A Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya összeszedte a szakképzés új szabályozása kapcsán felmerülő pályaorientációs vonatkozású kérdéseket, és megküldte azokat az ITM-nek.
Kérdéseink a pályaorientációs tevékenység szabályozására, a Köznevelési törvényben előírt kötelező pályaorientációs vizsgálatra és a 2020-as beiskolázással kapcsolatos tájékoztatáshoz szükséges tudnivalókra vonatkoznak.
Kérdéseinkkel fel szeretnénk hívni a figyelmet a szabályozás anomáliáira, különösen a pályaorientációs mérés szakmai megalapozatlanságára és a beiskolázáshoz szükséges tájékoztatás hiányára is.
- A pályaorientáció szabályozása
A Szakképzési törvény szerint a pályaorientációra/életpálya-tanácsadásra vonatkozó szabályokat kormányrendelet szabályozza. A rendelettervezet ismeretében a következő kérdéseink vannak:
- Lesz-e valamilyen szabályozott együttműködés az IKK ZRt. és a pedagógiai szakszolgálatok között a pályaorientáció területén? Ha igen, milyen jogszabály fogja ezt szabályozni?
- Milyen szakmai háttérre és humán erőforrásra kíván támaszkodni az IKK ZRt. a rendeletben felsorolt tevékenységek elvégzésére? Lesz-e erről valamilyen szabályozás?
- Várható-e részletszabályozás a törvény által előírt, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy szakmaváltási döntést megelőző személyre szabott életpálya-tanácsadással kapcsolatban? (Ez jelenleg nem szerepel a rendelettervezetben az IKK ZRt. feladati között). Milyen formában, milyen humán erőforrással lesz a szolgáltatás biztosítható?
- Kötelező pályaorientációs mérés
A Köznevelési törvény módosítása szerint
„Az oktatásért felelős miniszter a központi fejlesztésű mérőeszközök alapján személyazonosításra alkalmatlan módon gondoskodik az általános iskola nyolcadik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanulók sikeres pályaválasztást és továbbtanulást megalapozó személyes tanulói kompetenciák kötelező vizsgálatáról. A vizsgálat eredménye visszajelzést ad a tanuló számára azokról a középfokú iskolai továbbtanulási lehetőségekről, amelyek meglévő képességei alapján számára javasolhatók.”
Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk kérdezni[1]:
- Mikorra és milyen formában várható a vizsgálat részletes szabályozása? Részt lehet-e venni ennek véleményezésében?
- Meglévő eszközöket kívánnak a megjelölt célra használni, vagy most folyik ezek kidolgozása?
- Milyen módon lehet szakmai szervezetként bekapcsolódni az eszközök validálásába, a módszertan, az útmutatók véleményezésébe?
- A SZIT-en egy szakértői csoport létrehozását ígérték ezzel kapcsolatban. Létrejött ez a csoport?
- Mit ért a jogszabály személyes tanulói kompetenciákon?
- Képességek, készségek vagy egyéb, a pályaválasztás szempontjából releváns jellemzők (érdeklődés, munkamód, attitűd) mérése történik majd?
- Ha készségeket (esetleg szándéka szerint képességeket) mér, akkor tényleges mérésről van szó (feladatokkal), vagy önbevallásról? Ha az utóbbi, hogyan kompenzálják a téves önértékelésből eredő hibákat? Ha előbbi, hogyan tudják megoldani a pályaalkalmasság szempontjából releváns számtalan képesség (kreativitás, problémamegoldó-képesség, téri tájékozódás, számolási képesség, logikai képesség, monotóniatűrés, nyelvi kifejezőképesség, kommunikációs képesség, kapcsolatteremtő képesség, ujjügyesség, szem-kéz koordináció, figyelem, fizikai teherbírás stb ) mérését?
- Mi a célja a mérésnek: pályaorientációs jellegű (az, hogy a tanuló és a szülő megismerje a továbbtanulásnál figyelembe veendő szempontokat, fejlődjön önismerete, elgondolkodjon a kapott eredményen, lehetőség legyen a témáról való beszélgetésre, tanácsadásra) vagy az, hogy zárt mérésben kívülről nem befolyásolható eredményt kapjunk?
- Szakmai konferencián elhangzott, hogy az EFOP 3.2.13-17-2017-00002 projekt keretében kidolgozott mérőeszközöket kívánják felhasználni. Ezek azonban részben tanácsadásra készültek (tehát kipróbálhatók, abbahagyhatók, kitöltésük segíthető), részben csak az MTMI készségek mérésére szolgálnak. Hogyan kívánják ezt a problémát kiküszöbölni?
- Lesz-e lehetőség az eszközök előzetes megismerésére, kipróbálására a tanulóknak, tanároknak? Kötelező lesz-e valamilyen felkészítést, ill. az eredmények feldolgozása csoportos vagy egyéni tanácsadás keretében?
- Bevonják-e a szakszolgálatoknál vagy az iskolákban dolgozó tanácsadókat, pályaorientációs tanárokat a kapott eredmények értelmezésébe, hogy ezzel is segítsék a szülőt és a diákokat? (Ezzel lehetne megoldani a téves eredmények kezelését, és bővíteni a felajánlható ágazatok, szakmák körét, segíteni a továbbtanulási irányokról való gondolkodást)
- Kapnak-e az érintett osztályfőnökök a vizsgálat lebonyolítását, értelmezését, felhasználhatóságát segítő pályaorientációs felkészítést, segédanyagot?
