Emlékeztető a Magyar Pedagógiai Társaság Vezetői Kollégiuma üléséről – 2019. október 12.
Fábry Béla ügyvezető elnök köszöntötte a résztvevőket.
Képviseltette magát a Bács-Kiskun megyei Tagozat, a Középmagyarországi Tagozat, a Családpedagógiai Szakosztály, a Didaktikai Szakosztály, a Diszlexiás Gyerekek Fejlesztéséért Szakosztály, a Felnőttképzési Szakosztály, a Gyermekérdekek Szakosztálya – Korczak Munkabizottság, a Hagyományismeret Szakosztály, az Interkulturális Nevelési Szakosztály, a Kerekgedei Makó Pál Szakosztály, Kisgyermeknevelési Szakosztály, Kiss Árpád Műhely, Konduktív Pedagógiai Szakosztály, Korai Iskolaelhagyás megelőzéséért szakosztály, Mozgalompedagógiai Szakosztály, Neveléstörténeti Szakosztály, Pályaorientációs Szakosztály, Prevenciós Szakosztály, Színes Húrok Szakosztály, Tanulókör Szakosztály, továbbá a Felügyelő Bizottság és az Elnökség).
Bemutatta dr. Harai Dénesné Marikát, a titkárság új vezetőjét, szólt a VK kötelezettségéről, hogy az Ádám György Érdemérem kuratóriumába két delegátust kell választania. A VK Torgyik Juditot és Gál Ferencet egyhangúlag megszavazta.
Felhívott arra is, hogy önkéntes munkabizottságok segítsék az új honlap szerkesztését, a Stratégia szövegének gondozását. Az Évkönyv szerkesztőbizottsága változatlan maradt. Bemutatta az új – frissített – logót, Gádor Tamás munkáját.
Turcsik Katalin bemutatta a frissülő honlap tesztváltozatát. Ismertette a rovatokat, a fejlesztési lehetőségeket. Kérte a szakosztályok, tagozatok aktivitását.
Borbély Tibor Bors az újonnan elkészült 2018-as Évkönyv szerkesztési munkálatairól szólt. Elmondta, hogy gazdag kötet, ill. a közeljövőben feltöltendő e-book jött létre, figyelmeztetett a 2019. évi Évkönyv szerkesztési feladataira. Megköszönte a közreműködők munkáját. Ő is jelezte a szakosztályi, tagozati beszámolók egységes formai követelményeinek szükségét. A hozzászóló indokoltnak tartja, hogy a szakosztályok, tagozatok „önarcképében” jelenjenek meg adatok, tények, elérhetőségek – mintegy fejlécben. (Ennek kapcsán vetette fel Kajos László, hogy a szakosztályok, tagozatok vezetőinek email-elérhetőségének kérdését rendezni kell.) Indokolt, hogy a szervezeti egységek önismertetőjének rövid változata angol változatban is rendelkezésre álljon.
A nyár programjairól Villányi Jutka szólt. Mintegy a Stratégia vitakérdéseihez is szólóan kiemelte a Staféta-tábor emberikapcsolat-szervező jelentőségét, megköszönte a Békési tagozat vezetőjének munkáját, bemutatta Gál Ferencet, aki a 2020-as, július első hétvégéjén Kozma Tamás, Forrai R. Katalin, Knausz Imre, Torda Ilona előadói szándékát már bíró taksonyi tábor terveiről mondott vonzó dolgokat. Ha a Staféta a belső kohézió erősítésének eszköze, akkor a Nemzetközi Játéknapon való részvétel a nyitás szimbóluma. Az alelnök erről is szólt. Bemutatta az „Érték-projektet” is.
Kraiciné Szokoly Mária a helyben kiosztott és az elektronikus felületeken is olvasható őszi programról, az életen át tartó tanulás (LLL) eszmeiségében sorra kerülő, az önszerveződésen alapuló eseményfűzérről szólt. Jelezte, hogy a szocioandragógiai műhely programja novemberre került át, míg a szakképzéssel összefüggő konferencia már 9 órakor elkezdődik. Méltatta a „kollektív könyvbemutató” hagyományát is.
Ezt követően Fábry Béla hívta fel a figyelmet a Stratégia vitájának menetrendjére . A munkaanyag elhúzódó, a tagság „mélyéig” hatoló vitájára és csiszolására számít az elnökség. Az október 12-én sorra kerülő Vezetői Kollégium vitájára szánt – az elnökségben két fordulóban lezajlott beszélgetés nyomán elkészült 2.0. dokumentumot a szervezeti egységek vezetői időben kézhez kaptak. A Vezetői Kollégium vitája alapján átdolgozott, s napokon belül közreadott, 3.0. dokumentum decemberig lebonyolítandó vitájára kérjük a szervezeti egységeket, akiknek álláspontját a 2020 február 14.-iki Vezetői Kollégiumon bemutatandó 4.0. verzióban összegezzük. Ennek alapján készül el a 2020. májusára előterjesztendő, 5.0. verzió. Kérte a VK tagjait e menetrend követésére, különösen a szakosztályi-tagozati viták megszervezésére. Egyben jelezte, hogy igény esetén az elnökség tagjai a szervezeti-egység vitán részt vesznek.
