Tapolcai könyvtáros kollégánk a Megújuló Iskola Mozgalom 80-as évekbeli virágkorában csatlakozott az innovációs mozgalmakhoz, töretlenül folytatván Freinet, Gáspár és mások progresszív életművének ismertetését, közhírré tételét. Nyugdíjasként a pálya összefoglalásaként tisztelte meg társaságunkat tanulmányával. Ajánljuk. (A szerk.)
Kiss Ferenc – Az alkotói légkör megteremtése irodalmi és szakköri tapasztalok tükrében
Bevezető
Az ismeretszerzés legősibb formája tapasztalatszerzésen alapult. Tapasztalatra szert tenni csak személyes megtapasztalással lehet. A személyes megtapasztalás a születéssel kezdődik és élethosszig tart. Csak az iskola zárt térbeli és időkerete tesz különbséget iskoláskor és felnőttkor között. Holott a gyermek már iskoláskor előtt is sokat tanul környezetétől és iskoláskor utolsó pillanatában sem tekinthető befejezett személyiségnek. Leghelyesebb tehát, ha az iskola rendszere sem lógna ki az élethosszig tartó tapasztalatszerzési folyamatból.
Az iskola ne akarja növendékeit befejezett, lezárt ismeretekkel felruházni útravalóul. A bibliográfia összeválogatásakor igyekeztem azon műveket kiválasztani, amelyekben megtalálható az iskolai tananyag is, de sok olyan lehetőséget is kínálnak, amelyek túlnőnek az iskola falain. Tanulmányozásukat ajánlom óvodásoknak, kis és nagy diákoknak, pedagógusoknak, szülőknek, munkavállalóknak egyaránt.
Közoktatás és közművelődés
Minden felnövő gyermek, amióta kitalálták a „tankötelezettséget” kettős környezetben él. Az iskolán belüli és iskolán kívüli környezeti hatásokra gondolok.
Az iskola belső világa szűkös mozgásteret biztosít. A szűkös tér és időkeret gátolja a téma alaposabb körbejárását – összefüggéseket keresni más tantárgyakkal, felidézni régebbi ismereteket, iskolán kívüli tapasztalatokról beszámolni, stb. A gyermeknek még arra sincs ideje, hogy „kifújja” magát. A kevéske öröm is ürömmé változik.
A tanulói megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek, kiselőadások, alkotások nem férnek bele az éppen aktuális téma órai keretébe. A külön erre a célra elkülönített munkáltató órák nem elégítik ki mindenben a gyermek érdeklődését, kíváncsiságát. Az iskola falaink kívüli tevékenységre röv9d a 45 perces időkeret.
Az idegen nyelv tanulása szerencsésebb az iskola falain kívül. Szabadban az utcákat, erdőt, mezőt, üzleteket járva az analfabéta is megtanul spontánul beszélni. A fotó felér egy világnyelvvel. Idegen országok népei is megértik, mit ábrázol a kép. Jól tájékozódni a környezetben félsiker a nyelvtanulásban.
A gyermek érdeklődési körének kitágítása a tágabb (szabadidő) és a szűkebb (iskola) környezet egymásra hatásának erősítésével, szinkronba hozásával lenne kivitelezhető. A szabadidő környzeti lehetőségek begyűjtésével, kínálatával minden fiatalkorú választhat kedvének, hajlamainak megfelelő elfoglaltságot. Kétféle lehetőség kínálkozik:
1/ Közelfelvételeket készíthetünk környezetünk virágairól, termésekről, levelekről, rovarokról stb. A felvételek falra kivetítve, még a bolhából is elefántot varázsolhatunk. A felvételek láttán tanítványaim is gyűjtögették, preparálták, rajzolták, festették, mintázták környezetük élőlényeit. Akadtak ügyes kezű kézimunkázók, barkácsolók is. Ismét mások költeményeket írtak. Az egyre szaporodó gyermekalkotások pályázatokon is jó helyezetést értek el. Publikáltunk gyermekújságokban, módszertani folyóiratban.
2/ A könyvesboltok kínálatának gondos mérlegelésével szinte minden iskolai tantárgyhoz begyűjthetünk jól hasznosítható, kivitelezhető ötletekben is gazdag irodalmat. Lásd: Bibliográfia. Az egyszer begyűjtött könyvet, elkészített modellt, diafilmet gondosan tárolva még utódaink is hasznosíthatják.
