöttgyűlés tiszteletbeli elnök ill. tiszteletbeli tag címet adományozhat;
14.18 dönt a Társaság megszűnéséről, vagyonának sorsáról;
14.19 dönt mindarról, amit az egyesülési és közhasznúsági törvény a Küldöttgyűlés
hatáskörébe utal.
15. A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a jegyzőkönyv-vezető, a
Küldöttgyűlés levezető elnöke és két, a Küldöttgyűlés által választott küldött hitelesít.
16. A Küldöttgyűlés határozatait a határozatok tárában sorszámozva kell rögzíteni.
17. A küldöttgyűlés megtartható jelenléti vagy távolléti (online) módban.
17.1. A küldöttgyűlés megtartásának módjáról az elnökség a küldöttgyűlés
összehívásával egyidejűleg dönt.
17.2. Amennyiben a külső körülmények változása indokolttá teszi, a küldöttgyűlés
megtartása módjának megváltoztatásáról az elnökség legkésőbb a küldöttgyűlés
időpontja előtt egy héttel dönt. Amennyiben a körülmények változása a küldöttgyűlés
megtartására vonatkozóan a kitűzött időpont előtt egy héten belül állít elő új,
kényszerű helyzetet, a küldöttgyűlést el kell halasztani, más időpontban kell
megtartani. Erről, az új időpontról az elnökség dönt.
17.3. A jelenléti és a távolléti küldöttgyűlésre vonatkozóan az Alapszabály 10. §-ban
foglalt rendelkezések nem térnek el. Kivételt képeznek ez alól a távolléti módban
megtartandó küldöttgyűlés technikai eredetű különbségei.
17.3.1. A jelenlétet képernyőfotóval kell hitelesíteni.
17.3.2. A szavazás módját, beleértve a titkos szavazást is online rendszer
használatával szükséges biztosítani. A titkos szavazás eredményének összegzését az
online rendszerben szükséges elvégezni, valamint az eredmény hiteles
dokumentálásáról gondoskodni kell.
17.3.3. Ha a küldöttgyűlés levezető elnöke zárt ülést rendel el, a nem küldött
résztvevőket az online ülésről is ki kell zárni.
17.4. A távolléti módban szervezett küldöttgyűlés megtartásához az küldöttgyűlési
fórum online-felületét, a küldöttek csatlakozását lehetővé tevő zárt linket a titkárság
biztosítja. Ezt a csatlakozási lehetőséget (linket) a küldötteknek szóló meghívóban is
előre fel kell tüntetni. Amennyiben ez technikailag nem lehetséges, ezt legkésőbb a
küldöttgyűlés előtt egy héttel minden küldöttnek meg kell küldeni.
17.5. A távolléti módban szervezett küldöttgyűlés alkalmával az MPT nyilvánossági
követelményeknek való megfelelését biztosítani kell.
11. §
Az Elnökség
1. A Küldöttgyűlésen megválasztott elnök, társelnök, ügyvezető elnök, alelnökök, és
elnökségi tagok együtt testületként a Magyar Pedagógiai Társaság Elnökségét
alkotják. 2
2. A Társaság munkájának folyamatosságáról az Elnökség gondoskodik.
2.1. A Magyar Pedagógiai Társaságot az elnök és az ügyvezető elnök, azonos
jogosultsággal, külön-külön, önállóan képviseli.
2.2. Az Ügyvezető Elnök felelős a Társaság Alapszabály szerinti működéséért. Munkáját az
alelnökökkel és az elnökségi tagokkal munkamegosztásban látja el. Irányítja az iroda
munkáját, gyakorolja a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a bér megállapítása
kivételével az egyéb munkáltatói jogokat. 3
2.3. Az alelnökök a Társaság szakterületi munkájáért felelősek. Munkájukat az ügyvezető
elnök irányításával, az elnökségi tagokkal munkamegosztásban látják el. Az alelnökök
munkamegosztását az alábbiak szerint kell meghatározni: szakmai-tudományos alelnök,
egyben a felnőtt- és felsőoktatásban érintett szervezeti egységek támogatója, társadalmi
kapcsolatokért és a szervezeti ügyekért felelős alelnök, egyben a közoktatásban érintett
szervezeti egységek támogatója, a társaság szervezeti egységei közti belső
kapcsolatrendszer támogatója, kisgyermeknevelési ügyekért felelős alelnök.
