Első alkalommal találkoznak egy sajátos, holisztikus megközelítésű kétnapos szakmai tanácskozásra azoknak a szakmáknak a képviselői, amelyek részben vagy teljes egészében az ifjúsági korosztállyal foglalkoznak. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara ad otthont október 30-31-én az Összebeszélünk címet viselő 1. Ifjúságügyi Kongresszusnak, amelynek célja a fiatalokkal foglalkozó diszciplínák és szakmák közötti diskurzus erősítése és az ifjúságügy integratív megközelítésének elősegítése.
A szervezők úgy gondolják, az ifjúságszakmai térben – ahol a fiatal nem egy terület alanyaként, hanem a maga teljességében és egyediségében látszik – olyan találkozási alkalmakat kell teremteni, amelyek szolgálhatják egyfelől a szakmai-tudományos munícióbővítést, másfelől az interdiszciplináris megközelítés érdekében a szakemberek számára egyfajta társas környezetet is biztosítanak.
Hazai és európai ifjúságkutatási adatok szerint a mai fiatalok generációja más, mint a korábbiak. Európában mindenhol trend, hogy a fiatalok később válnak önállóvá, de később lépnek be a munkaerőpiacra és később alapítanak családot is. Közéleti érdeklődésük szintje általában alacsony, ugyanakkor már korosztályoknál fogékonyabbak a szélsőséges eszmékre. A digitális világ térnyerésével és más okokból is egészen eltérőek szabadidős szokásaik is a korábbi generációkétól. A fiatalok azokra, akikre a gyermekkorosztály után a leginkább hatnak a negatív társadalmi folyamatok. Ugyanakkor szakemberek és politikusok egyaránt tisztában vannak azzal, a korosztálynak kulcsszerepe van a jövő formálásában.
Ezen gondolatok jegyében a kongresszus teret kíván adni az ifjúságügy, ezen belül például az ifjúságszociológia, a pedagógia-kultúraközvetítés, az ifjúsági szociális munka és az ifjúságpolitika, legújabb innovációinak bemutatására. Emellett hozzáférési lehetőséget kíván biztosítani a szakpolitikák célkitűzései, a tudományos nóvumok és a szakmai gyakorlat megismerésére, szembesítésére.
A plenáris üléseken a résztvevők meghallgathatják a szakemberek gondolatait az új, „csendes” generációról, a fiatalok közéletiségéről és apolitikusságáról, szó lesz a Facebook szociálpszichológiájáról, a segítő szakmák és az ifjúságügy kapcsolatáról, valamint a generációváltásról a „táborok ifjúságától” a „fesztiválok ifjúságáig”. Meghallgathatjuk azt is, hogyan látja egy fiatal a szakembereket és szerepüket saját életében.
A kétnapos tanácskozás nagy részét interaktív szakmai műhelymunkával tölthetik majd a résztvevők. A probléma-fókuszú és megoldás- illetve módszertan-fókuszú workshopokban olyan témák kerülnek terítékre, mint az agresszió, a vesztesek jelensége, a közösség, a jövőkép vagy az identitás problémái és megoldásaik, az ifjúság és a bűnözés, a serdülőkor ellentmondásai, a függőségek, a mediatizáció, az életút-karrier-pályaorientáció, a csoportközi segítségnyújtás, a helyi együttműködések, az iskolai közösségiség, az asszertivitás és érdekérvényesítés, az emberi jogi nevelés vagy az elszigeteltségből való kitörés lehetőségei. A témák széles kínálatában való válogatást segíti, hogy minden műhelybeszélgetést duplán szerveznek meg, hogy mindenki két-két csoport munkájában is részt tudjon venni.
A szervezők valamennyi, az ifjúságügy iránt érdeklődőt, de elsősorban az ezt (is) hivatásuknak tekintőket: pedagógusokat, a neveléstudomány képviselőit, szociológusokat, szociális munkásokat, politológusokat, pszichológusokat, ifjúságsegítőket, családsegítő szolgálatoknál és gyermekvédelemben szakmailag érintetteket, civil vezetőket stb. várják.
További információk, jelentkezés és részvételi feltételek az esemény weboldalán, a http://www.ifjusagugy.hu/ oldalon találhatóak.
A Kongresszuson való részvételről pedagógusok esetén továbbképzési tanúsítványt, vidékfejlesztési szakemberek részére “helyi szereplők felkészítése” képzésben való “modul-igazolást” tudunk kiállítani. A Kongresszus szociális továbbképzésként is minősített.
A konferencia szervezői az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, az Ifjúságszakmai Együttműködési Tanácskozás és a Nemzeti Ifjúsági Tanács. Közreműködőként, társszervezőként számos szakmai szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, többek között a Magyar Szociológiai Társaság Ifjúságszociológiai Szakosztálya, a Magyar Pedagógiai Társaság Szabadidő-pedagógiai Szakosztálya, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete, az Új Ifjúsági Szemle, a NAKVI EPÍR Programiroda, a Nemzeti Művelődési Intézet és az Ifjúságszakmai Társaság.