A Projektpedagógiai Szakosztály hatodik online rendezvényén 2026. április 16-án három előadás hangzott el, amelyeket Daru Anita által vezetett szakmai beszélgetés követett.
A munkaerőpiacon okos embert könnyű találni, tehetséget már annál kevésbé. Viszont mi is a különbség a kettő között? Ennek megértésében segített Prof. Dr. Szántay Csaba: „Mit jelent a (kutatói) tehetség a való világban?” című előadása. A Richter Gedeon kutatóközpont képviseletében résztvevő professzor kihangsúlyozta a címben szereplő zárójelek fontosságát, hiszen valóban a következő igazságok nem csak kizárólag a kutatói világra érvényesek, hanem minden más munkaterületre is. Sőt, megkockáztatom az élet számos területére egyaránt. Szerinte a tehetséget sok minden befolyásolja. A korai szakaszban főleg az iskolában megtanult tárgyak és az azokra való affinitás, a későbbiekben viszont számos más tényező, mint például a határidők, versengés vagy a csapatmunka. A tehetséget tehát nem lehet egyszerű tantárgyi vagy szakmai tudásra korlátozni. Éppen ellenkezőleg, ez egy minél kerekebb személyiségprofil, amely magába foglalja az IQ-t, a szaktudást és az attitűdkompetenciák széles skáláját (pl.: az önbizalom és alázat egyensúlya, a sikerélmény-megélés, a küldetéstudat vagy a hibázáshoz való viszonyulás). Az előadás konzekvenciája tehát a következő: a tehetség az emberek lelki és intellektuális minőségét egyszerre foglalja magában.
A szaktudás mellett tehát melyek azok a kompetenciák, amelyeket a munkáltatók keresnek vagy fejleszteni szeretnének? Vadász Viktória: „Hogyan segít a soft skills fejlesztés a projektmunkában?” című előadásából ugyanis kiderült, nemcsak felvételi eljárások szempontjai ezek; vállalkozások komoly összegeket is képesek rááldozni arra, hogy a már meglévő képességeket fejlesszék, vagy újakat alakítsanak ki, mind cégvezetői, mind munkavállalói oldalon. Hiszen az ún. hard skill-ek mellett – szaktudás, amelyek nélkül nem is gondolnak egy személlyel –, igenis fontosnak tartják a különböző munkahelyzetekben szükséges soft skill-ek – különböző kompetenciák – meglétét. Az előadónő, aki többek között tréneri és coach szerepben is folyamatosan tevékenykedik, tapasztalatai és kutatások alapján úgy látja, hogy a szükséges kompetenciák a következők, keresettségük sorendjében: kommunikációs készség (együttműködés), prezentációs készség, problémamegoldó készség, hozzáállás, analitikus és kreatív gondolkodás, vezetői képesség, önismeret és belső motiváció. A mindezek elérésére való törekvés vállalati szinten dicséretes, az igazi cél viszont az (lenne), hogy ez utóbbit minél hamarabb, már iskolai szinten is elkezdjük fejleszteni a diákokban.
A szociális kompetenciák iskolai szintű fejlesztésére hozott kiváló példát Pongor-Juhász Orsolya: „A soft skill-ek szerepe és fejlesztése a diákprojektekben” című előadásában. Az említett képességek és fejlesztésük szükségességének vizsgálata után több kollégájának közreműködésével különböző szakok önálló, projekt-alapú tárgyait kapcsolták össze. Ezután egy egynapos, önálló projekt jellegű foglalkozást hoztak létre, amely az „Interview Day” nevet kapta. Az érintett egyetemi hallgatóknak interjúkon kellett részt venniük, hol interjúzatói, hol interjúalanyi szerepben. Mind a felkészülési, mind a kivitelezési folyamat során szükség volt olyan kompetenciákra, amelyek fejlesztése vagy elsajátítása nélkül a résztvevők nem tudták volna megoldani az előttük álló feladatokat (pl.: együttműködés és csoportos felelősségvállalás, kritikus gondolkodás, önismeret és önreflexió). A módszer sikerességét bizonyítja, hogy egy olyan projektalapú, szimulációs és reflektív tanulási technikáról van szó, amely már évek óta működőképes és megannyi pozitív visszajelzéssel illetve kutatási eredménnyel rendelkezik. Úgy vélem az ilyen, és ehhez hasonló készségfejlesztő módszerek akár egyetemi, akár alsóbb szinteken fantasztikus eredményeket érnének el és a hatalmas hasznot hoznának a diákok számára is.
Farkas Dominika
ELTE BTK angol-történelem szakos hatodéves egyetemi hallgató