Párbeszéd aktuális kérdésekről – Pécsett

Magyar Pedagógiai Társaság
Baranyai tagozat

 

A rendezvény ideje: 2013-12-12 csütörtök,  11-14 óra
A rendezvény helyszíne: PTE BTK Történettudományi Tanszék, Pécs Rókus u. 2. („M” épület) 207 terem

A résztvevők jellegzetes csoportokat képviseltek: kisgyermeknevelőket, óvodapedagógusokat, tanítókat, tanárokat, szakértőket, állami és egyházi nevelést folytató szakembereket, alapítványi tevékenységet, és oktatókat.

A programszervezők: Dr. Nagy Mariann PHD habi/egyetemi docens és Zsember Gyurcsy Márta a tagozat vezetője készítette elő a szakmai nap munkáját. Prof. Dr. Fischer Ferenc Dékán támogatásával kerül megszervezésre a program. Köszönet illeti tevékenységeiket.

Előadást tartott: Lannert Judit oktatáskutató. Két témával foglalkozott kiemelten.

Előadását a legaktuálisabb témával kezdte: „A napokban hozták nyilvánosságra a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérés 2012-es évi eredményeit. Az eredmény egész Európára nézve lehangoló. Az első tíz ország közé jószerivel csak Hollandia került be az Unióból. Az első hét ország ázsiai ország és Vietnam is nagyon jól debütált. A skandinávok visszaszorultak, Finnország is rontott és már nincs ott az első tízben, Svédország pedig már az OECD átlag alá került. Magyarország a svédekkel egy szinten van. A lengyelek, csehek és osztrákok magasan felettünk és még a dél-európai országok is jobban teljesítenek nálunk. A mögöttünk álló Bulgáriában és Romániában viszont majdnem a tanulók fele alacsony szinten teljesít matematikából.” Kiemelte, hogy ezt a jelentést minden pedagógusnak ismernie kéne, és fontos lenen megvitatni nevelőtestületi értekezleteken, szakmai körökben a további tennivalókat.

„Mit kellene tenni? –  Az előadó kiemelte …” kulcs maga a pedagógus. Világos, hogy az alacsony fizetések generálta pedagógus kontraszelekció okozza ezt a romlást, de ezt megfordítani nem egy pillanat műve. ugyanis attól, hogy a jelenlegi pedagógusok fizetését megemelésre kerül, ők nem lesznek hirtelen jobbak. Hosszú távon esetleg a jobb képességűeknek válhat vonzóvá a pedagógus pálya. De hiába minden, ha a jobb képességű fiatalokat nem készíti fel a pedagógusképzés a pedagógus mesterségre. Így hát a pedagógusképzésben történteket is górcső alá kell venni. És minden hiába, ha nem alakul ki a flow a pedagógus szakmában. Ehhez viszont nem pusztán a „mit kell csinálni”, de a „hogyan csináljuk” kérdése is fontos.” [1]

Ezután áttért a 2013-ban végzett haza kutatási eredményeinek kiemelésére. Érti-e egymást szülő és pedagógus, szakértő és laikus?” címmel.[2] A legfrissebb kutatási eredmények tükrében véleményeket és nézeteket mutat be. Ki hogyan látja a kapcsolati módszerek és eszközök használatát, a személyes és elektronikus kapcsolatok eredményességét, a problémamegoldások útjait, módjait. Kiemelte a korai fejlesztés fontosságát, és az egy éves korban történő érzelmi nevelés egész életen át tartó tanulást megalapozó szerepét.

A hallgatóság tagjai aktívan vettek részt a párbeszédben. Kifejtették saját munkaterületükön tapasztalat eredményeiket, problémáikat. A beszélgetés során kiderült, hogy a jelenlévők egy része még nem tagja az szakmai civil szervezetnek, de igénylik a szakmai vitákat, szükségesnek tartják a szakmai konszenzus megteremtését. Szívesen belépnek a szakmai szervezet munkájába, igénylik a szakmai párbeszéd erősítését. Felvetésre került, hogy legközelebb régiós szintű szakmai megbeszélésre kerülhetne sor Baranya, Somogy és Tolna megyei kollégák bevonásával. Badics Tiborné Erzsi és Komlósi Ákos támogató szervező munkát ajánlottak fel. Nagy Mariann az egyetemi oktatók közötti szakmai párbeszéd megszervezését és a további programok helyének biztosítását ígérte.

Köszönet illeti Lannert Judit igen fontos területeket érintő tényekre épített előadását, amivel a kutatási eredmények gyakorlati felhasználásaira mutatott rá. Ezzel nagyban segíti a továbblépések lehetőségeinek megvalósítását. 

 (A beszámolót Villányi Györgyné Jutka MPT elnökségi tag készítette.)