Az MPT Elnöksége a küldöttgyűlési megbízás alapján elkészítette a Társaság 2020 utáni időszakra vonatkozó stratégia-tervezetét. Ezt az októberi Vezetői Kollégium megvitatta és az ez alapján módosított, alábbi változatot szervezeti vitára bocsátotta. Várjuk tagjaink, szervezeti egységeink, szimpatizánsaink, együttműködő partnereink észrevételeit, javaslatait (mptiroda@gmail.com). Az észrevételek, javaslatok alapján szerkesztett változatot a 2020. évi februári Vezetői Kollégium újra véleményezi, s az ennek alapján véglegesített változat kerül a 2020. évi küldöttgyűlés elé.
A Magyar Pedagógiai Társaság stratégiája
(működési elvei és akcióprogramja 2020-2022)
………………………………………………………………….
Vitaanyag
az Elnökség előterjesztésében,
a Vezetői Kollégium első olvasatú vitája alapján
Bevezető
A Magyar Pedagógiai Társaság vezető testületei értékelvén a közhasznú szervezet szerkezetét és tevékenységeit, jelenlétét a nevelésügy közéletében azt az álláspontot képviselik, hogy a Társaság történelmi hagyományaihoz, így az 1891-es alapításhoz, az 1967-es újjászervezéshez, a 80-as évek végi társadalmi-politikai átalakulásban vállalt szerepéhez méltóan teszi a dolgát, társadalmi elismertsége nem csupán e hagyományokon, a hűség elismerésén, de jelenbéli fellépésein, jelenlétén is alapul. Mindazonáltal a hagyományokhoz fűző hűség nem zárja ki, sőt egyenesen igényli a korszerűsítést, a kornak, elsősorban a nevelésügy területén bekövetkezett változásainak követését.
A kihívások részben a világfolyamatok, a tudástársadalmak fejlődéséből adódnak, részben e fejlődés egyenetlenségeiből, részben a hazai társadalmi történések és a világfolyamatok aszinkronitásából, a térségben továbbra is érzékelhető, olykor késleltetéseket is elszenvedő felzárkózási kényszereiből. Számolni kell a közművelődés, nevelésügy társadalmi presztízsének ingatag helyzetével, a nevelésügy szereplői közti dialógus hiányaival, konfliktusaival a pedagógustársadalom – benne a társasági tagság – “korfájának” elöregedésével. De a kihívások a szervezet belső folyamataiban is megteremnek, létrejönnek. Ilyen a civil szervezetek finanszírozhatósága és a működési-fejlesztési kényszer, az önkéntes munka előtt álló, tartósnak látszó objektív és szubjektív akadályok, a közösségi élet, műhelyszerű együttlétek gyakori kiüresedése, a digitális térben kívánatos jelenlét szükségessége.
Mindezek a jelenségek indokolttá teszik, hogy a Társaság vezető testületei állást foglaljanak a hagyományokhoz fűződő hűség és a korszerűsítés legfontosabb teendőiről úgy, hogy azok kellő hatást gyakoroljanak a szervezetnek önkéntességen és autonómián alapuló szervezeti egységeire, de ne sértsék ezt az önkéntességet és autonómiát. Vonzó küldetés, az ezen alapuló, a mindennapok pedagógiájára reflektáló gyakorlat és előteremthető, biztosítható erőforrások – e két alapelv közt kell elhelyezni a Magyar Pedagógiai Társaság előttünk álló két esztendejét úgy, hogy a válságjelenségek elkerülhetőek legyenek, a stabilitás szintje megmaradjon, óvatos alapozás készítsen elő egy nyitottabb, extenzívebb pályaszakaszt a Társaság életében, a hagyomány és korszerűség kettős követelménye alapján perspektívát is jelentsen a közeli jövőn túl is.
