Kognitív Profil Teszt
A kutatás félideji eredményei a BKSZC tagintézményeiben
Pap Anna, BKSZC szakreferens
„A munkaerő-tartalék szűkössége és specifikumai fókuszált és célcsoportokra szabott megoldásokat kívánnak. A képzések a munkaerő-piaci elvárások alapján összeállított kompetencia-felmérésen és fejlesztésen kell, hogy alapuljanak, annak érdekében, hogy a kompetenciahiányokkal küzdő célcsoport alkalmassá váljon a foglalkoztatásra, átképzésre.” (Szakképzés 4.0.)
Tanulási kudarc megelőzése, fejlesztés és tanítás hatékonyabbá tétele -> tanulók képességszerkezetének megismerése, neurológiai alapú teljesítményzavarok előrejelzése (Gyarmathy, 2019)
Cél: fejlesztő célú kutatás a fiatal felnőttek képességszerkezetének vizsgálatára irányuló módszer kidolgozása, ezen keresztül a szakképzésben tapasztalható lemorzsolódás csökkentése
A projekt keretében kibővített online Kognítív Profil Teszt sikerrel használható a tizenévesek és felnőttek képzésére, beigazolódott, hogy a teszt feladatai stabilak.
2.
A hazai szakképzésben magas a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tanulási nehézséggel küzdő diákok aránya
-> veszélyeztetettek a korai iskolaelhagyás tekintetében
-> tanulásuk támogatása kulcskérdés
-> ellátásuk a szokásostól eltérő szemléletet és módszereket kíván
a korábban bevált eljárások nem feltétlenül használhatók -> a vizsgálati eljárásokat is változtatnunk kell
- A Kognitív Profil Teszt eszköz lehet a kudarc megelőzésében, a fejlesztés és tanítás hatékonyabbá tételében, a információt nyújt a hatékony tanulástámogatáshoz, de használható a pályatanácsadásban is.
Megállapítható, hogy a tanulók milyen képességstruktúrával rendelkeznek, a tanítás ehhez igazodhat és meg lehet állapítani, ha a tanuló valamely területen az átlagtól jelentős eltérést mutat
Az iskolai kudarcok esetén eltérő a profil
- Kognitív Profil Teszt
Dr. habil. Gyarmathy Éva PhD, tudományos főmunkatárs, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézete
- iskolai készségek fejlődésében szerepet játszó leglényegesebb (rész)képességek és készségek vizsgálata
- sokoldalú képet ad az egyén erősségeiről, gyengeségeiről, képesség-struktúrájáról, nem általános értelmi képességet mér, nem egy adatban rögzíti az egyén képességeinek szintjét
- az egyént elsősorban önmagához méri
- egy nemzetközi összehasonlító vizsgálatban használt teszt magyar adaptációjának átdolgozott változata
- Ian Smythe által kidolgozott International Cognitive Profil Test (Smythe, 2002): több nyelvre lefordított vizsgálati eljárás, a diszlexia különböző nyelveken való megjelenésének sajátosságait vizsgálja (Gyarmathy, Smythe, 2000; Smythe, Gyarmathy, Everatt, 2002)
- alkalmas: szűrésre, egy vizsgálati személy vagy egy egész csoport fejlődésének nyomon követésére adott területeken
- a feladatok többsége ismételten felvehető – ismételt felvétel
- az internetes változat előnyei: számítógépen kitölthető (a hiperaktív és/vagy figyelemzavarral küzdő gyerekek jobban tudnak figyelni képernyőre), játékos feladatok, 45 perc alatt felvehető, a feladatokhoz az elemeket véletlenszerűen generálja, azonnal visszacsatolás, automatikus kiértékelés, a tapasztalatok alapján rendszeresen frissítésre kerül
- szabadon felhasználható, elektronikus változata ingyenesen elérhető
- használata egyszerű, és nem kíván speciális ismereteket
- Nem ad összesített eredményt, a részképességek megismerése, a képességek térképének kialakítása a cél; elemzése a kognitív teljesítmények mögöttes tényezőire és ezek kapcsolatára, a részletek összefüggéseire fókuszáló
- A háttérképességek akkor is tanulási problémákat okozhatnak, ha az iskolai készség az intenzív gyakorlás miatt nem mutat gyengeséget (pl.: jó helyesírás és elfogadható olvasási készség ellenére is lehet valaki diszlexiás, ami például az idegen nyelvek tanulásában jelenhet meg zavarként)
- Lekérdezés a BKSZC tagintézményeiben
- A„BKSZC – Bátorság, Komplexitás, Szinergia és Célszerűség a szakképzésért”c. VEKOP 8.6.3. sz. projekt keretében
- Minden BKSZC szakgimnázium és szakközépiskola – 9 tagintézmény
- október – 2019. január között, 2019. szeptember – 2020. január
- Saját, zárt rendszerű honlap: http://kognitivprofil.hu/bkszc/
- Tanulóknak saját kód – azonnali visszacsatolás az eredményekről
- Osztályonként, csoportonként kitöltés az iskolában, számítógépteremben, tanári felügyelet mellett
- A teszt alkalmazhatóságát korábban két életkorra (7-9 év, 9-12 év) standardizáltak, jelen projekt keretében kiterjesztettük a 12 év feletti életkorú csoportokra, benne a felnőttekre.
