Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról
szakmai vélemény
A változások mellett megmaradt az Alapprogram szellemisége.
Az értékek továbbvitele és módosítások többsége pozitívan megerősítik a kisgyermekkori nevelés specifikus jellemzőit:
– Biztosított a sokszínű óvodai nevelés megvalósíthatásának lehetősége.
– Gyermekközpontú szemléletet képvisel.
– Az erkölcsi nevelést megerősíti.
– A játékdominancia megmaradt, és átszövi a fejezeteket.
– A mozgásfejlesztés kidolgozottsága segíti az egészséges életmódra nevelés területeit, és a kisgyermekkori fejlődés és fejlesztés eredményes megvalósítását.
– A művészeti nevelés kiszélesítését segítik a tánc, a festés tevékenységeinek beépítése.
– Az indirekt pedagógusi irányítás biztosított.
– Az óvodai tanulás formái erősítik az életkornak megfelelő tevékenységek felsorolása.
– A „párhuzamos tevékenységek”, a „rugalmas” napirend, és az „intervenciós családközpontú szemlélet” erősítése is a korszerű kisgyermekkori nevelési szemlélet megvalósítását segítik.
Mindezek alapján biztosítottnak tekinthető az óvodai nevelés eredményes és hatékony megvalósítása.
A módosítások másik része a köznevelési törvény változásainak megfelelően került módosításra:
1. II. Óvodakép 6. „A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó” helyett „nemzetiséghez tartozó” lett; Ez megtalálható IV. Az óvoda kapcsolatai 3. –ban is.
2. IV. Az óvodai élet megszervezése 4. „Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja” helyett „a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve, az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével”.
3. VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 3. „Az ötéves kortól kötelező óvodába járás” helyett „A három éves kortól kötelező óvodába járás”.
Bizonyos hangsúlyeltolódások tapasztalhatók a módosítások során, melyek terén a szakma képviselői szükségesnek tartanak pontosításokat:
– Az Alapprogramba kapjon hangsúlyt, hogy „a családi nevelés kiegészítője az óvodai nevelés”, mivel a család szerepe a szocializációban elsődleges minden társadalmi rétegre vonatkoztatva.
– Az „óvoda hátránycsökkentő szerepe” több helyen is szerepel, ami igen fontos feladat. A “hátránycsökkentés” feladatként csak abban az esetben jelenhet meg, ha megjelenik a hátrány valamilyen értelemben úgy, mint: társadalmi, szociális, elmaradottság a fejlődésben, stb. De a II. fejezet „Óvodakép” című rész 3. pontjában a „hátrányok kiegyenlítése”szerepel, ami más feladatot jelent, nem vállalhatja fel ezt az óvodai nevelés. Ugyanakkor nem minden óvodáskorú gyerek indul hátrányos pozicióból. Tehetséggondozásra is szükség van. (Gyermekkép/ 2. Óvodakép/3).
– Az óvoda funkcióinak felsorolása szerepeljen, mert ez kiemelt feladat kell hogy legyen minden óvodahasználóra vonatkoztatva: ”Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció”. (Óvodakép/2)
– A kreativitás fejlesztésének biztosítása több területen kapjon megerősítést.
– Az érzelmi nevelés, az erkölcsi nevelés hangsúlyosságát a címváltoztatás is erősíti (III. fejezetben).
– Az óvodapedagógus „közvetett szerepe” domináljon a szabad játék megtartása érdekében. A „szerepjáték” kimaradt a felsorolásból, pedig az óvodáskor egyik legfontosabb tevékenysége. (V. Játék)
A felsoroltakat és még egy-két szócsere beillesztésre került pirossal a tervezet szövegébe, ami a mellékletben szerepel.
Köszönöm a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítását.
2012. november 20.
Villányi Györgyné Jutka
c. főiskolai docens, közoktatási szakértő
Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztály
/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:”Normál táblázat”; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:””; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:”Times New Roman”,”serif”;}