A Magyar Pedagógiai Társaság szervezetei s testületei felelősséggel tartoznak választóik, a hozzávetőlegesen 1900 tag iránt, s a tagság elköteleződésén keresztül a nevelésügy valamennyi érintett szereplője iránt is. Olyan nyilvánossági rendszer további fejlesztésében érdekelt, mely érdeklődést keltve nyújt releváns tájékoztatást és szolgál dialógus kereteiként a hozzávetőlegesen 170 000-res professzionális és nem-professzionális nevelői társadalom számára (a nevelésügyi-oktatási szakemberek, a pedagógiával érintkező írott és elektronikus média, kultúra szereplői mellett , civil önkéntesei, s a családokat is ideértjük).
A Stratégia tehát egyfelől olyan alapelveket tartalmaz, mely általánosan elfogadott és követhető a Társaság tagjai, aktivistái, szervezeti egységei és választott testületei számára, másfelől kijelöli néhány hagyományos, megújítandó, megszervezendő tevékenység, forma, platform helyét – arra bíztatván a szervezeti egységeket, hogy tevékenységüket – lehetőségeikhez mérten – ezekhez igazítsák.
Küldetésnyilatkozat
A stratégiaalkotás, a Társaság működése tekintetében az egykorvolt és a mai Társaság Alapszabályban megfogalmazott cél- és feladat-meghatározását kiindulópontnak tekintjük. “A paedagogianak és segédtudományainak magyar nyelven művelése, a hazai közoktatásügy egész körében felmerülő elvi kérdéseknek tudományos jellegű tárgyalása, a paedagogia múltjának kutatása, a paedagogiai elvek népszerűsítése és terjesztése…” Továbbá „Társadalmi úton aktívan szolgálja a nevelés elméletének és gyakorlatának fejlesztését, a pedagógia érdekeinek védelmét; a hazai nevelés progresszív hagyományainak, maradandó értékeinek őrzését és ápolását; a pedagógia új eredményeinek közkinccsé tételét, a nevelés kiemelkedő szerepének társadalmi elismerését.” Ehhez kapcsolódva emeljük ki, hogy a Magyar Pedagógiai Társaság a humanista-demokratikus nevelést középpontba állító értékközösség: értékeket őriz, ment, közvetít, teremt, tevékenysége minden elemének középpontjában a gyermekek, fiatalok s a tanulásra vállalkozó felnőttek boldogságát és felnőttkori boldogulását biztosító nevelés, valamint az életkori helyzeteknek megfelelő tanítás-tanulás-nevelés elmélete és gyakorlata, a korszerű tudástranszferek alkalmazásának elve áll, a nevelésügyi folyamatokat erre az értékrendszerre alapozva reflektálja.
Ez alapján az alábbi működési alapelveket és az ezekből adódó feladatokat fogalmazzuk meg.
- Kritikus szemlélet elve
A mindenkori nevelésügyi gyakorlatot a neveléstudományi-pedagógiai progresszió – korszerű tudományosság – alapján értékelje. Az Elnökség, a szervezeti egységek szakmai területükön kövessék és reflektálják a gyakorlatot, azokat a változásokat, változtatásokat, melyek a nevelésügy fő folyamatait érintik. A vélemények kialakításakor minden esetben a tudományosság szempontjai érvényesüljenek.
- Konstruktivitás elve
A kritika a lehetőségekhez képest tartalmazzon javaslatokat is arra vonatkozóan, hogy a véleményezett, bírált szakmai kérdésben a Társaság (ennek adott műhelye) mit lát kívánatosnak, követendőnek. A Társaság legyen aktív a tudományos igényű és a gyakorlat követelményeinek is megfelelő változások kidolgozásában.
- Közvetítő kapcsolat elve
A Társaság lehetőségeinek keretei között közvetíteni próbáljon a nevelésügy különböző szereplői, szintjei, szakterületei, szakemberei között. Fontos követelmény önmagunkkal szemben, hogy e közvetítés – a párbeszéd gyakorlata – az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján történjen.
