ÁLLÁSFOGLALÁS

A Magyar Pedagógiai Társaság állásfoglalása

az oktatási rendszert érintő folyamatokról

 

Az MPT, a köznevelési rendszer átalakítása kapcsán korábban megfogalmazott véleményével összhangban[1] felhívja a figyelmet arra, hogy a kibontakozó új oktatási rendszer – a köznevelést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést egyaránt beleértve – nem szolgálja a magyar társadalom érdekeit[2], olyan társadalmi feszültségeket generál, melyeknek súlyos gazdasági következményei lesznek[3], és ezzel együtt szinte kezelhetetlen társadalmi problémákat eredményeznek[4].

1. A magyar oktatási rendszer 2013. elején kritikus helyzetben van. A tudományos megalapozottságot nélkülöző törvénykezés, a rögtönzéseket is tartalmazó beavatkozások, az iskolák előkészítetlen államosítása, a nevelésügy alrendszereinek szabályozatlansága, általában, a jogi szabályozottság hiányosságai, az iskolák fenntartásának-működtetésének nehezen áttekinthető rendszere, a szervezetlenség esetei, a foglalkoztatási problémák, a finanszírozási bizonytalanság – ezek, és sok más jelenség azt jelzi, hogy azok a civil szervezetek által is megfogalmazott félelmek, melyek e kritikus helyzetet prognosztizálták, valósággá váltak. A korábbiakban működött szakmai egyeztetések, párbeszédek elmaradtak, megszűntek, így jogosan érzik az intézmények (mint szervezetek) és azok szereplői (a pedagógusok, a pedagógus munkát segítők köre, a diákok és a szülők) azt, hogy a döntések elszenvedőivé váltak. Ebből is következnek a működési zavarok, amik elbizonytalanítják a pedagógusokat, és a szülőket, az iskola iránti bizalom is megrendülni látszik. Ebben a helyzetben az intézményrendszer működését a pedagógusok, egyetemi-főiskolai oktatók, felelős intézményvezetők és a nevelő-oktató munkát segítő adminisztratív-technikai dolgozók biztosítják, akik a bizonytalanságok közepette is becsülettel, hivatásuknak megfelelően végzik dolgukat.

2. A MPT álláspontja szerint e folyamat ma még korrigálható. Ehhez valóságos szakmai- társadalmi párbeszédre van szükség, arra, hogy a valóság jelenségeit és a folyamat lehetséges kimeneteit a folyamat tartalmát, dinamikáját és feltételeit meghatározó szereplők a valóságnak megfelelően értékeljék, a partnerek észrevételeit, javaslatait, kezdeményezéseit komolyan véve törekedjenek egy széles társadalmi támogatottságot maga mögött tudó, a korrekciót biztosító szakmapolitikai program és cselekvési terv kidolgozására.

 Az MPT a demokratikus szakmai-társadalmi együttműködés résztvevőjeként e korrekciós munkában, lehetőségei szerint szakmai szerepet vállalt és vállal.

4. A MPT a magyar oktatási rendszer sikeres működése mellett elkötelezett, abban érdekelt, azért mindenkor tenni kész civil szervezet. Alapszabályban rögzített feladata – több feladat mellett – a nevelés mindennapi valósága és a nevelés jelenségeinek tudományos elemzése közötti közvetítés. E munka részeként maga is – önállóan, szervezeti egységeinek munkája révén, civil szervezetekkel, a nevelésügyben érintett intézményekkel való együttműködésben, lehetőségei szerint – vállal szerepet a nevelésügy folyamatainak alakításában. Ez a vállalás egyben kötelezettség is, melynek az MPT – történelmi hagyományait is figyelembe véve – mindenkor meg kíván felelni.

 

 

Budapest, 2013. január 21.

 

                                                                                              A Magyar Pedagógiai Társaság Elnöksége

 


[1] Lásd: Az oktatási rendszert érintő folyamatokról, http://www.pedagogiai-tarsasag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1059:allasfoglalas&catid=82:mpt&Itemid=45,

A Köznevelési törvény tervezetéről, http://www.pedagogiai-tarsasag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1091:az-mpt-elnoeksege-szakmai-ervelessel-elutasitja-a-toervenytervezetet&catid=87:mpt-elnoekseg&Itemid=47

A Nemzeti alaptanterv nyilvános vita-anyagáról, http://www.pedagogiai-tarsasag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1408:nat-2012&catid=87:mpt-elnoekseg&Itemid=47

[2] A tudásigényes iparágak fejlesztése, általában a modern ipar és a társadalmi szolgáltatások is a képzettség minőségi és mennyiségi értelemben vett növekedését követelik. A kibontakozó oktatási rendszer ezt nem biztosítja.

[3] A társadalom kasztosodását eredményező szelektív iskolarendszer és a GDP növekedésére vonatkozóan lásd: http://www.oecd.org/pisa/pisaproducts/pisa2006/44417824.pdf

[4] A tizenhat évre leszállított tankötelezettség, a középiskolai felvételi rendszer, a szakképzésben is megjelenő szelektivitás, a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének „megerősítése” kulturális hátrányokkal …

st1:*{behavior:url(#ieooui) } /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:”Normál táblázat”; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:””; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:”Times New Roman”; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}