Békéscsabán megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozatának Andragógiai Szakcsoportja
A rendezvény egyik szervezője és egyben a Szakcsoport vezetője, Dr. Micheller Magdolna és a másik szervező dr. Kovács János e rendezvény helyszínéül a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumot választotta, mely kiváló környezetet teremt a szellemi töltődéshez.
A közel 50 fő résztvevőt Dr. Lakatos Vilmos, a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karának egyik vezetője köszöntötte, aki elmondta, hogy sajnos egyre kisebb létszámot támogat az andragógus képzésben normatív alapon az állam, ennek ellenére – a társadalmi igény miatt – igen népszerű szak. Dr. Lakatos Vilmos a megalakítandó Andragógiai Szakcsoportot segítve kifejtette, hogy a Szent István Egyetem mindent megtesz azért, hogy az új közösség méltó módon fejthesse ki tevékenységét és kéri a vezetés támogatását is ehhez.
Napirend előtt a tagság dr. Kovács Jánost – korábbi titkárt – választotta egyhangúan elnökéül Nagy Sándor helyett, aki egyéb szervezetekben betöltött aktív szerepe miatt nem vállalta tovább az elnökséget. Dr. Kovács János nyugalmazott iskolaigazgatóként ma is aktív szellemi életet él és igen határozott terveket vázolt fel a Békés Megyei Tagozat jövőbeli munkájával kapcsolatban.
Főelőadóként Vedovatti Anildo, a Felnőttképzés című folyóirat felelős szerkesztője tartott előadást A felnőttképzés megújítási lehetőségei címmel. Az előadás igen aktuális, hiszen éppen előtte való nap hozta létre a kormány a Foglalkoztatási Hivatalt, mely a korábbi Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőséget, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet és a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal egyesíti.
A szakértő megerősítette, hogy andragógusokra, szakértőkre mindig is szükség lesz, hiszen képzésre, átképzésre, a tudás átalakítására a felnőttkorban is hatalmas az igény. Kifejtette, hogy míg az Európai Unióban a felnőttoktatás egy széles társadalmi bázison sokszínű képzési rendszert jelent, addig Magyarországon majdnem kizárólag csak a szakképzést jelenti. A statisztikai és támogatási rendszereink is a szakképzésnek vannak alárendelve. E kis hazában mi sok dolgot másként csinálunk, mint az EU egyéb országai. Javasolta, hogy a gazdasági és az oktatási stratégiánkat vonjuk össze, hiszen e kettő szimbiózisából jöhet csak létre fejlődés, egy olyan fejlődés, mely kiemelhet minket e sokszor dinamikát nélkülöző társadalmunkból. A fejlődéshez összefogásra van szükség és – mivel kevés szakértő van hazánkban – olyan szemléletbeli váltásra, mely a papír alapú oktatási rendszert egy tudás- és gyakorlatorientált, valódi készségeket elsajátító, átfogó oktatássá kellene fejleszteni.
A felnőttoktatási szakember kifejtette, hogy sajnos az EU által kívánatosnak tartott nyolc kulcskompetencia közül mindössze egy-kettőben vagyunk járatosak. Újra szakembereket kell képezzünk a funkcionális analfabétizmus felszámolására, hiszen mind többen fejezik be az általános iskolákat úgy, hogy nem tudnak írni-olvasni.
Vedovatti Anildo végül kifejtette, hogy a Magyar Pedagógiai Társaságnak nem csak abban van szerepe, hogy összefog, szervez és tájékoztat, hanem igenis kezdeményező stílusban, proaktívan és optimistán kell részt venni a társadalmi folyamatokban.
Az előadás után a Szekszárdról érkezett Durgonicsné dr. Molnár Erzsébet nyugalmazott főiskolai tanár osztotta meg gyakorlati tapasztalatait és fejtette ki, hogy a felnőttképzésben a hátrányos helyzetűeknek milyen speciális igényei vannak. A szakember elmondta, hogy ma Magyarországon kb. 250.000 roma hátrányos helyzetű embernek nincs meg a nyolc osztálya és még igen komoly teendői vannak a szakértőknek, oktatóknak és a politikusoknak e hátrány felszámolásában.
A jó hangulatú rendezvényen végül a Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozatának Andragógiai Szakcsoportját megalakította a tagság és megújulva, új ötletekkel távoztak a résztvevők.
Dr. Malatyinszki Szilárd
felnőttképzési szakértő