- Kurázsi elve – civil elkötelezettségre épülő kitartás
A Társaság tagjainak önkéntes munkája alapján létezik, lehetőséget biztosít szakembereknek, hogy szakmai törekvéseik e szervezeti keretben kibontakozhassanak. Az önkéntes munka a Társaság egyik legfontosabb értéke, működésnek alapja, s – legyünk önkritikusak – egyben a társasági munka fejlesztésének egyik akadálya is. Ezt az ellentmondást kellő türelemmel és megértéssel kell kezelnünk.
- Különállás elve
A Társaság a nevelésügy folyamatait, történéseit a fenti alapelvek mentén reflektálja. Kész az együttműködésre minden olyan szervezettel, személlyel, aki/amelyik célkitűzéseivel, a progresszív pedagógia gyakorlatával összhangban van. A különállás nem jelenti a társadalmi folyamatoktól, eseményektől, a társadalmi-gazdasági folyamatok szereplőitől való elkülönülést, de jelenti a Társaság szuverenitásának megőrzését.
- Nyilvánosság elve
A Társaság – tiszteletben tartva az információ szabadságának, s az adatkezelés biztonságának általános szabályait – tevékenységeiről, állásfoglalásairól, szervezeteiről folyamatosan több csatornán – elsősorban az online platformokat felhasználva – a közvélemény bátorító és kritikus érdeklődésére számítva, azt a kommunikáció sajátos eszközeivel fokozva folyamatosan tájékoztatást ad, a tagok tudását aggregáló tapasztalatait valóságos tudássá szervezi. Ezt szolgálják a megújuló s a szervezeti egységek hasonló kezdeményezéseivel hálózatba szervező honlap, a továbbfejlesztett facebook oldal, a vezető testületek belső kommunikációját segítő új közösségi felületek, az Évkönyv, céltámogatásokkal megvalósított szakkiadványok, melyek online hozzáférését is lehetővé kell tenni, A Kisgyermek c. lap, illetve formalizált részvételünk az Új Pedagógiai Szemle szakmai fenntartásában. Keresni érdemes és meg kell találni a nevelésügyben érintett közvélemény érdeklődési pontjait, s erre az alkalmas platformon, a megfelelő címzetteket kiválasztva rövid időn belül reflektálni szükséges. Megőrizni szükséges a szakpolitikai reflexióknak azt a rendjét, hogy a szervezeti egységek saját hatáskörükön belül fogalmaznak meg álláspontokat, ez esetben a szervezeti egység a közlemény feladója, s az elnökség mérlegel, hogy részt vesz-e az implementációban, vagy saját nevében felerősíti az adott reflexiót. Meg kell kísérelni olyan tudástár létrehozását, amely a pedagógiai progresszió tudáselemeit teszi hozzáférhetővé az Társaság tagjai, érdeklődő szakemberek számára.
- Tagságunk stabilizálásának elve
A pályájuk utolsó szakaszába lépő kollégáink, tagtársaink megbecsüléséhez való hozzájárulás mellett szükséges lépéseket tenni a fiatalabb, elsősorban a fiatal pedagógus- és kutatónemzedékek bevonására. A fiatalok közéleti szocializációjának egyik nélkülözhetetlen színterévé érdemes fejleszteni a társaság fórumait. Ennek egyik eszköze az elismerési formák gazdagítása – a jelenlegi Ádám György Érdemérem és az OTDK-különdíjak (könyvcsomagok) adományozása mellett. Tovább kell gondolni, hogy a nyilvánosság elvét nem sértve milyen értékelhető privilégiumokhoz juthatnak hozzá a Társaság tagjai (szakmai szolgáltatások, nyilvánossági fórumok, tudástár, értékelhető teljesítményeik hozzáférhetővé tétele, bizonyos, regisztrációs díjjal járó rendezvényeken kedvezmény, meghatározott tárgykörökben szakmai segítség, tanácsadás).
