MPT 2023 január 18.  A Prevenciós Szakosztály beszámolója

 

 

 

A preventív tevékenységre irányuló felkészítés fejlesztése a képzés rendszerében

 

 

 

1. A prevenció értelmezése jóllehet egyértelmű, a gyakorlatban kapcsolódik a korrekcióval és a rehabilitációval összevont megelőzéssel. Ez az oka annak, hogy pl. valamely, prevencióval kapcsolatban működő intézmény, alapítvány, ambuláns kezelőhely, önsegítő csoport a források elnyerése érdekében a felsorolt hivatkozásokban, a tevékenység arculatának megjelenítésében indokolatlanul jelöli meg a prevenciót. – Az eredményes változások érdekében előnyös, ha a korrekcióval vagy a rehabilitációval kapcsolt preventív hivatkozásokat nem helyezzük a preventív címen, ténylegesen finanszírozandó, alapot jelentő preventív tevékenység elé, illetve ha az adatfelvételeket, a ténymegállapítást, a helyzetleírást még nem tekintjük preventív hatásgyakorlásnak.

 

2. A képzőintézmények a gyakorlati szempontból egymástól elkülönített preventív témákat kurzusokban dolgozzák fel. A kurzusok száma ilyen módon korlátozott lehet a képzés egészében, tehát ’ad hoc’ válogatásként jelenítik meg a preventív munkára való felkészítést.

 

3. A fiatalokkal foglalkozó diplomás felnőttek képzettsége a prevenció területén egyéni érdeklődésből fakadó irányultság eredménye. – Természetesen az iskolákban, egyetemi műhelyekben pszichológusok, iskolapszichológusok stb tevékenysége fellelhető, de általánosnak nem mondható és nem a teljes rendszerszerre kiterjedő, inkább esetlegesen teljesülő megvalósulása a központi helyes célkitűzésnek.

 

4. Ahhoz, hogy a képzés intézményeiben legalább egy, prevencióra képzett személy is dolgozzon, olyan képzésre van szükség a nevelőképzés, tanárképzés rendszerében, amelyben asszisztens fokon a ’preventív felelősség’ és mesterfokon a ’preventív tudatosság’ tárgyában követelmény az eredményes felkészülés a diploma megszerzéséhez.

 

5. A ’preventív felelősség’ diszciplína új képzési tartalom a képzés egészében. Tartalma elsősorban arra irányul, hogy az emberi méltóság három legfőbb tényezőjét vegye nagyító alá a prevenció szempontjából: 1.a szabadságot, a személyes fejlődés és érett döntés érdekében, szemben a függőségekkel és kényszerekkel, 2. az észszerűséget az értelmes tevékenység és 3.a lelkiismeretességet a felelős és a tudatos cselekvés érdekében.- A ’preventív tudatosság’ a megszerzett kompetencia alapján vállalt felelős tevékenység alapja.

 

6. Ha lesz elegendő felkészült nevelő és tanár intézményeinkben, elvárható lesz, hogy a preventív szakmai hatásgyakorlás országos eredmények elérését támogatja a képzés rendszerében, az iskolarendszerben.

 

7. A jogrendszer támogatása ki kell hogy terjedjen mind a meglévő preventív tevékenység jogosultságokkal ellátott lehetőségeinek kiszélesítésére, mind egy új professzionális tevékenység lehetővé tételére.

 

8. Vannak, akik saját területük preventív lehetőségeit igyekeznek megteremteni, és ha lehet, a társadalmi igényekhez igazodva kiterjeszteni. Ezek az elszigetelt törekvések a preventív folyamatok professzionalizálódásának korszerűségét jelzik. A képzés rendszerében is szükséges, hogy a nevelés és a tanítás területén a preventív kompetencia jogilag megalapozott professzió alapjává lépjen elő.

 

9. A XX. században világszerte új helyzet állt elő, melyben nem a prevenciótörténet szövevényes, összefonódásokat kibogozó, vagy inhibíciós szakpolitikákat mérlegelő folyamatait analizáló tevékenységre van szükség, hanem az új módszerek, eszközök és formák emberi méltóságot szolgáló alkalmazására. A ma tapasztalható törekvések, hasznos nemzetközi kezdeményezések sorába szeretnénk felsorakozni, amikor a prevenciós szakosztály és más szakosztályok tagjaival, valamint meghívott előadóival ebben a munkában a ’prevenciós felelősség’ és a ’prevenciós tudatosság’ témákban tanulmányok létrehozásán dolgozunk.

 

10. Az egyéni orientációk elbizonytalanodása és a közösségek szétszakadása prioritással indokolttá teszi az érett döntések kialakítására irányuló nevelői törekvéseket és a szocializációt előre vivő, közösségalkotó, közösségfejlesztő tevékenységet.

 

11. A feladatok ellátásához, a problémák megoldásához, a kérdések megválaszolásához, a kérések teljesítéséhez, az új információkhoz, tapasztalatokhoz, élményekhez való juttatáshoz szükséges tudás megszerzésére a felkészítő képzésekben hasznosítható, magas fokon feldolgozott anyagot kell készíteni. Éppen az indokolja ennek szükségességét, hogy a számtalan mozaikból az esetlegességeket, partikuláris, csupán a képzők részéről igényelt egyéni érdekeltségeket kiiktassuk. Van olyan közös tudásanyag, ami a preventív hatásgyakorlás elsajátítandó alapja. Emellett van olyan speciális tudásanyag, ami az egyes hatásterületek sajátja.