2 Az MPT 2022. június 2-i küldöttgyűlésén megválasztott elnökségének tagjai: 1. elnök:
Trencsényi László (1204 Bp. Tátra tér 5-8.); 2. ügyvezető elnök: Villányi Györgyné (1156 Bp.
Nyírpalota u. 40.); 3. alelnökök: Borbély-Pecze Bors Tibor (1142 Bp. Kassai u. 9.) Turcsik
Katalin (2040 Budaörs, Nádasdülő st.19.), Kálmán Anikó (1025 Budapest, Kulpa u. 4/B ); 4.
elnökségi tagok: Bernhardt Renáta (5100 Jászberény, Pesti u. 13.),Nagy Ádám (1158 Budapest,
Adria u. 69.) Henn-Pap Anna (1052 Budapest, Aranykéz u. 6.), Schindler Rózsa (8000
Székesfehérvár, Géza u. 69.).
3 A 2022. június 2-i küldöttgyűlés a korábbi Alapszabály 2.3 – 2.4.3. pontjait törölte.
2.4. Az elnökség nem tisztségviselő tagjai (a továbbiakban elnökségi tagok) az ügyvezető
elnök irányításával, az alelnökökkel munkamegosztásban a Társaság munkájának
szervezéséért, a társasági munka egy-egy szakterületéért felelősek.
2.4.1. Az elnökségi tagok szakterületi munkamegosztást az Elnökség a megválasztását
követő első szabályosan összehívott ülésén kell kialakítani, és azt határozatban kell foglalni.
2.4.2. Az elnökségi tagok munkamegosztását az alábbi szakterületek szerint kell
meghatározni:
2.4.2.1. a Társaság dokumentációs rendszerének gondozása (szervezeti egységek
nyilvántartása, tagnyilvántartás, határozatok tára, emlékeztetők, jegyzőkönyvek, egyéb
dokumentumok rendszere, stb.), szervezeten belüli horizontális kapcsolatok, együttműködés
szervezése, a Vezetői Kollégium munkájának szervezése,
2.4.2.2. a Társaság belső és külső kommunikációja (Hírlevél szerkesztése, honlap
gondozása, társasági események tömegkommunikációs megjelenítése, egyéb,)
2.4.2.3. Társasági szintű rendezvények, események, a Szakmai Kollégium munkájának
szervezése
2.4.2.4. Forrásbővítés, gazdálkodás,
2.4.2.5. Szakmai-közéleti kapcsolatok, nemzetközi együttműködés,
2.4.3. Az Elnökség az elnökségi tagoknak egyéb feladatokat is delegálhat.
2.3. Az alelnökök és az elnökségi tagok munkamegosztásáról az Elnökség a
megválasztását követő első szabályosan összehívott ülésén dönt. A kialakított
munkamegosztást határozatban kell foglalni, és a határozatot a Társaság honlapján
közzé kell tenni.
2.4. Az Elnökség szakmai képviselti vagy bármely egyéb ügy kezelése érdekében az
alelnököknek, elnökségi tagoknak elnökségi határozattal feladatokat delegálhat. Az
erről szóló döntést határozatban kell foglalni, és a határozatot a Társaság honlapján
közzé kell tenni.
2.5. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökségi ülések helyét és időpontját a Társaság
honlapján nyilvánosságra kell hozni.
3. Az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés négyéves időtartamra választja. 2
4. Az elnökség tagjainak megbízatása megszűnik:
a. a megbízatás lejártával,
b. lemondással,
c. visszahívással,
d. elhalálozással.
5.
5.1. Az elnökség tagjainak megbízatása lejár a megválasztásukat követő negyedik évi
rendes küldöttgyűlésen (tisztújító küldöttgyűlésen), az elnökség tagjaira vonatkozó érvényes
szavazás eredményének ismertetésével.