- Lesz-e lehetőség arra, hogy a tanár, szülő, tanácsadó segítsen a kitöltésben, a kérdések értelmezésében?
- Kötött idő alatt kell elvégezni a mérést? Lesz-e lehetőség a mérőeszközök kitöltése között, ill. egy mérőeszköz kitöltése közben pihenésre?
- Lesz-e lehetőség a mérés megismétlésére (hiszen egy mérés nem mérés), ill. abbahagyására és későbbi folytatására?
- Adott napon kell elvégezni a mérést? Adnak erre időt, órakeretet?
- Lesznek-e olyan útmutatók, amelyek a tanárokat, tanulókat, szülőket figyelmeztetik az eredmények kritikus kezelésére?
- Tudjuk, hogy az ilyen eszközök nagy százalékban adnak hibás vagy részben hibás eredményeket. Milyen lehetőségek állnak a rendelkezésre akkor, ha a kapott eredmény a tanuló, szülő véleményével, tapasztalatával ellentétes?
- Milyen következménnyel jár, ha a szülő vagy a tanuló megtagadja a kitöltést, ill. ha valamilyen okból nem tud sor kerülni a kitöltésre?
- Kik kapnak hozzáférést a mérés eredményéhez: szülő, tanuló, pedagógus, iskola, fenntartó, Oktatási Hivatal, középfokú intézmény…? A kapott eredmény csatolódik a felvételi papírokhoz?
- A kapott eredmény bármilyen formában vagy mértékben meghatározza vagy befolyásolja az iskolatípus-választást vagy az ágazatválasztást? Összekapcsolásra kerül-e a szakmáknál megjelenő pályaalkalmassági vizsgálattal és esetleg kizáró jelleggel is bírhat-e?
- Amennyiben ez online mérés, ki fogja hozzá biztosítani az infrastrukturális feltételeket, főleg a hátrányos helyzetű térségekben?
- Abban az esetben, ha ez kötöttidő (45 perc) alatti, online formában történő kompetenciamérés lesz, hogyan kívánják kompenzálni/segíteni az olvasási-szövegértési nehézségekkel, vagy egyéb szakértői véleménnyel rendelkező diákok kitöltését/eredményét?
- Minden tanuló ugyanazt a mérést végzi el, az enyhe fokban értelmi fogyatékos és a sajátos nevelési igényű tanulók is? Hogyan kívánja kezelni/kompenzálni ez a fejlesztett program az ő nehézségeit és speciális továbbtanulási lehetőségeiket?
- Az ajánlás minden iskolatípusra megfogalmaz ajánlást (gimnázium, technikum, szakképző iskola, szakiskola) vagy csak a technikumra és a szakképző iskolákra? Az ajánlott iskolák fenntartótól függetlenek lesznek? Kistérségben, megyében vagy országosan ajánl?
- Az ajánlás ágazatot, szakmacsoportot vagy konkrét szakmákat fog megnevezni? Esetleg diplomához kötött pályákat is javasol majd?
- 2020-as beiskolázás
- Készül-e a szülők, általános iskolai tanárok számára online, ill. nyomtatott formában elérhető, közérthető tájékoztató a szakképzés új rendszeréről?
- Hova fordulhatnak az érintettek kérdéseikkel? Lesz-e online felület, ahol kérdezni lehet?
- Mikorra várható a KIFIR kiadvány megjelenése? A megjelenés előtt lehet-e tájékozódni arról, hogy hol indítanak orientációs, ill. Dobbantó osztályt?
- Hogyan viszonyul egymáshoz az orientációs évfolyam és a Köznevelési Híd program? Ki dönti el, hogy melyikre mehet a tanuló?
- Elérhető, ill. választható lesz mindenki számára az orientációs évfolyam?
- A Szkt. szerint kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatásban való részvétel a szakképző iskolában is kizárólag érettségizettek részére lehetséges (21. §). Hogyan szerezhet akkor második szakmát az, akinek nincs érettségije?
- A szakiskolások számára biztosítva lesznek-e a szakmai oktatás és a szakképzés tárgyi feltételei? Köthetnek-e ők szakképzési munkaszerződést? Kaphatnak-e majd valamilyen ösztöndíjat?
- Egy előadásban elhangzott, hogy SNI-sek részére lehetséges lesz részszakképesítés megszerzése szakképző intézményben – akár technikumban – is. Mi ennek a feltétele? Hol jelenik ez meg a jogszabályban? Ki adhat (részleges) felmentést a pályaalkalmassági követelmények alól?
- Az 5 évfolyamos technikumi képzés keretében megszerezhetők-e nem érettségihez kötött szakképesítések? Lehetséges-e több szakma párhuzamos megszerzése?
- Milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki gimnáziumból, szakképző iskolából vagy másik technikumi ágazatból megy át technikumba? Ki készíti fel ezen feltételek teljesítésére?
- Hogyan szerezhet a szakképző iskolát elvégzett tanuló technikus végzettséget? Lesz-e arra lehetőség, hogy beiratkozzon a technikum 3. (nappali) évfolyamára? Ha igen, kap-e ehhez valamilyen támogatást?
[1] A kötelező pályaorientációs méréssel – és a szakképzési stratégiában szereplő egyéb pályaorientációs elemekkel – kapcsolatos szakmai véleményünk megtalálható a honlapon.