Az elnök a Stratégia néhány tartalmi kérdésére hívta fel a figyelmet. Méltatta a 2018-as tisztújításban megindult „fiatalítási” elemet, melynek megannyi, imént bemutatott produktuma látványos nyilvánossági fordulat kezdete lehet. De arra is utalt, hogy a 2018-as, 2019-es küldöttgyűlés fő hangsúlya a folyamatosságra esett. Nem puccs volt tehát, s nem válság. Ugyanakkor figyelmeztetőek a tények, hogy a 125. évfordulón kitűzött 2500-as taglétszám elérése után ezidén a nyilvántartás átvilágítása során a szervezeti egységek gondos és tapintatos javaslatai nyomán 1900-ra csökkent a társasági tagság, s az alapszabálymódosítás 2021-es hatályba lépése nyomán (2 évi tagdíjelmaradás nyomán automatikus törlés) további redukció várható.
A stratégiakészítés során az alábbiakkal számolunk mint független változókkal: Magyarország az Európai Unió marad, miközben a Unió (oktatáspolitikája, tudománypolitikája, civilpolitikája és támogatáspolitikája területén) is több változás várható; a nemzetközi kapcsolatépítés költségei belátható időn belül nem csökkennek; fennmaradnak hazánkban a parlamentási demokrácia intézményei, mindazonáltal a „fékek és ellensúlyok” rendszerében zavarok, deficitek mutatkoznak, a pedagógia, nevelés-oktatás, neveléstudomány szereplői közti dialógus és nyilvánossági csatornarendszer nem vagy csak nagyon lassan bővül; a nevelés, oktatás, neveléstudomány intézményrendszerében rövid periódusokban (sokszor kiérleletlen, gyakran alig követhető) szervezeti változások mennek végbe; a makrogazdaság szereplői támogatási prioritásai közt nem fognak előre sorolni a pedagógiával foglalkozó országos civil kezdeményezések, mert reklámértékük nem magas; Az állami támogatáspolitikában a civil szervezetek pályázati támogatáshoz való hozzáférésében nem lesz lényegi változás; az állampolgárok (a pedagógiával összefüggésben álló szakmák) jövedelmi helyzete és munkaidő- szabadidő aránya lényegében nem változik, ez határokat szab az önkéntes munkára és önkéntes adományozásra való vállalkozási kedvnek ; számolni kell a pedagógustársadalom korfájának növekvő aránytalanságaival.
Bizony, stratégiai kérdéssé válik: nagyszervezet vagy kicsiny, de dinamikus (NB e létszámmal még mindig a legnépesebb szervezet az MPT).
Stratégiai kérdés: hangsúlyválasztás-e vagy harmóniaigény a „befelé építkezés” és „kifelé nyitás” dichotómiája között?
Stratégiai kérdés: hangsúlyválasztás-e vagy egyensúlyigény a virtuális valóságban való jelenlét és az intenzív személyközi kapcsolatokra épülő társasági élet közt. Emlékeztetett a stafétatábori „afterparty” hetének iker eseményére: e héten kapta a legtöbb online visszhangot a kisgyermeknevelők intézménypolitikai állásfoglalása, miközben a taksonyi fák árnyékában fontos személyes megegyezések is születhettek társasági jövőt illetően.
Stratégia kérdése: nagy integrált szervezeti egységek hagyományának őrzése vagy kis, mobil teamek megjelenésének támogatása, s e kisszervezetek közti projektszerű kapcsolat erősítése (mint pl. a Korczak-kötet körüli promóciós rendezvények ilyen szervezetiegység-közi együttműködés mintaképei).
A vitában Révész György figyelmeztetett a Paedagogiai Társaság (az előd) alapításának pontos évszámára: 1891. Később e kérdés körül alakult vita, különösen Mészáros professzor egykori álláspontja körül: mennyiben lehet jogutód az 1967-ben szakszervezeti kezdeményezésre újjászerveződő Társaság.
A szervezetet illetően támogatta a kisszervezetek integrációját. Felvetette mégis a létszám-kihívást. Jelentős, nagy érdekszervezetről az elérhetetlen 10 000 fő alatt nem lehet beszélni, az egyezer körüli tagság a reális, hozzászámolva, hogy az erőforrásoknak legalább 90%-as, eléggé nem becsülhető önkéntes munka. Úgy véli, hogy az újonnan alakuló kis létszámú szervezetek elé támasszon a társaság előzetes teljesítményfeltételeket, szerezzen érvényt a társaság annak az alapszabályi helynek, mely szerint a megalakulás után, de a következő küldöttgyűlésen nyerik el bejegyzésüket. Sokallotta a rendezvényeket.