- Közösségi kapcsolatok intenzitásának elve
A Társaság legjobb műhelyeiben, szervezeti egységeiben, hagyományos és a jövőbeni rendezvényein a személyközi kapcsolatteremtés fóruma is kíván maradni. Ennek szolgálatába állítva kitart a Staféta-tábor, az év végi “jubiláns-köszöntő” programjai mellett, kéri a szervezeti egységeket, segítsék elő a mozgósítást. Egyben a közösségépítés, a társasági identitás erősítése érdekében javasolja az ilyen fórumok szakosztályok, tagozatok keretei közötti szervezését.
Cselekvési módok 2020-22
- Szervezetfejlesztésben a mátrix-elvű szervezet organikus fejlődésének elve
Át kell gondolni – akár az alapszabály módosítást is felvetve – a tagsági formáknak a jelenleginél árnyaltabb formáját a Társasághoz vállalt hűség kiemelt fontosságának megőrzése mellett a közhasznú szervezettel szemben támasztott normák jegyében.
A szervezeti egységek – olykor objektív okokkal indokolható – távolságtartó elkülönülését érdemes felváltani egy, sajátos feladatokra, programokra szerveződő laza vagy akár szorosabbá váló integráció felé tartó szervezetképpel.
A jól működő szervezeti egységek szuverenitása maradjon meg, de a területi vagy szakterületi körben a jelenlegi, a tagozatokat illetően megyékben, sőt eurégiókban gondolkodó szervezési elv, illetve az akadémiai tudományrendszertant követő hagyományos szakosztályok strukturálódását: városi, intézményi, feladatközeli (projektszerű) igényes programmal színre lépő szervezeti egységek tartós vagy időszakos létrejöttét is támogatni érdemes. Fontos fenntartani az alapszabályba foglalt létszám- és tevékenységminimumot valamint a szervezeti legitimáció szabályait.
Megőrzésre érdemes az “Ünnepnapok az életen át tartó tanulásért” címmel csokorba fűzött kiterjedt őszi rendezvénysorozat keretrendszere, illetve a Nemzetközi Játéknap projektben való részvétel. A Társaság együttműködésre kész hasonló szervezetközi akciók, rendezvények, eseménysorozatok befogadására.
- Tevékenységek és működés szabadsága valamint a szervezet stabilitásának elve
A Társaság őrizze meg a kialakult kollégiumi rendszert (Vezetői, Szakmai, Szakképzési Kollégiumok), erősítse ezek súlyát a szervezet életében.
A szervezeti egységek éves terveihez és önértékeléséhez az elnökség nyújtson formalizált segítséget – a nyilvános fórumokon e szerkezetben adjanak számot tevékenységükről.
A Küldöttgyűlés hagyományos felelősségét és súlyát őrizni kell, ebben továbbra is támaszkodunk a Felügyelő Bizottság kiemelkedő lelkiismeretére. Megjegyezzük, hogy az Etikai Bizottság mozgósítására hosszú évek óta nem volt szükség.
Az Elnökségtől elvárható működése rendszerességének, hatékonyságának, nyilvánosságának jelenlegi szintje őrzése.
- Hazai jelenlét és nemzetközi kapcsolati hálók kialakításának elve
Elismerés és köszönet illeti azokat a felsőoktatási intézményeket, köznevelési, művelődési intézményeket, melyek egy-egy rendezvény, még inkább egy egy-társasági műhely, szervezeti egység tényleges otthonául ajánlják magukat. A pedagógusképzéssel kialakuló nélkülözhetetlen kapcsolatnak ez a befogadás fontos záloga.
Folyamatossá kell tenni az információcserét a nemzetközi színtereken is szereplő tagjaink és a tagság egésze között.