5.2. Lemondással szűnik meg az elnökség tagjának megbízatása, ha a lemondását írásban
az Elnökségnek bejelenti.
5.3. Visszahívással szűnik meg az elnökség tagjainak megbízatása, ha a választással
azonos eljárásban a Küldöttgyűlés a visszahívásról dönt. Ebben az esetben az adott
Küldöttgyűlésen helyére a küldöttek új elnökségi tagot választanak.
5.4. Ha az elnökség tagjának megbízatása lemondás vagy elhalálozás miatt szűnik meg, a
soros Küldöttgyűlésen a küldöttek helyére új elnökségi tagot választanak. Az így
megválasztott új elnökségi tagok megbízatása a rendes ciklusidő végéig, a
következő tisztújításig tart.
6. Az Elnökség ülései határozatképesek, ha a tagjainak 50%-a + 1fő jelen van, s a jelen
lévők közt van az ügyvezető elnök vagy a szervezeti ügyekért felelős alelnök. Az
üléseket az ügyvezető elnök vagy megbízása alapján a szervezeti ügyekért felelős
alelnök vezeti.
6.1. Az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét,
és a Társaság folyóiratának főszerkesztőjét.
6.2. Az Elnökség ülésére az elnökségi tagok javaslata alapján az ügyvezető elnök
tanácskozási joggal bárkit meghívhat.
6.3. Az Elnökségi ülés időpontját az ügyvezető elnök, tartós akadályoztatása esetén,
megbízása alapján a szervezeti ügyekért felelős alelnök tűzi ki. Az üléseket szükség szerint,
de legalább kéthavonta össze kell hívni. Az elnökségi ülések meghívóját legalább egy héttel
az ülés előtt a tárgyalandó témák (napirendi pontok) megjelölésével együtt az elnökségi
tagoknak és a meghívottaknak meg kell küldeni. Az elnökségi ülések összehívásáról és
szabályszerű menetéről az ügyvezető elnök, távol létében a szervezeti ügyekért felelős
alelnök gondoskodik.
6.4. Az elnökség ülését össze kell hívni, ha az elnökségi tagok több mint fele a tárgy
megjelölésével azt írásban az ügyvezető elnöknél kezdeményezi.
6.5. Az Elnökség ülését a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított
harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte
esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ez esetben az
elnökségi ülés összehívásának általános szabályait kell alkalmazni.
7. Az Elnökség hatásköre:
7.1 a küldöttgyűlések közti időszakban, a küldöttgyűlési határozatok alapján a Társaság
ügyeiben – kivéve a küldöttgyűlési döntést igénylő kérdéseket – határoz, szervezi és irányítja
a Társaság munkáját, segíti, koordinálja a szervezeti egységek tevékenységét, gondoskodik
a működés anyagi-tárgyi feltételeiről,
7.2 dönt a Küldöttgyűlés összehívásáról,
7.3 előkészíti a Küldöttgyűlést, gondoskodik annak szabályszerű lebonyolításáról,
7.4 szervezi a Szakmai Kollégium és a Vezetői Kollégium munkáját, dönt e fórumok
összehívásáról,
7.5 jóváhagyja az éves gazdálkodási tervet,
7.6 dönt a Szakmai Kollégium éves programjáról,
7.7 gondoskodik a Társaság szabályszerű gazdálkodásáról, vagyonáról,
7.8 megbízza a tagnyilvántartásért felelős személyt,
7.9 nyilvántartásba veszi az újonnan létrejövő szervezeti egységeket, a tagsági viszonyt
kezdeményező jogi személyiségű szervezeteket s állásfoglalásra ezen ügyeket a
Küldöttgyűlés elé terjeszti,
7.10 a tagnyilvántartás alapján javaslatot tesz a Szakmai Kollégiumnak a Küldöttgyűlésen
megválasztandó létszámára,
7.11 dönt a tagsági viszony kizárással történő megszüntetéséről,
7.12 etikai vétség gyanúja esetén eseti megbízatással Etikai Bizottságot hoz létre,
vizsgálatot rendel el, s a vizsgálat alapján szükség szerint intézkedéseket hoz ill.
kezdeményez.
