Beszámoló a Neveléselméleti Szakosztály és a Fővárosi tagozat üléséről
2011. június 15-én a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet adott helyet a szakosztály ill. tagozat összejövetelére. A téma a „Kongresszus után – a változások folyamatában” címmel május 27-28-án – az MPT szervezésében – megtartott konferencia eseményeiről történő beszámoló volt.
A résztvevők nagy számban jöttek el a programra, látható érdeklődéssel hallgatták a beszámolót, mondták el véleményüket az oktatás jelenlegi helyzetéről.
Az összefoglalót Csillag Ferenc tartotta, aki a plenáris ülés tanulságairól adott számot. Néhány gondolat a beszámolójából:
A rendezvénnyel kapcsolatos általános benyomások:
• Az előkészítés maradéktalan volt, honlap, sajtótájékoztató stb.
• A helyszínválasztás nagyon jó volt.
• A várt alatt maradt némileg a résztvevők száma, ma problémát jelent a részvételi díj befizetése az egyénnek.
• Az oktatáspolitika nem érzi a szükségességét a folyamatos konzultációknak. (Ki is képviselje a tárcát?)
• Az időbeli tervezés megvalósult; nem volt csúszás.
• Jó volt találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel csak ebben a körben lehetséges.
• 50 perces kulturális program is volt. Szakály Ágnes és tanítványa cimbalom + Árpád Gimnázium énekkara.
Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár (NEFMI) néhány gondolata:
• Felvázolta azt az oktatási koncepciót, amelyet Hoffmann Rózsa neve fémjelez. Jelentős kritikával illette a megelőző időszakot.
• Szimbólumrendszere „érdekes” volt. (A kenyérsütés folyamatával kívánta bemutatni a gyerek fejlődését, érését. A kovász a pedagógus, a dagasztóteknő = melence; az iskola.
• Érezhető az iskolák autonómiájának erős korlátozása.
• A pedagógusszerep jelentős változásban van; nincs vagy alig van szükség az innovatív szemléletmódra, a végrehajtó attitűdöt várja el a kormányzat.
• A tankötelezettséget 3 éves korra kívánják kitolni, (arról nem esett szó, hogy ennek a feltételrendszer még nem adott, a befejezésről nem szólt; 15, 16 vagy 17).
• Az esélyegyenlőség, az esélykompenzáció el sem hangzott.
Benedek András az MPT elnökeként tartott előadását:
• A bevezetőben némi szarkazmussal reagált a helyettes államtitkár szimbólumrendszerére.
• Konkrét, tárgyszerű volt, a VII. Nevelési Kongresszus Ajánlásaiban foglaltakra hivatkozott, s jelezte, az oktatási kormányzat láthatóan nem figyel a dokumentumban megfogalmazottakra.
Néhány kérdést kiemelése elengedhetetlen:
• a pedagógusok helyzete,
• a pedagógusképzés ügye,
• a szakképzés problematikája,
• az élethosszig történő tanulás lehetőségének biztosítása, stb. (Lásd „Ajánlásokban” is!)
Az előadás kulcsszavai, kulcsfogalmai:
• innováció, progresszió,
• a kisiskolák helyzete, lehetőségei,
• a pedagógusok kompetenciái, élet- és munkakörülményei,
• a munkába állás lehetőségei, amelyben az iskolának meghatározó szerepe van.
Valóban a szakmáról, a kongresszusi ajánlásokban megfogalmazott gondolatokról szólt!
Odrobina László főosztályvezető (NGM) gondolatairól:
Elsősorban a szakképzéssel foglalkozott (volna).
Két bevezetőt is tartott:
1. egy nagy „titkot” árult el, a prezentációját nem alakította át a mai napra, „nem fogok mást mondani, mint az ezt megelőző 50 előadásban tettem.”
2. Benedek András beszédére reagált, tételesen kívánta összeszedni azt, miben nem ért egyet. (Felkészületlenség!) – Gyakorlatilag semmivel nem azonosult.
· A szakképzés tarthatatlan helyzetéről szólt. Gondot jelent megítélése szerint, hogy a mai piaci igények nem igazán ismertek, olyan szakmák oktatása (is) folyik, amelyre nincs piacképes kereslet.
· A TISZK-rendszer problematikáját emelte ki. Nem lát értéket benne.
· A szakképzés két útja:
– a hagyományos szakközépiskola – OKJ,
– szakiskolai képzés (a problémák intézménye). – Kinek a problémája?
