Aktualizálva 2020. január 28-án.
Köztudott, hogy a szakképzés nagy átalakítás előtt áll. A változásokat néhány kivétellel már 2020. szeptember elsejével bevezetik.
A legfontosabb tudnivalók az új rendszerről:
- Az érettségit adó szakmai oktatás neve technikum: ezt csak a 13. évfolyam végén lehet elhagyni érettségivel és középfokú szakmai (technikusi) végzettséggel. 9-10.-ben ágazati alapozás folyik, 11. évfolyamtól egy adott szakmára történik a felkészítés. A szakirányú felsőoktatásba való bekerülés könnyebb lesz.
- A hároméves szakképzés neve szakképző iskola. Ennek első évfolyamán az adott ágazat általános ismereteit tanítják, utána kell szakmát választani. A szakmaszerzés után esti tagozaton két év alatt szerezhető érettségi.
- Minden szakmában és mindkét iskolatípusban lesz ösztöndíj. A duális képzésben résztvevők munkaszerződést köthetnek, amiért számottevő munkabér jár.
- Egyes iskolákban előkészítő (orientációs) évfolyam is indul.
- A művészeti képzések nagy része és a pedagógiai/gyógypedagógiai asszisztens képzés nem technikumokban, hanem szakgimnáziumokban folyik. Itt nincs ösztöndíj, nem ad szakmai végzettséget, de elhagyható érettségivel 12.-ben.
- Az SNI-s tanulók szakiskoláiban nem lesz ösztöndíj.
- A gimnáziumot végzettek 2 év alatt szerezhetnek szakmát. Nekik is jár ösztöndíj, munkadíj.
Bővebben:
Az új rendszer
A szakképzés teljesen különválik a közneveléstől. Nemcsak a fenntartó lesz más, hanem a teljes szabályozás kettéválik: a szakképző intézményekben tanulókra, az ott dolgozókra kizárólag a szakképzési törvény lesz érvényes. A jelenleg a szakképzéshez tartozó iskolák, képzések egy része azonban marad a köznevelésben: ilyenek elsősorban a fogyatékkal élők szakiskolái és bizonyos művészeti-kulturális-pedagógiai szakképesítést adó szakgimnáziumok. A szakképző intézmények többsége továbbra is az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd, de néhány többféle iskolatípust egyesítő intézménynek az EMMI, ill. a tankerületek lesz a „főnöke”.
A jelenlegi helyzet
Fontos jogszabályok a mai napig nem jelentek meg, és még az illetékesek sem tudnak válaszolni a most jelentkező tanulókat érintő fontos kérdésekre. A megjelent jogszabályok – a szakképzési törvény és az egyéb törvények módosítását tartalmazó salátatörvény – csak nagy vonalakban és nehezen értelmezhetően szabályozzák az új rendszert.
Nagy probléma, hogy nincs semmilyen aktuális, a szülők, az általános iskolai osztályfőnökök számára érthető hivatalos tájékoztató anyag az új rendszerről. Ami még rosszabb: sok hivatalos helyen – az OH, asz NSZFH, több megyei pedagógiai szakszolgálat, sok szakképző iskola honlapján –még a régi rendszert mutatják be, anélkül, hogy utalnának a változásokra. A hivatalosan ajánlott szakkepzes.ikk.hu oldalon is csak egy csak egy ábra van az iskolaszerkezetről, és az új OKJ szakmáit lehet megismerni, az őket indító iskolákra lehet keresni.
Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mai ismereteink szerint melyek a továbbtanulási döntést befolyásoló legfontosabb változások. Összefoglalónkban jelezzük a bizonytalanságokat is – sajnos, az ezekkel kapcsolatos kérdéseinkre az illetékesektől nem sikerült választ kapnunk. (A stratégiának azokra a kérdéseire, amelyek az idei beiskolázási időszakot nem befolyásolják, most nem térünk ki.)
1. Felvételi, kompetenciamérés
A felvételi rendszer idén még biztosan nem változik. A mostani hetedikesek azonban már a Köznevelési törvény előírása szerint nyolcadikban kötelező kompetenciamérésen vesznek részt, amelynek egy pályaválasztási kompetencia/képességmérés is része lesz. Utóbbinak a mibenlétéről semmit nem lehet tudni, csak az tudható, hogy az eredménye nem kötelező érvényű.