7.13 dönt a Társaság gazdasági tevékenysége során a tagoknak biztosítható
kedvezményekről,
7.14 javasolja a Küldöttgyűlésnek a tagsági díj fizetése alóli felmentést,
7.15 dönt az eredeti szándék szerint időleges szervezeti egység/ek nyilvántartásba
vételéről.
7.16 dönt az elnökségi tagok munkamegosztásáról, a delegált feladatokról,
7.17 gyakorolja az irodavezető esetében a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével
és bérének megállapításával összefüggő jogokat,
8. Az Elnökség tevékenységéről a Küldöttgyűlésen beszámol a küldötteknek. A
beszámolókat a Társaság Hírlevelében közzé kell tenni.
Az elnökségi döntések meghozatalához a határozatképes elnökség egyszerű többsége
szükséges. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással hozza, kivéve a személyi döntéseket, ill.
ha az elnökség tagjai közül bárki az adott tárgyban titkos szavazást kezdeményez. Ebben az
esetben az ülést vezető elnökségi tag vita nélkül titkos szavazást rendel el.
9. Az elnökségi ülésekről emlékeztetőt kell készíteni, melyet a tagoknak, a szervezeti
egységek vezetőinek, a Felügyelő Bizottság elnökének meg kell küldeni.
10. Az Elnökség a határozatait a Határozatok Tárában sorszámozva rögzíti. A határozat
alaki kelléke a szavazás eredményének megjelölése, a mellette, ellene szavazók, a
tartózkodók név szerinti felsorolása.
10.1. A határozatokat meg kell küldeni a szervezeti egységek vezetőinek és a Felügyelő
Bizottság elnökének, szerkesztett formában közzé kell tenni a Társaság folyóirata
mellékleteként megjelenő Hírlevélben.
12. §
Szakmai Kollégium
1. A Szakmai Kollégium a Magyar Pedagógiai Társaságban ill. a Társaság körül tömörült
jeles, elismert szakemberek testülete.
2. Célja a széleskörű szakmai vita lehetőségének biztosítása, a nevelés-ügyet,
pedagógiát érintő fontos kérdésekben a Magyar Pedagógiai Társaság szintjén
megfogalmazódó álláspontok kialakítása, tapasztalatok, információk, vélemények
cseréje, javaslatai, ajánlásai, állásfoglalásai kialakításával a szakmai és laikus
közvélemény orientálása.
3. A Kollégium évente legalább két alkalommal ülésezik. Az üléseket az Elnökség hívja
össze, és dönt a levezető elnökségről. A Szakmai Kollégium a megjelentek számától
függetlenül munkaképes. A Társaságra, annak szervezeti egységeire vonatkozó
határozatokat, döntéseket nem hoz.
4. A Szakmai Kollégium feladatai:
4.1. szakmai vélemény-nyilvánítási lehetőségek megteremtése,
4.2. szakmai ajánlások, állásfoglalások készítése,
4.3. szakmai kutatások bemutatása, megvitatása,
4.4. publikációk bemutatása, megvitatása,
4.5. nézőpontok ütköztetésének megszervezése.
5. A Szakmai Kollégium létszáma az MPT tradícióját idézi, állandó tagsága a tisztújító
Küldöttgyűlés évében meghatározott 100 fő. Amennyiben köztes (nem tisztújító)
Küldöttgyűlésen a nyilvántartott szervezeti egységek változása indokolja, a Szakmai
Kollégium létszáma a 100 főtől eltérhet.