- A teszt kiinduló standardja egy pilot projekt gimnáziumokban nyert adatokat használtuk fel, amelyeket kiegészítettünk a szakképzési centrum eredményeivel.
- A kutatás első részében a teszt feladatainak elemzését végeztük el. Az adatfeldolgozás a Python környezet Pandas adatmanipulációs csomagjával történt.
- A minta gimnáziumi tanulók N=232 és N=274, a szakképzési centrum tanulóinál pedig N=1466 és N=1514
- A teszt feladatai és a mért területek
- Szóértelmezés – szókincs, verbális fogalmi tisztaság, a fogalmak megértése
- Figurák – figurális elvonatkoztatás, következtetési képesség, a mintázatok meglátása
- Megfigyelési idő – felfogóképesség, észlelés sebesség, kognitív hatékonyság
- Szimultán képemlékezet – az egyszerre jelenlévő vizuális ingerek megjegyzése
- Szekvenciális képemlékezet – az egymás után jövő vizuális ingerek megjegyzése
- Számismétlés – helyes számsor – az egymás után jövő auditív ingerek megjegyzése
- Számismétlés – leghosszabb – az auditív emlékezet terjedelme
- Számsorozat visszafelé – helyes számsor – a munkamemória hatékonysága
- Számsorozat visszafelé – leghosszabb – a munkamemória terjedelme
- Szóolvasás – olvasási sebesség, az ortografikai lexikon, szóelőhívás hatékonysága
- Szavak írása – helyesírás
- Álszavak írása – fonológiai tudatosság, a betűk és hangok összekapcsolása
- Számolási műveletek – számolási képesség
- Mennyiségek – mennyiség fogalom
- 7. Értékelés
Minden feladat esetében ötféle kategóriába lehet sorolni a kapott eredményeket.
- A kiemelkedő és az erős kategória az átlagtól felfelé helyezkednek el, tehát ezek az eredmények jók vagy különösen jók.
- A tipikus övezet, kategória az, ami alapvetően nem jelent sem kiemelkedően jó, sem alapvetően rossz eredményt, nem jelent elmaradást, ez egy átlagos, középeredmény.
- A fejlesztendő és az erősen fejlesztendő kategória az adott területen elmaradást jelez, ilyen eredmény esetén szükséges a célzott fejlesztés az adott területre vonatkozóan. A fejlesztendő enyhébb fokú, míg az erősen fejlesztendő jelentősebb problémára utal.
Az egyént az osztályhoz, az osztályt az iskolához, az iskolát a centrumhoz, DE! korosztályi átlagtól való eltérés lehet
- Általános javaslatok
- A gyermekkel közösen megnézni az eredményét – a gyengébb területeket erősíteni
- Közös, játékos tanulás
- Tanításba beépített fejlesztés
- Legfontosabb, hogy a gyermek elhiggye magáról, hogy képes megoldani, megcsinálni!
- Téri-vizuális játékok, stratégiai játékok, érdeklődésének megfelelően – pl.: fociban is van stratégia
- Számolást, műveleteket mozgáshoz kötni
- Ritmusgyakorlatok, ütemgyakorlatok, pingpong, hinta, egyenletes mozgás, rövid memoriterek, egyensúlyrendszert érintő mozgások, zsonglőrködés, keleti mozgásművészetek, tervezett, egymás után szervezett mozgások
- Robotika
- Javaslatok
Számolás, szövegértés fejlesztése a szakmában – pl.: használati utasításokon keresztül
- Mindennapi tevékenységeken keresztül fejleszteni
Egy konkrét feladat alapján:
- Ha erős a holisztikus feldolgozás: egyszerre jelen lévő ingerek – pl.: falra kitenni plakátokat, ábrákat, gondolattérképek
- Ha a képpár feladatban jobb, mint a képsorban, akkor egyszerre és rendszerben kellene látnia az információkat, pl.: pókábra, előre megadott szempontrendszer alapján egyes dolgok megismerése, felírni, felrajzolni a dolgokat
- Ha jó a képsor feladat (szekvenciális feldolgozás), módszerességre utal
Szakirodalom
Gyarmathy É, Smythe, I. (2000) Többnyelvűség és az olvasási zavarok. Erdélyi Pszichológiai Szemle, December. 63-76.
Smythe, I (2002) Cognitive factors underlying reading and spelling difficulties: a cross linguistic study. Thesis submitted for the degree of Doctor of Philosophy, Department of Psychology, School of Human Sciences, University of Surrey, Guildford, UK.
Smythe, I, Gyarmathy É, Everatt, J. (2002) Olvasási zavarok különböző nyelveken: egy nyelvközi kutatás elméleti és gyakorlati kérdései. Pszichológia, (22), 4, 387-406.
Gyarmathy Éva (2009): Kognitív Profil Teszt. Iskolakultúra 3-4. 60-73.
Gyarmathy Éva, Gyarmathy Zsófia, Szabó Zénó, Pap Anna, Kraiciné Szokoly Mária (2019): Tizenévesek és felnőttek kognitív profiljának online mérése” Opus et Educatio 2019. 3. szám 297-309. o.