Több tucat helyre elküldtük azokat az ajánlásokat, javaslatokat, amelyeket a szakképzés befogadó jellegének megvalósulása érdekében fogalmaztunk meg, áprilisi konferenciánk nyomán.
Az említett rendezvény 2023. április 21-én, több, mint 150 szakember részvételével zajlott, Esélyek és kihívások – SNI és BTMN tanulók a szakképzésben címmel. Témája a szakképzésben tanuló atipikus fejlődésű – sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő – tanulók helyzete és támogatásuk lehetőségei volt a 2020-ban bevezetett új szakképzési rendszerben.
Az ajánlások megfogalmazásakor a szervezők (a Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztály, a Szakképzési Kollégium és a Pályaorientációs Szakosztály, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és a BGéSZC Öveges József Technikum és Szakképző Iskola szakemberei) teljes egészében a konferencián elhangzott előadások és szekciók tartalmát vették alapul. Közreadásukra az Opus et Educatio 37. számában, Trencsényi László, elnök úr összefoglalójában került sor.
Javaslataink részben az intézmények szintjét, részben a szakképzési rendszer szintjét érintik, két területen. E két terület az általános és középiskola közötti átmenet fokozott támogatása a jól megalapozott szakma- és iskolaválasztások érdekében, és az oktatás és képzés fejlesztése a tanulói sikeresség javítása céljából. A javaslatokat (az előadókon, résztvevőkön kívül) eljuttatuk azoknak a szervezeteknek is, amelyek érintettek a megvalósításban és a továbbgondolásban. Ilyenek a Belügyminisztérium (Köznevelési és Szakképzési Programkoordinációs Osztály), a Kulturális és Innovációs Minisztérium (Szakképzési és Felnőttképzési Helyettes Államtitkárság), az Oktatási Hivatal, a Klebelsberg Központ, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, a Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Pedagógus Kar, az Innovatív Képzéstámogató Központ, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézménye, a szakmaitanár- vagy gyógypedagógus-képzést végző egyetemek, a szakképzési centrumok. Levelünket elküldtük a szakszervezetek és a szakmai sajtó számos képviselőjének is.
A kapott reakciók mindegyikében teljes egyetértés fejeződött ki, az összes pontot érintően. Megtisztelő számunkra, hogy minden esetben vezetői szintről kaptunk választ.
Az egyetemek, ahonnan levelet kaptunk (Eötvös Loránd Tudományegyetem – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Soproni Egyetem – Benedek Elek Pedagógiai Kar, Pécsi Tudományegyetem – Tanárképző Központ, a győri Széchenyi István Egyetem – Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar, a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem, Miskolci Egyetem – Tanárképző Intézet, Óbudai Egyetem – Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ) különösen fontosnak ítélik a problémakört. Többen említették, hogy az anyagot használni tudják képzéseik megvalósítása során, kaptunk felkérést együttműködésre, és ígéretet a partneri szakképző intézményeknek történő továbbításra is.
A Belügyminisztérium Köznevelési Stratégiai Főosztálya Köznevelési és Szakképzési Programkoordinációs Osztályának vezetője, Borosán Beáta és az Oktatási Hivatal elnöke, Brassói Sándor elküldte számunkra azokat az összefoglaló anyagaikat, amelyek a pályaorientáció támogatására szolgáló eszközeiket, intézkedéseiket mutatják be. Ilyenek a pályaorientációs célú tanítás nélküli munkanap, az országos pályaorientációs mérés, a Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszköz (POM), vagy a különböző EFOP-projektek.
Pölöskei Gáborné, szakképzésért felelős helyettes államtitkár levelében felsorolja azokat a válaszokat, amelyeket a jelenlegi szakképzési rendszer ad az általunk felvetett problémákra (orientációs évfolyam, az IKK szakértői csoportjainak működése, az NSZFH által létrehozott szakmai csoportok a közösségi médiában, az NSZFH Pályaorientációs Portálja, az IKK honlapja és a szakképzés minőségirányítási rendszere), és a már megkezdett fejlesztéseket, amelyek ugyanebbe az irányba mutatnak. Ezek a levél szerint a pályaorientációban részt vevő szervezetek tevékenységének összehangolása, az életpálya-tervezést célzó rendszerszintű tevékenységek megvalósítása, a pályaorientációval foglalkozó szakemberek számának bővítése, tanulástámogató teamek felállítása a szakképzési centrumokban, különböző szolgáltatások bevezetése a tanulmányi sikeresség erősítése és a munkaerőpiaci esélyegyenlőség növelése érdekében, élményalapú pályaorientációs programok kidolgozása, módszertani anyagok kidolgozása és közreadása, valamint az oktatói továbbképzési kínálat bővítése.
A leghosszabb választ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárától, Dunai Pétertől kaptuk, aki reflektál a javaslatokban körüljárt kérdéskörök legtöbbjére: részben elemzi a helyzetet, bemutatja az MKIK törekvéseit és tevékenységeit, illetve azokat az irányokat, amelyek a javaslatok mentén történő továbblépést jelenthetik. Utóbbi területen felveti a Magyar Pedagógiai Társasággal történő együttműködés lehetőségét is, amire természetesen magunk is nyitottak vagyunk.
Élvezhetjük a – korábban, a konferencia előkészítésében is közreműködő és azt anyagilag is támogató – Pedagógusok Szakszervezetének támogatását is. Gosztonyi Gábor alelnök úr biztosított minket arról, hogy javaslatainkat beépítik szakképzési stratégiájukba, és tárgyalásaik során is képviselni fogják. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert úgy vélte, az ágazati készségtanácsok munkájuk során hasznosítani tudják az ajánlásokat, ezért továbbította azokat a testületekben résztvevő tisztségviselő kollégáinak.
A szaksajtó képviselői közül leggyorsabban az Új Pedagógiai Szemle reagált. 2023 évi 9-10. számában leközölte írásunkat, Javaslatok a Magyar Pedagógiai Társaság részéről a szakképzés befogadó jellegének megvalósulása érdekében címmel.
Úgy véljük, fent említett konferenciánk fontos állomás volt a szakképzés inkluzivitása felé vezető úton. Bízunk abban, hogy az ott született ajánlások, javaslatok mentén is tovább mélyülnek az erre irányuló törekvések, erősödik a szakmai párbeszéd és újabb lehetőségek nyílnak meg.