6. A Szakmai Kollégium állandó tagságának összetételét a tisztújító küldöttgyűlés
alkalmával regisztrált taglétszám alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
6.1. Állandó tagságát alkotják:
6.1.1. a szervezeti egységek által delegált 1-1 tag,
6.1.2. a szervezeti egységekben minden további megkezdett 50 fő regisztrált taglétszám
felett további egy fő delegált tag,
6.1.3. A Küldöttgyűlés négyévente (a tisztújító küldöttgyűlésen) közvetlenül választ
tagokat a nevelésügyi szakma képviselői közül. Szakmai Kollégiumi tagságra a
társaság bármely tagja, szervezeti egysége, testülete javaslatot tehet a meghirdetett
Küldöttgyűlés előkészítő szakában illetve a küldöttek a Küldöttgyűlésen. Ez a létszám
a 6.1.1. és a 6.1.2. pontok alapján számított és összeadott létszámot egészíti ki 100
főre. E létszámot a Küldöttgyűlés kezdete előtt a küldöttek számának
meghatározásával egyidejűleg – a társasági létszámadatok ellenőrzése után – az
Elnökség állapítja meg. A Küldöttgyűlésen a küldöttek a Szakmai Kollégium e
csoportjának tagjait a leadott szavazatok sorrendje alapján választják meg
6.2. Változó tagságát alkotják a megvitatásra felvett témák, szakmai ügyek hozzáértő
szakemberei, akik eseti jelleggel az elnökség ill. a szervezeti egységek felkérésére vesznek
részt a Szakmai Kollégium munkájában.
7. A Szakmai Kollégium munkájának koordinációját a szakmai-tudományos
tevékenységért felelős alelnök látja el. A szervezési feladatokat az Elnökség által e
feladattal megbízott tagja látja el.
8. A Szakmai Kollégium állandó tagjai közül bárki javasolhat vitára témát, amit az alelnök
részére kell továbbítani. A Szakmai Kollégium éves programjáról az Elnökség dönt.
9. A Szakmai Kollégium munkáját az Elnökség beszámolója alapján a Küldöttgyűlés
évente értékeli.
13. §
Vezetői Kollégium
1. A Vezetői Kollégium a Társaság Küldöttgyűlése által nyilvántartásba vett szervezeti
egységei vezetőinek testülete.
2. A Vezetői Kollégium évente két alkalommal ülésezik.
3. A Vezetői Kollégium működésének célja az MPT tevékenységét illető koordináló,
döntés-előkészítő, értékelő tevékenységek biztosítása. A Társaságra, a szervezeti
egységekre vonatkozóan döntéseket, határozatokat nem hoz.
4. A Vezetői Kollégium feladatai:
4.1. információáramlás segítése,
4.2. tervező-szervező munka koordinálása,
4.3. egységek közötti kapcsolatok erősítése, fejlesztése,
4.4. tapasztalatcserék kialakításának segítése,
4.5. döntés-előkészítési anyagok készítése,
4.6. a Szakmai Kollégium munkájának segítése,
4.7. a Szakmai Kollégium eredményeinek nyilvánosságra hozása érdekében
tevékenységek vállalása,
4.8. Elnökség munkájának segítése értékelő, fejlesztő tevékenységek végzésével.
5. A Vezetői Kollégium tagjai:
5.1. a szervezeti egységek vezetői,
5.2. az Elnökség tagjai.
6. A Vezetői Kollégium munkájának nincs létszám-normája.
7. A Vezetői Kollégium munkáját a szervezeti ügyekért felelős alelnök koordinálja, a
szervezési feladatokat az Elnökség által e feladattal megbízott tagja látja el.
8. A Vezetői Kollégiumot az Elnökség hívja össze, ülését az ügyvezető elnök vagy
megbízatása alapján a szervezeti ügyekért felelős alelnök vezeti.
9. A Vezetői Kollégium munkáját az Elnökség beszámolója alapján a Küldöttgyűlés
értékeli.
14. §
A Felügyelő Bizottság
1. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Magyar Pedagógiai Társaság működését és
gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet
munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság
könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
2. A Felügyelő Bizottság öt tagú, munkája során testületként jár el. Elnökét és a tagokat a
tisztújító Küldöttgyűlés négy évre (a ciklusidőre) választja meg. 4
3. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer tartja üléseit. A
Felügyelő Bizottságot össze kell hívni, ha azt a Felügyelő Bizottság elnöke, tagjainak
4 Elnök: Novák István (1037 Bp, Remetehegyi u. 47.), tagok: Beáné Losonczi Katalin (1046 Bp. Hajló
u. 2-8.), Miskolcziné Jakab Anikó (1048 Bp. Lakkozó u. 28.), Platthy Ivánné (2000 Szentendre,
Zúzmara u. 15/a.), (Turi Ibolya dr. 1196 Bp. Árpád u. 193.) póttag: Pócsik Orsolya (4032 Debrecen,
Lehel u. 4.)