• A szakiskolai képzés tele van problémával:
– csak hiányokkal és devianciával érkeznek a fiatalok,
– motiválatlanság,
– a pedagógusok és motiválatlanok,
– ez egy igazi parkoló-pályás képzés.
• A szakképzésnek nem kell a neveléssel foglalkoznia. (Szenes György visszatér e problémára a szekcióülések beszámolójában.)
Az érettségi rendszer átalakításáról is említést tett:
1. a hagyományos út (klasszikus gimnázium) – egyenes út vezet a felsőoktatásba;
2. a szakközépiskolában szerzett érettségi, ez a technikusképzésbe való belépést, ill. a BA képzést készíti elő;
3. a szakiskolások részére a szakma megszerzése és munkába állás után – a tervek szerint – 2 év alatt megszerezhető forma. – Mire lesz jó?
Szekeres Pál helyettes államtitkár (NEFMI) néhány gondolata:
• Az egészséges életmódra nevelésről, a sport személyiségfejlesztő szerepéről és a drog-prevenció fontosságáról szól.
• Érdekesség: a 9. miniszter, ill. államtitkár mellett dolgozik.
Hitelesek a gondolatai.
• Látható, hogy a szakmai kérdésekben otthon van, s tudja, mire is vállalkozhat a pedagógus, az iskola.
• A szülőkkel való együttműködés a megvalósíthatóság feltétele.
Lászlófy Pál az RMPSZ elnökeként köszöntötte a kongresszust.
• Kiemelte a jelentőségét annak, hogy meghívást kapott. Nagy pedagógusközösség képviseletében érkezett.
• Jelentősége van annak, hogy az anyaországi eredmények, értékek eljussanak minden az anyanyelvet használó, oktató pedagógushoz.
• Idézett: Kallós Zoltántól és Márton Árontól.
Halász Gábor egyetemi tanár (ELTE PPK) előadása a második napon:
„Európai tendenciák 2020 horizontján” – előadás.
• „Mit, miért, hogyan?” – problémakört dolgozta fel.
• Mennyire meghatározó az EU-s elvárás, ill. milyen lehetőségei vannak a honi hagyományoknak?
• Egységesítés és/vagy önálló arculat – összevethetőség problematikája.
• A tanulói esélyek, a pedagógus hivatás innovációban való elkötelezettsége komoly hangsúlyt kapott.
• A távlatosságot vázolta fel az előadó.
• A nyitó nap szakpolitikusai által felvázolt – sokszor merev – eléképzelésekre volt válasz.
(A prezentáció igen erősen segítette a felvázolt problémakör megértését.)
A jelenlévő kollégák igen aktívan vettek részt a szakmai beszélgetésben.
A konferencián is jelenlévő Hunyady Györgyné és Loránd Ferenc is tett kiegészítést a beszámolóhoz, elsősorban a konferencia hangulatától, légköréről szóltak.
A szakmai beszélgetés néhány gondolata:
· G. L. szimbólumrendszere kiegészítésre szorul, Fináczi Ernő a pedagógus tevékenységét a szobrászéhoz hasonlónak tartotta, mindkettő maradandót alkotott,
· A pedagógusok helytállása példaértékű, lásd Devecsert és az iszapkatasztrófát. Napokon át a pedagógusok töltötték be azt a szerepet, amit később a szakpszichológusok. Nyugtattak, biztattak, biztonságot adtak. Róluk is említést kell tenni. Az ő áldozatvállalásuk említésre méltó, közzé kell tenni.
· Kérdésként merült fel, Sólyom László, a korábbi köztársasági elnök kapott-e meghívást a konferenciára, ugyanis az előző Kongresszuson a szavai, a gondolatai erősítették a pedagógusok szakmai hitét, érezhető volt a szakmai, az irányítói figyelem. Bizonnyal most is lett volna valamiféle üzenete a pedagógus társadalom számára.
· A pedagógus társadalom nem olyan egységes, amilyennek általában gondoljuk.
· A szakmai értékeket fel kell mutatni. Mintha a pedagógus társadalom önmagával nem lenne elégedett, s ezt közvetíti megnyilatkozásaiban is. Más szakmákban létezik a szakmai becsület, az önértékelés magas szintje.
· Hasznos az ilyen jellegű konferencia, a megfelelően gyors szakmai tájékoztatás. Folyamatosan szükséges az oktatáspolitika képviselőivel való párbeszéd, s a pedagógusok elkötelezettségének fenntartása.
Az összejövetel közel 2 órája a jelenlévők számára sok-sok tanulsággal bírt.
Budapest, 2011. június 15.
Csillag Ferenc
tagozatvezető