2. Iskolatípusok
Két iskolatípus elnevezése megváltozik: a szakgimnáziumokból általában technikum, a szakközépiskolákból (az egykori szakmunkásképzőkből) szakképző iskola lesz. Azok az iskolák azonban, amelyek pedagógiai-közművelődési, illetve bizonyos művészeti területeken folytatnak képzéseket, továbbra is szakgimnázium néven futnak.
Szeptembertől tehát a középfokú intézmény lehet:
- gimnázium (8,6,4,5 éves)
- szakgimnázium (4+1 éves)
- szakiskola
- készségfejlesztő szakiskola
- technikum (5, egyes esetekben 6 éves)
- szakképző iskola (3 éves, előtte lehet előkészítő évfolyam)
Az első négy köznevelési, az utolsó kettő szakképző intézmény.
3. Szakmák, szakképesítések, ágazatok
A szakképző iskolákban a szakmajegyzékben szereplő (alap)szakmákat, a szakiskolákban részszakmát vagy szakmát lehet szerezni. A 2020-ban induló osztályok esetén a tavaly módosított OKJ tartalmazza ezeket a szakmákat, illetve részszakmákat (a jegyzékben még szakképesítés-részszakképesítés néven szerepelnek). Szakmát jövő januártól már csak iskolában lehet szerezni, felnőttképzésben nem. (Természetesen iskolai esti képzés lehetséges.) Aki az iskolában szakmai vizsgát tesz a szakmákból, annak középfokú végzettsége és szakképzettsége lesz, aki résszakmát, annak nem lesz szakképzettsége, csak alapfokú végzettsége.
A módosított OKJ külön táblázatban tartalmazza művészeti-kulturális szakképesítéseket, amelyeket a szakgimnáziumokban lehet megszerezni. Fontos azonban tudni, hogy ezek megszerzése nem ad szakképzettséget, az ilyen szakképesítések elvileg felnőttképzésben is megszerezhetők.
A régi és az új OKJ ágazatainak, szakmáinak megfeleltetése megtalálható a https://szakkepzes.ikk.hu/#uj oldalon
Az idei évben a szakképző iskolákba még szakmára kell jelentkezni, de 9. után felvételi nélkül lehet ágazaton belül szakmát váltani. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy a tanuló jövőre a most megjelölt szakmára fog bekerülni, és azt sem lehet tudni, hogy a gyakorlatban milyen lehetősége lesz a szakmaváltásra.
A technikumba ágazatra jelentkeznek a tanulók, de az iskolának a tájékoztatóban meg kell adni a választható szakmákat – a választásra az eddigiekkel ellentétben már 10. után sor kerül majd.
Az eddigiekkel ellentétben a hároméves szakképző iskola első évében ágazati alapozás folyik majd.A 9., technikumban a 10. évfolyam végén ágazati alapvizsgát kell tenni. Elvileg ez biztosítja az egyes szakmák, ill. az iskolatípusok közötti átjárhatóságot, azonban nem tudjuk, hogy a gyakorlatban ez valós lehetőséget jelent-e majd. (Még kevésbé látszik, hogy hogyan lehetséges az ágazatok közötti átjárás.)
4. Az 5 éves technikum
A technikumban továbbra is érettségire felkészítő képzés és szakmai oktatás folyik az első 4 évben és kizárólag szakmai oktatás az 5. évben, azonban nem lesz lehetőség arra, hogy valaki 4 év után érettségivel kilépjen a képzésből: 12.-ben 3 tantárgyból lehet majd érettségit tenni, azonban a bizonyítványt csak13. után adják ki, amikor a nyelvi érettségit és a szakmai vizsgát is letette a tanuló. Szakmai tárgyból nem kell érettségit tenni, a szakmai vizsga számít majd 5. érettségi tárgynak.) Ez könnyebbség azoknak, akik technikus végzettséget akarnak szerezni, de megnehezíti a nem szakirányú továbbtanulást, és kérdésessé teszi, hogy érdemes-e a technikumot választani annak, akinek várhatóan még alakul az érdeklődése. A problémát enyhíti, hogy elvileg az első, esetleg a második évben lehetőség van átkerülni gimnáziumba vagy ágazatot váltani. Az új NAT szerint magyar, történelem, matematika tárgyakból a gimnázium és a technikum óraszáma megegyezik, és bármely közismereti tárgy kerettanterve azonos lesz a két iskolatípusban – de technikumban általában nem lesz második idegen nyelv, és lesznek olyan közismereti tárgyak, amelyeket technikumban nem oktatnak.