A közös tudásanyag részeként kezelhető az adatok felhasználása, a fogalmak értelmezése, a kritikus gondolkozás, a helyes ítéletalkotás, a dolgokra való közvetlen reagálás minőségének fejlesztése, az érett döntési képesség formálása, életszakaszok sajátosságainak megismerése, szituációk kezelése.

Speciális tudásanyagot képeznek a hatásgyakorlás egyes területeinek sajátosságai, az eseményszférákban kialakuló viszonyok, az integrációs folyamatokban való változások, valamint az egyes események minősítéséhez tartozó tudásanyag.

 

12. Az általános és a sajátos tartalmak egymásra épülnek. Ez az oka annak, hogy a szakmai fejlesztésben két részt különítünk el. A bevezető képzési szakaszt a nevelői tevékenység asszisztensi fokozatához soroljuk, a speciális tudásanyag átadásának szakaszát a mesterképzéshez. Ma a kialakult intézményi képzésmenetekhez igazodó fázisában van a preventív felkészítés. – Azonban a hatásrendszer témagazdagsága abban az irányban hat, hogy új képzésmenetek alakuljanak ki a képzőintézményekben.

 

13. A neveléstudomány kialakulásának útja illeszkedik az emberiség történelem során bejárt útjához. Az ’élet tanítómestere’ kifejezés is utal arra, hogy tapasztalataink folyamatosan gazdagodnak. Van elmúltakra alapozott várakozásunk, belátásunk, előrelátásunk. A nevelésre vonatkozó tudásanyag diszciplinarizálódása az utóbbi évszázadokban játszódott le. Alapvetően két csoportba sorolhatóak a diszciplínák. A neveléstudomány elméleti résztudományaként utalhatunk pl. az általános pedagógiára, a neveléselméletre, a didaktikára, a neveléstörténetre, az összehasonlító pedagógiára. Alkalmazott területként utalhatunk pl. az életkorpedagógiákra, a nevelési színterek pedagógiáira, az iskolaszervezettanra, a gyógypedagógiára. Ezek számtalan részterületre oszthatók fel. A prevenció valamennyi részterülettel kapcsolatos.

 

14. A preventív hatásgyakorlás kommunikációra épülő, a kölcsönösségnek helyet adó, a késlekedés nélkül megvalósított, az érvényes tudásra épített, felhasználható tartalékait is mozgósító tevékenység. A tanítás/tanulás folyamatosan változó világában a személyek egymást alakító hatását, a folyamatosan és gyorsan változó technológiák hasznosításában megjelenő nemzedéki kapcsolatrendszerét, a munkára való felkészítés prioritásait stb említhetjük egyrészt mint a képzés rendszerét befolyásoló tényezőket. További szempontként az elsajátítható tudást, a jogosultságokat adó tudást, a folyamatok irányításának tudását, a médiából szerzett tudást, a szakmai tudást mint elsajátítható eszközt, hatékony lehetőséget látjuk a kidolgozandó preventív képzési tartalom részeként. – Személyes és közösségi érzékenységünk, sérülékenységünk, védekező és egyensúlyt visszanyerő képességünk különböző. Küzdőképességünk sem egyforma. – A személyes és közösségi hatásgyakorlás differenciált mivolta tény, tehát az erre vonatkozó preventív tevékenységnek erre figyelemmel kell lenni.

 

15. Talán a preventív szempontrendszer alkalmazása, a megfelelő elvek, szabályozás és eljárások köre jelölhető meg leginkább annak alátámasztására, hogy a nevelőképzés rendszerében az egyéni és közösségi, elméleti és gyakorlati tudásnak megváltozott a tartalma. A funkcionális változások az elsajátítás módját eszközeit, formáit, időkereteit is megváltoztatják. – Ugyanakkor a nevelés által formált magatartás, értékválasztás, emberi méltóságnak, életminőségnek megfelelő cselekvés igénye nem szűnik meg. Sőt, amit olyan gyámoltalan és kevéssé hatékony eszköznek vélhetünk, azt a jövőben majd jobban értékeljük, mert pótolhatatlansága, nélkülözhetetlensége még világosabban áll előttünk. A tartalmi változások új módon, új keretek között járulnak hozzá a generációs feladatként tudatosított, minden kontextusban önálló nevelőtevékenységhez.

 

16. Eredményeink alapján a szociológiai praxisterületek mindegyikén hasznosítható anyagot állítunk össze, melyet a neveléstudományi preventív képzésben is fel lehet használni. Eddig hat kötetben publikáltuk gondolatainkat. Azon az energiabefektetéssel kiépíthető úton akarunk járni, mely a kaotikus állapotból a rend irányába vezet mind az egyes személy életvezetésében, mind a közösségek egészének működésében.

 

17. A Magyar Pedagógiai Társaság, alapítványunk kereteit meghaladja a képzés egész rendszerébe való belépés a prevenció témájában. Szeretnénk, reméljük azt, hogy a képző intézmények fogékonysága növekedni fog a tapasztalatokra, előrelátásra, belátásra támaszkodó preventív hatásgyakorlásra való felkészítés tárgyában. – Vannak terveink együttműködésre alapozott elgondolásainknak a megvalósítására.