2020-ra el kell érni, hogy megteremtődjenek a feltételei az MPT hivatalos képviseletének a kijelölt-kiválasztott nemzetközi szervezetekben, konferencia-hálózatokban. E körben fokozottan érdemes támaszkodni a határon túli magyar pedagógusszervezetekre.
A szervezeti egységek nemzetközi kapcsolatrendszerét a lehetőségekhez mérten ismertté kell tenni a Társaságban.
A honlap nemzetközi, ill. idegen nyelvű hírfolyamát e célok szolgálatába érdemes/szükséges állítani.
- Erőforrás-teremtés belső és külső feltételeinek javítása
Az elnökség és a szervezeti egységek vezetőségeinek közös munkája eredményeként biztosítani kell a Társaság működésének feltételeit, a likvid gazdálkodást és egyben a szerény fejlesztéseket is.
A Társaság működésének legbiztosabb forrása a tagdíjak befizetése. A tagdíjfizetés gyakorlatában el kell érnünk, hogy a tagdíjfizetők aránya a következő években haladja meg a taglétszám 60%-át.
Kezdeményezzük az előírt tagdíjhoz képest felülfizető tagtársak hűségének elismerését.
A szervezeti egységek ösztönzését segítheti, ha rendezvénytámogatásként tagdíjbefizetéseik arányos részét – elszámolás terhe mellett – visszakaphatják.
Az elnökség felhatalmazást élvez, hogy a diszfunkcionális állami támogatási rendszer viszonyai mellett is kísérletezzen a found raising e formájával.
Sikeres városi, megyei tagozatok, és az Erzsébetvárosban székhelyre talált elnökség jó tapasztalatai alapján fokozni érdemes az önkormányzati források elérését.
Szükséges a reálgazdaság több fontos szereplőjének megnyerése vagy az MPT-nek jó reklámhordozóként való elismertetésével, vagy tevékenységei közérdekűségének társadalmi súlyával.
Kísérletet kell tenni nemzetközi pályázatok elnyerésére.
- Önkéntes munka és a szakszerű működést biztosító humán infrastruktúra harmóniájának elve
A Stratégiába foglalt feladatok érzékelhetően növekvő terheket rónak a társasági adminisztrációra, a Társaságban vezető szerepet vállaló tagtársainkra.
Miközben e téren az önkéntes munkát továbbra is meghatározónak tartjuk, meg kell teremteni a lehetőségét annak is, hogy bizonyos célfeladatokra a Társaság szakembereknek honoráriumot fizessen (pályázatszervezés, internetes felületek karbantartása, kiadványszerkesztés, videofelvétel- és streaming biztosítása stb.)
Összefoglalásul
A Magyar Pedagógiai Társaság a 2019. évi küldöttgyűlésen elhatározott stratégiaalkotási és stratégia-megvalósítási feladatokat folyamatnak tekinti.
A stratégiaalkotás és cselekvési terv folyamata maga is része a civil-szakmai szervezet önfejlődésének. A pontos szervezeti önismeret és önkép, számvetés a szerepvállalás kötelezettségeivel és korlátaival, az erőforrásokkal mind–mind olyan feladat, mely át kell, hogy járja a társaság szervezeti egységeit, műhelyeit, közösségeit, lehetőség szerint eljusson a közös gondolkodás felhívása minél több tagtársunkhoz, járuljon hozzá a társasággal vállalt identitás erősödéséhez, alkalmasint a taglétszám biztonságos, nem túlfeszített tempójú gyarapodásához. Része a stratégiatervezési folyamatnak bizonyos nyilvánosság is, partnereink, támogatóink véleményére is számítva nyitottan fogalmazzuk meg a dokumentumot.
A stratégia tartalmának kiterjedése elsősorban a társaság szervezeteit, közösségeit, műhelyeit, tagságát érintő megállapításokat és feladatokat fogalmaz meg.