A gyermek érdeklődési körének iskolán belüli megőrzése végett az iskola lehetőségeinek is „tágulni” kellene. Az iskola lehetőségeinek kitágításához is a gondosan begyűjthető irodalom kínál kivitelezhető ötleteket. Fontos ugyan az iskola épületének nagysága, kézműves tanműhelye, gyakorlókertje, sportudvara is, de kivitelezhető ötletek hiányában nem ér semmit az iskolabővítés.
Épületi hiányosságok miatt a gyermek otthoni környezete is igénybe vehető. A városi társasházakban élő családok lakásában is található reszelő, ráspoly, kalapács, kötőtű, olló, satu, fűrész, csavarhúzó, stb. A begyűjtött dobozok, lemezek, nád, gyékény, szalma, fenyőtoboz, vessző, stb. megmunkálhatók. Tanítványaim alkotásai iskolán kívül, otthoni környezetben készültek. A szülők örömmel fogadták gyermekük alkotásait, okleveleket, könyvjutalmakat.
A 45 perces tanórák mellett/helyett tantárgyi komplexekben is kellene gondolkodni. Például: A művészeti tárgyak (irodalom, rajz, zene) egy, vagy több napon keresztül. Tantárgyi napok keretében készíthetünk színpadi jelmezeket, szervezhető irodalmi színpad, élménybeszámoló, kiselőadás. Gyűjthetünk leveleket, terméseket, rovarokat, kőzeteket. Felújíthatjuk a tantermi élősarkot. Dolgozhatunk a gyakorlókertben, vagy gondozzuk a közeli parkot. Kirándulhatunk távoli tájakra.
Reformpedagógiai törekvések is a tantárgyi komplexeket célozzák meg. Tapolcán Redl Gusztáv (1853-1917) egy személyben volt iskolaigazgató, rajzoló, festő, gazdálkodó, természetkutató, preparátor, népművelő, könyvtárat létesít. Gazdasági Takarékpénztár igazgatósági tagja, megyebizottsági tag, törvényszéken esküdtszéki tag, Kaszinó elnöke, képviselőtestületi tag. A rajz mellett természettant, természetrajzot, földmérést tanított. Idézetek forrása s Tapolcai Városszépítő Egyesület kiad
ványa (Tóth József, 1992.)
A Szentlőrinci Iskolakísérlet (1969-1997) tantárgyi rendszere: Anyanyelv, Idegen nyelv, Matematika, Művészet, A természet és társadalom fejlődése (TTF), Általános gazdasági ismeretek (ÁGI), Természetkutató foglalkozás. Munkatechnikák: sokkönyvű oktatás, táboriskola, tanulmányi látogatások, produktumok megjelezése, motivált tanulás, iskolagyűlés, osztálygyűlés, értékteremtő munka alapközössége, meglepetések klubja, heti megbeszélések értékelés. Bővebben lásd: Gesztesy Zsuzsa – Kocsis József: Szentlőrinci pedagógiai technikák gyűjteménye (Kemény Gábor Iskolaszövetség, 2001.) Az Embernevelés kiskönyvtára füzetei megtalálhatók nagyobb könyvtárakban, megyeszékhelyeken.
Egy kis létszámú iskola pedagógusa eleve a „komplexitás” áldozata. A szaktárgytól függetlenül bármely tantárgy tanítását el kell vállalni az óraszám miatt. Kötelező jelleggel végeztem szakköri tevékenységet is. Így kaptam kedve diafilmek készítéséhez és rájöttem a közelfelvételek ösztönző hatására. A diakészítés mellett az irodalom gyűjtögetése jelentette számomra a hasznosítható ötletek megtalálását. A begyűjtött ötletek, személyes tapasztalatok termékeny alkotói légkört eredményeztek. A továbbiakban már maguk a gyerekek is öntevékeny kezdeményezők lettek. Így sikerült talpon maradnom 1969-től 1986-ig az iskola megszűnéséig.
A nyugdíjazásomig hátralevő évtized (1986-1996) könyvtári helyismereti kutató/feltáró búvárkodásaim során a pedagógus elődök között is találtam gyermekközpontú, alkotói légkört teremtő egyéniségeket. Napjaink iskoláinak természeti környezete is szép. Legyünk nyitottak, vigyük gyermekeinket szabadtéri kirándulásokra, búvárkodásokra, gyűjtőutakra.
/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:”Normál táblázat”; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:””; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:”Times New Roman”; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}