A technikumban 10.-ben ágazati alapvizsgát kell tenni, és a 11. évfolyamtól egy adott szakmára történik a felkészítés, lehetőség szerint duális képzésben.
Az elképzelések szerint a szakirányú felsőoktatási továbbtanulás az 5. évben letett szakmai vizsga után a mainál könnyebb lesz. A felvételnél kiemelt szerepet kap a szakmai vizsga eredménye, a tananyagok összehangolására, a tanultak beszámítására is sor kerül majd.
4. Ingyenesség, ösztöndíjak, „munkadíj”
Két (alap)szakma megszerzése továbbra is ingyenes lesz, nappali és esti képzésben egyaránt. Emellett ingyenes lesz egy ún. államilag elismert szakképesítés megszerzése is, ha azt iskolában szerezték. (Ez jelenleg elsősorban a művészeti-kulturális képzésben érdekes.)
Teljességgel átalakul az ösztöndíjak és juttatások rendszere. A szakképzésben a mainál lényegesen szélesebb kör részesül majd valamilyen juttatásban, és a juttatások összege is várhatóan a mainál lényegesen magasabb lesz (a legjobbaknak bizonyos esetekben akár a minimálbért is meghaladhatja). A juttatások nemcsak a hiányszakmákban, hanem minden szakmában járnak majd. Az eddigiektől eltérően nemcsak a hároméves, hanem az érettségit adó képzésben is lesz ösztöndíj, emellett a duális képzésben résztvevők munkabér jellegű juttatást kapnak – erre már a technikum 11. évfolyamtól lehetőség lesz. Ez lehetővé teszi az érettségit adó szakképzésben való részvételt azokban az esetekben is, ahol a szülők anyagi okokból a rövidebb képzési időt választanák.
A juttatások mértéke lényegesen nagyobb lesz a duális képzésben – ezt azoknak, akiknél ennek jelentősége van, érdemes figyelembe venni a szakmaválasztásnál, hiszen bizonyos ágazatokban kisebb az esély a duális képzésre. Valószínűleg nem jár majd ösztöndíj a köznevelés keretében maradó művészeti-kulturális szakképesítéseket választóknak, illetve a fogyatékossággal élők szakiskoláiban tanulóknak.
4. Gimnázium utáni szakmai oktatás
Megmarad a gimnázium utáni szakmatanulás lehetősége. Az ebben a körben elérhető kétéves képzés során is járnak a juttatások (bár ennek pontos szabályai még nem ismertek), és ebben az esetben is könnyebb lesz a szakirányú továbbtanulás. Így a gimnázium nem csak azoknak ajánlható, akik a felsőoktatásban akarnak továbbtanulni. Jó lehetőség a szakmatanulás (technikusképzés) azoknak is, akiket nem vesznek fel az egyetemre,
5. Művészeti, kulturális, oktatási szakmák, szakgimnázium
Ezek a szakképesítések az OKJ-ban az alapszakmáktól elválasztva, külön táblázatban szerepelnek, művészeti-kulturális szakképesítés néven. Lényeges különbség, hogy ezek nem technikumokban tanulhatók, hanem szakgimnáziumokban, amelyekre továbbra a köznevelési törvény vonatkozik. Aki szakgimnáziumban véget, annak nem lesz szakmai végzettsége, a korábbi elnevezésekkel szakképzetlen lesz. Az ilyen képzésekben résztvevők nem kapnak ösztöndíjat és nem köthetnek tanulói munkaszerződést, nem tudni, hogy lesz-e számukra továbbtanulási könnyítés. A szakgimnázium is ötéves, de itt lehetőség van a 12. évfolyam után érettségivel kilépni. Ebben a listában szerepel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens is, a pedagógiai munkatárs szakirányaként Vigyázat! Néhány művészeti jellegű szakképesítés, pl. a grafikus vagy a mozgókép- és animációkészítő alapszakmaként technikumban lesz tanulható.