Kraiciné Szokoly Mária öt tartalmi ponthoz kért megemelt hangsúlyt: a LLL-gondolata, a „láthatatlan pedagógusok” jelenségvilága (a szakképzeltlen „amatőrök”, média, szülők nevelői tudatossága, műveltsége), az oktatás és gazdaság összefüggése, a pedagógusképzés, pedagógiai képzés az értelmiség-képzésben; köszönet a befogadó intézményeknek.
Pornói Rita az utánpótlás kérdéseit feszegette, a doktori iskolák megkeresését javasolta, az ifjú kutatók jobb tájékoztatását.
Galuska László a helyi pedagógusképző intézményekre, mint bázisokra tekint. A tagsági névsorokban sok az elérhetetlen személy, az idősek internethasználata kétséges, bár a közösségi internetes felületek kihasználása eredményekkel jár. A tagsági viszony árnyalásának gondolatát vetette fel (pártoló tagság?)
Kézy Erzsébet az 1967-es újjászületés történelmi környezetéről szólt. A 10 000 fős tagságot irreálisnak véli, 1000 és 2000 tag közt lehetséges stabilizálni a társaságot.
Ercse Kriszta szerint az ambiciózus tagokat kell megtartani, az önszerveződő csoportokat támogatni, a kínálatban releváns kérdések feltevését, válaszadási kísérleteit kell megerősíteni.
Gál Ferenc is a „múltba révedés” súlyát csökkentené, a nagyobb aktivitás reményét abban látja, ha az embereket érdeklő kérdések kerülnek középpontba. Az MPT nevét védjegyként értelmezi, felveti, hogy a belépési nyilatkozatban a tagok aktivitásuk vállalt fokozatát is jelöljék. Akcióképes társaságra van szükség!
Kajos László üdvözli a „laikusok” pedagógiai kultúrájának témáját.
Kálmán Anikó a működtetésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagok érzékeljék: „mit kapnak” tagságukért, felmérést javasol: melyek a vonzó szolgáltatások, tudástár összeállítását veti fel. Az új belépők kapjanak mentorálást, a szakosztályvezetők mutatkozzanak be, akár a honlapon, csatlakozzon az MPT az év nemzetközi „szlogenjéhez”, az idegen nyelv kérdése kerüljön középpontba.
Molnár György a stratégiaalkotás kulcsfogalmait idézte: önkéntesség, tagtoborzás, szemlélet, fenntarthatóság, motiváció. Kurrens témák és digitális jelenlét, publikáció, képzési támogatás, botton up-szerveződés, információs hálók.
Ercse Kriszta hozzászólt az alakuló „laikusok”-vitához. Hangsúlyozta az MPT nem a pedagógustársadalmat képviseli, hanem értékeket, brendet.
Borbély Pecze Tibor Bors a szövegből a negatív megfogalmazásokat elhagyni javasolta. A cselekvési program részét tagolná, megjelenítené az erőforrásokat is. Felvetette: mi van a 40 év alattiakkal.
Az elnöki válasz két dolgot hangsúlyozott: a közhasznúság jogi normáit, azaz a rendezvényeken nem-tagok részvétele nem csupán lehetséges, de előírás is. Másfelől kitartott amellett, hogy az állásfoglalások valamennyi szintjét (szervezeti egység – elnökség – küldöttgyűlés) a maga helyén ki kell használni. Az egyenlő távolság elvét nehezíti, hogy több potenciális politikai (bár az állásfoglalásokat rendre válasz nélkül hagyó) vitapartner szakmaiságához sokszor kétség fér. Ezért is fontos, hogy a szöveg végén meghivatkozzuk azokat a Magyarország állama által is kihirdetett nemzetközi egyezményeket, melyek alapjait képezik állásfoglalásainknak.
Az ügyvezető elnök kérte a VK tagjait a határidők tartására, az aktív részvételre. Jelezte, hogy a vitában néhányan alapszabályt érintő kérdéseket feszegettek, amit természetesnek tart, s amennyiben a stratégia végleges – küldöttgyűlés elő kerülő verziója – az alapszabály-módosítást vonja maga után, erre is van lehetőség.
Jelezte továbbá, hogy a Szakmai Kollégium november 18-iki üléséről – Csányi Vilmos akadémikusnak a klímaprobléma és a pedagógia összefüggéséről, jóformán a stratégia jegyében, az ELTE PPK segítségével – internetes közvetítést adunk. A hozzászólások alapján fekvetette, hogy a 2020. tavaszi SZK-ülés tárgya a „láthatatlan” pedagógusok, (szakképzetlen, amatőr nevelők) kérdésköre legyen.
Az emlékeztetőt készítette: Trencsényi László