3/5-e írásban, a tárgy megjelölésével kéri, illetve ha a Társaság Elnöksége azt a téma
megjelölésével kezdeményezi.
4. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak 3/5-e jelen van.
5. A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű
szótöbbségével hozza.
6. A Felügyelő Bizottság határozatairól nyilvántartást kell vezetni, melyeket a Társaság
irattárában 15 évig kell megőrizni.
7. A Felügyelő Bizottság elnöke a Társaság elnökségi ülésein, a Vezetői Kollégium
ülésein részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály így rendelkezik.
8. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és
annak összehívását kezdeményezni, ha arról tudomást szerez, hogy
8.1. a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy
következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv
döntését teszi szükségessé,
8.2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
9. Az intézkedésre jogosult vezető vagy működtető szervet a Felügyelő Bizottság
indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E
határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető vagy működtető szerv összehívására a
Felügyelő Bizottság is jogosult.
10. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges
intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni
a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
15. §
A testületi összeférhetetlenség
1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek
közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól
mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben
egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki
által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági
viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
2. A Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja
2.1. nem lehet az Elnökség, szervezeti egység vezetőségének tagja,
2.2. nem állhat a Társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban (ha jogszabály másképp nem rendelkezik),
2.3. nem részesülhet a Társaság cél szerinti juttatásából, kivéve a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a Társaság által tagjának a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást.
A fenti összeférhetetlenségi kikötések a 15.§ 2. pontjában meghatározott személyek
hozzátartozójára is vonatkoznak.
3. Nem lehet a Társaság tisztségviselője az a személy, aki a megelőző három
évben olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak
megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt
tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést
alkalmazott, vagy
üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről
szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
16. §
Etikai Bizottság
1. A Társaság bármely tagjának, szervezeti egységének indítványára az Elnökség eseti
megbízatással Etikai Bizottságot hozhat létre. Az Etikai Bizottság elnökét és tagjait név
szerinti szavazással kell megbízni.
2. Az Etikai Bizottság az indítványban megjelölt tárgyban 30 napon belül vizsgálatot
folytat le. A vizsgálat lezárását követően 8 napon belül a Bizottság összeállítja
jelentését, melyet átad az ügyvezető elnöknek. Az ügyvezető elnök a jelentést a soros
elnökségi ülés tárgysorozatába veszi. A jelentést tárgyaló elnökségi ülésre az Etikai
Bizottság elnökét meg kell hívni.
3. Ha az Etikai Bizottság vizsgálatában érintett személy vagy egyéb szereplő az
elnökségi döntéssel nem ért egyet, a döntéssel szemben jogorvoslatért az
Elnökségnek címzett beadvánnyal a soros Küldöttgyűléshez fordulhat.
4. Az Etikai Bizottság megbízatása a vizsgálati jelentés elnökségi ülési tárgyalásának
lezárásával megszűnik.
17. §
A Társaság gazdálkodása
1. A Társaság az éves gazdálkodási terv alapján tagdíjakból, támogatásokból, pályázati
bevételekből, felajánlott személyi jövedelemadó részből és gazdasági
tevékenységéből származó jövedelméből gazdálkodik.
A támogatások szervezése az elnökségnek, a szervezeti egységek vezetőinek
a működőképesség fenntartása érdekében kiemelt szervezeti feladata. A
támogatókat, a GDPR-szabályozást figyelembe véve a küldöttgyűlési
beszámoló készítésekor kell elismerőleg nyilvánosságra hozni. E mellett
támogatót az elnökség egyedi döntés alapján, saját hatáskörben hozott döntés
alapján, külön is elismerhet.
2. A gazdálkodási terv összeállításáért az ügyvezető elnök a felelős, azt az Elnökség
hagyja jóvá. A gazdálkodásról az Elnökség évente beszámol a Küldöttgyűlésnek.