7. (Speciális) szakiskolák
A szakiskolák nem kerülnek a szakképzés rendszerébe, maradnak a köznevelésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegiekkel ellentétben minden szakiskola az EMMI-hez, a tankerületekhez tartozik majd: a többcélú intézmények ott maradnak, ami a meghatározó bennük. (A pontos szabály még nem ismert, tehát maguk az iskolák sem tudják, hova tartoznak majd). A szakiskolákban részszakmát lehet szerezni (ezek listáját az OKJ tartalmazza), de elvileg az SNI-sek hosszabb idő alatt (alap)szakmát is szerezhetnek. Jelenleg nem látszik, hogy náluk lehetőség lenni bármiféle ösztöndíjra, és nem ismertek duális képzésben való részvételük feltételei.
6. Szakképzettséggel rendelkezők érettségiszerzése
A hároméves képzés után megszűnik a két év alatti nappali érettségiszerzés lehetősége, a most beiskolázottaknak erre csak felnőttoktatás keretében lesz lehetőségük.
8. Általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lehetőségei – Dobbantó és műhelyiskola
Azok számára, akik nem végezték el az általános iskolát, a Szakképzési HÍD programot felváltja a Dobbantó nevű képzés (ez nem azonos a korábbi Dobbantó projekttel). A szándék szerint a képzés eredményesebb lesz a mostaninál. Az egyes iskolák által indított programok jelentősen különbözhetnek. A Dobbantót elvégezve az úgynevezett műhelyiskolákban kevesebb kötöttséggel, egy mester mellett lehet részszakmához jutni (és utána esetleg bekapcsolódni a normál képzésbe), de lehetőség lesz a „normál” képzésbe való közvetlen bekapcsolódásba is.
9. Előkészítő (orientációs) évfolyam
A Köznevelési Hídprogramot az előkészítő (orientációs) évfolyam váltja fel. Ez az alapkompetenciák erősítése mellett a szakma-, illetve ágazatválasztás segítését is célul tűzi ki, így elvileg a kompetenciahiánnyal küzdők mellett a választani nem tudóknak is ajánlható. Orientációs évfolyamok egyedi programokkal indulnak, a minőségük között valószínűleg nagy különbség lesz. A szociális ösztöndíj ezen az évfolyamon is jár.
10. Szakképzési szakkollégium
Az ígéretek szerint már 2020-tól elkezdik egy új szakkollégiumi rendszer kialakítását. Mátészalka, Berettyóújfalu, Szerencs, Komló, Nagykanizsa a tervezett helyszínek –, ennek szabályozása azonban még nem ismert, és a kollégiumokról nincsenek friss híreink. Az Arany János szakképzési-kollégiumi programra azonban már nem lehet jelentkezni.
11. Integrált SNI
Az SNI-sek értékelés alóli felmentési lehetősége megmarad, azonban a szakirányú oktatásban – tehát a szakképző iskolák 10., a technikumok 11. évfolyamán a szakmai tárgyakból – nincs felmentési lehetőség. (A tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdők lehetőségei, illetve a szakmai vizsgán igénybe vehető könnyítések szabályai még nem ismertek.) Nem világos, hogy pontosan mik lesznek a pályaalkalmassági követelmények, de a törvény szerint csak azt lehet felvenni szakképző intézménybe, aki az adott ágazat pályaalkalmassági követelményeinek megfelel.
12. Javuló szakképzés?
A jövőben valószínűleg több pénz jut a szakképzésre, javul majd az infrastruktúra, bővülnek a duális képzés lehetőségei stb. Kérdés, hogy a most kezdők ezt fogják-e már érzékelni, vagy inkább az a feszültség fog hatni rájuk, amely abból adódik, hogy az iskolák, a tanárok nem tudnak felkészülni kellően a változásokra.
Összeállította: Juhász Ágnes