Fontosnak tartjuk, hogy ezzel együtt, ennek legitimációjának fontos elemeként az MPT tevékenységét és szervezetét meghatározó dokumentum a nevelésüggyel érintkező szakemberek és szakembercsoportok minél szélesebb körében váljon ismertté, elismertté és támogatottá.
A stratégiai dokumentum ennek megfelelően biztosítani kívánja azt is, hogy a Társasággal azonosuló közösségek, műhelyek, szakmai csoportok folyamatosan, hitelesen tájékozottak legyenek a széles értelemben vett nevelésügy fejlődésének kényszereiről, lehetőségeiről és törvényszerűségeiről. De legalább annyira fontos, hogy folyamatosan elérjük: a Társaság minél nagyobb arányú aktív tagsága e – társasági csatornákon megszerzett – tudását terjessze, érvényesítsék a nevelésügy szakértelmiségének és műkedvelőinek minél nagyobb körében.
A választási ciklus végéig – 2022-ig – indokolt megteremteni e kettős feladatvállalás struktúráját és tervezett, a realitással számláló mechanizmusát, váljon kiszámíthatóvá ennek emberi és pénzügyi erőforrásigénye, s e források megszerzésének lehetőségeiről alkotott elképzelés.
A stratégiai dokumentum legyen viszonyítási alap az MPT éves beszámolóihoz, a küldöttgyűlés értékelje a testületek és szervezeti egységek munkáját ebben a prizmában: miképp segítették a stratégia érvényre jutását. Az éves beszámolók – ideértve a szervezeti egységek alapszabályba foglalt éves beszámolóit is – adjanak számot arról, mit tettek a stratégia megismertetéséért, megvalósításáért Társaságon belül és Társaságon kívül, hány embert ért el a tájékoztatás, milyen hatása volt a szűken vett társasági életre, a civil közösség tevékenységére, illetve a szervezeti egység, a Társaság közvetlen és közvetett nevelésügyi környezetére.
Számításba kell venni, hogy a társaság aktivistái egytől egyig önkéntesek, munkájuk, családi életük mellett vállalnak feladatot a közösségi munkából. Ez azt is jelenti, hogy a stratégia implementációja során nem szabad erőn felüli aktivitást kérni a tagoktól.
Számolni kell tehát egy lassú, de mélységig hatoló, biztonságosan növekvő aktivitással.
A szervezeti egységek éves munkatervei háromüteműek legyenek. Szóljanak az adott évről, fejtsék ki terveiket a 2022-ig terjedő időszakra, s fogalmazzanak olyan távlati célokat, melyek évtizedes távlatban jelenítik meg hozzájárulásukat a Társaság kettős feladatához; a belső műhelymunkához, közösségépítéshez, hagyományápoláshoz, illetve a nevelésügy általuk “átlátott”, szakmaiságukkal érintkező területeinek innovációihoz.
Az MPT tevékenységével hozzá kíván járulni ahhoz a fejlődést eredményező munkához, amelyek a Magyarországon élő emberek és határainkon túl a magyarul beszélő közösségek élhetőségét, boldogságát, tudását és kiegyensúlyozott gyarapodását a nevelés, oktatás, tanulás és művelődés, pályaorientáció, felnőttképzés, gyermek- és ifjúságvédelem, ifjúságügy, gyermek- és ifjúsági kultúra, gazdaság és tudás összekapcsolódása, stabilitása, hozzáférhetősége, minősége nyitottsága, innovativitása és demokratizálása révén segítik elő.
Hivatkozásaink alapjai nemzetközi dokumentumok, így ENSZ Emberi fejlettségi Index, ENSZ Boldogság Index, ENSZ Egyezmény a Gyermek Jogairól, Európai Kulcskompetenciák az Életen át tartó Tanuláshoz, az Európa Tanács Ajánlása a magas színvonalú kora-gyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről, az Európa Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, a Szociális jogok európai pillére c. dokumentum, valamint egyéb szakmai anyagok.