3. A tisztségviselők bérjellegű juttatásairól (tiszteletdíj) a Küldöttgyűlés dönt.
4. A Társaság tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok a Társaság tartozásaiért
tagdíjuk mértékéig felelnek.
5. Önálló jogi személyiségű szervezeteinek tartozásaiért a Társaság saját vagyonával
nem felelős.
6. A tagsági díjból származó bevételnek a szervezeti egységek feladatai teljesítését
szolgáló része felosztásának elveiről a Küldöttgyűlés dönt.
7. A Társaság befektetési tevékenységet nem folytat.
8. A Társaság gazdasági tevékenysége során tagjai részére kedvezményeket biztosíthat.
E kedvezményekről a szervezeti ügyekért felelős alelnök javaslata alapján az
Elnökség dönt.
9. A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az
Alapszabályban meghatározott egyéb célok megvalósítása érdekében, a közhasznú
célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
10. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az
Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.
11. A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú
tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki.
18. §
Az iroda
1. A Társaság szervezési, pénzügyi és adminisztratív munkájának lebonyolítására,
koordinációjára, a tagnyilvántartás vezetésére Irodát működtethet, alkalmazottat
foglalkoztathat. Az Iroda tevékenységét az ügyvezető elnök irányítja és gyakorolja az
egyéb munkáltatói jogkört.
2. A Küldöttgyűlésről és az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek
tartalmaznia kell a megjelent szavazásra jogosult tagok számát (az elnökségi ülések
estén név szerint), tárgyalt napirendeket, a hozott határozatok (döntések) pontos
tartalmát, a döntések időpontját, a döntések hatályát, jelölve a támogatók az ellenzők
és a tartózkodók számát is. Az elnökségi határozatok estén a jegyzőkönyvnek név
szerint kell tartalmaznia a döntéshozatalban részt vevő elnökségi tagok állásfoglalását.
A küldöttgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a Küldöttgyűlés által
megválasztott tag, az elnökségi ülések jegyzőkönyvét a jegyzőkönyv-vezető és az
ügyvezető elnök hitelesíti. A Társaság archívumának részeként a jegyzőkönyvekbe
foglalt határozatokat folyamatos számozással – a fent megjelölt tartalmakkal – a
Határozatok Könyvében kell vezetni. A jegyzőkönyveket a Társaság irattárában tizenöt
évig kell megőrizni, ezt követően az Elnökség dönthet az Országos Pedagógiai
Könyvtár és Múzeum számára történő felajánlásról.
3. A küldöttgyűlési, és az elnökségi döntéseket a döntést követően 15 napon belül az
érintettekkel írásban közölni kell. A döntések nyilvánosságra hozatala szerkesztett
formában az Új Pedagógiai Szemle mellékleteként megjelenő társasági Hírlevélben
történik.
A Társaság működéséről, munkájáról az igénybe vehető szolgáltatásokról, a tagságot
és a nyilvánosságot az Új Pedagógiai Szemle mellékleteként megjelenő Hírlevelén
keresztül és egy országos napilapban tájékoztatni kell. Ugyancsak a Hírlevélben kell
közzé tenni a Társaság munkájával kapcsolatos beszámolókat.
4. A Társaság irataiba az ügyvezető elnökkel folytatott egyeztetés alapján lehet
betekinteni.
5. A Társaság szolgáltatásait igénybe venni kívánó természetes és jogi személyek,
igényüket a Társaság irodáján kell, jelezzék. Az igénybevételről, a Társaság ügyvezető
elnöke, illetve az ő felhatalmazása alapján, a szervezeti ügyekért felelős alelnök dönt.
A Társaság működési módját, szolgáltatásainak igénybevételi módját és beszámolóit
az Új Pedagógiai Szemle Hírlevelében hozza nyilvánosságra.
6. A Társaság levelezésében a papír alapú és az elektronikus levelezést azonosnak kell
tekinteni. Az éves adategyeztetés során a tagoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy a két
levelezési forma közül melyiket igénylik.
Záradék:
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló törvény
előírásai az irányadók.
Budapest, 2022. június 2.