absztrakt
(Az előadás a XII. Országos Neveléstudományi Konferencián hangzott el, 2012. november 8-án)
A nemzetközi és hazai felmérések sok szempontból elemzik a tanulók olvasásértési képességét, valamint bizonyos környezeti változók (pl. családi háttér, iskolaválasztás) befolyását. Az ötéves távlatú kutatásunk a szövegértés problémájának eddig kevésbé feltárt oldalához, a szóismeret szerepéhez szolgáltat új adatokat. Első vizsgálatunk nyolcezer 4-9. osztályos tanuló (50 feladatból álló) számítógépes matematika tudásfelméréséből kimutatta, hogy a matematikailag ekvivalens feladatok megoldási eredményei jelentősen romlanak a feladat szövegének bonyolultabbá válásával. Az előadásban bemutatjuk, hogy a szöveges matematika feladatok eredményei jobban korrelálnak a kifejezetten szövegértési feladatok eredményeivel, mint az azonos matematika tartalmú, pusztán számításként megfogalmazott feladatokkal. Ezen belül kimutatható, hogy már egy-egy ismeretlen szó is negatívan befolyásolhatja az eredményt. Kiemelt figyelmet érdemel az a tény, hogy a vizsgált 300 iskolai osztályban az átlagos színvonaltól, földrajzi helytől és iskolatípustól függetlenül nagyobb volt a szövegértési eredmények egy osztályon belüli szóródása, mint a számolási képességeknél. A második vizsgálatban azt néztük meg, hogyan reagálnak a tanulók arra, ha nem értenek egy szót a szövegben. Egy 5. osztályos történelem tankönyvből származó bekezdéshez a tanulóknak meg kellett jelölniük az általuk nem értett szavakat. Ezt összevetettük a szöveghez feltett kérdésekre (papíron) adott nyílt válaszaikkal. A vizsgált 400 (5-8. osztályos) tanulónál összességében elérte a 30%-ot azon szavak aránya, amelyeknél nem vették észre, hogy nem értik vagy félreértik a szó jelentését, így a szöveg értelmét. Az előadás összeveti a kapott adatokat az olvasás és metakogníció kapcsolatára, illetve a tudományos tévképzetek elemzésére vonatkozó tanulmányokkal. A harmadik vizsgálatban négy nagy hazai kiadó összesen 99 tankönyvének szókészletét elemeztük. Az adatok újak és meglepőek: a leggyakrabban használt 3-8. osztályos tankönyvekben összesen 60 000 különböző szó szerepel (a tulajdonneveket leszámítva). Ebből a 3-4. osztályban már 20 000, és ehhez képest 11 000 új szó lép be 5. osztályban. Az előadás diagramokon mutatja be a tankönyvek szókészletének évenkénti és tantárgyankénti alakulását, összevetve a tanulók szókincsének nemzetközi, illetve hazai felméréseivel. Az ismeretlen szavaknak a megértésre való hatásával foglalkozó vizsgálatok alapján fontos következtetések vonhatók le a tankönyvekben elvárt és a tényleges tanulói szókincs közötti különbségből. Ha a tankönyvekben elvárt szóismeretet összevetjük a tanulóknak az ismeretlen szavakra való tipikus reakciójával, akkor belátható, hogy a tanulóknak csak viszonylag kis része képes segítség nélkül megérteni a tankönyveit. A szövegértési eredmények osztályokon belül tapasztalható erős szóródását is figyelembe véve a vizsgálataink hozzájárulhatnak a differenciált oktatás szükségességének felismeréséhez.
Az előadást kísérő prezentáció itt tekinthető meg.