EPALE összefoglaló: Neuroandragógia Konferencia
2019.október 17-én, az ELTE PPK-n lezajlott a „NEUROANDRAGÓGIA A KIREKESZTÉS ELLEN” című projekt zárókonferenciája, amelyet a Laterna Magica Nonprofit Kft, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet, a Magyar Pedagógiai Társaság szervezett az EPALE Magyarország támogatásával. A félnapos, több mint 50 fős, interaktív beszélgetésekkel tarkított konferencia elsősorban fiatal pedagógusokat, közösségfejlesztő szakembereket, orvosokat és pszichológusokat vonzott.
A konferencián Kraiciné dr. Szokoly Mária PhD c. egyetemi docens a neuroandragógia lehetséges helyéről, szerepéről, Szári Péter a projekt tudományos eredményeiről, Boga Bálint az időskori tanulásban a művészetterápia lehetőségeiről beszélt, miután Bíró Dániel a projektmenedzser szemszögéből összegezte a tanulságokat. Az Erasmus+ program keretében megvalósult projekt hét ország szakértőinek munkáját (Ausztria, Csehország, Görögország, az Egyesült Királyság, Magyarország) fogta össze a lengyelországi Lodz-i Társadalomtudományi Egyetem (Społeczna Akademia Nauk) koordinálásával. A szakértők arra a kérdésre keresték a választ, hogy az új idegtudományi kutatásoknak van-e hatása az oktatásra és azt kívánták elérni, hogy a pedagógusok alkalmazzák a neuroandragógia felnőttoktatásra vonatkozó legújabb ismereteit a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására, ösztönözzék őket az egész életen át tartó tanulás folyamatában való részvételre.
Az agykutatás elmúlt évtizedes eredményei alapján tudományosan igazolt módon megerősítést nyert az életen át tartó tanulás lehetősége, ugyanis az agy plaszticitása, mint a tanulás biológiai alapja lehetőséget biztosít az agy aktivitásának folyamatos fenntartására, azaz az élethosszig tartó tanulásra. A kutatások ugyanakkor megkérdőjelezik számos, korábbi oktatási és pedagógiai mítoszból táplálkozó pedagógiai elvet és gyakorlatot. Fontos eredmény, hogy a kutatások igazolták, hogy az „agy nem válogat” azaz a „tanuló agy” bármilyen (formális, a nem formális és informális úton, továbbá a szándékolt és a nem szándékolt módon érkező) információt egyaránt feldolgoz, beépíti a memória rendszerébe. A kutatások megerősítették a tapasztalatok és a pozitív érzelmek szerepének tanulásban betöltött fontoságát.
Összefoglalva megállapítható, hogy korunkban – az új idegfiziológiai kutatások eredményeinek ismeretében – a tanítási-tanulási folyamat tervezésének és megvalósításának az agyi működésről való neurobiológiai ismereteken, azaz az emberi élet különböző szakaszait jellemző változások ismeretén kell(ene) alapulnia. Az információ emberi agyban történő feldolgozási folyamatának ismeretében hatékonyabbá válhat a gyermekek és a felnőttek egyénre szabott tanulási-tanítási folyamata, fejlesztése, könnyebben és tudatosabban lehet megválasztani a tanítási módszereket, eljárásokat, a tanulást támogató környezetet és eszközöket. Ehhez nyújt segítséget a projekt keretében kifejlesztett pedagógus továbbképzési program és segédanyag.
A projekt dokumentáció elérhető az alábbi webcímeken: www.neuroandragogy.eu