Javaslatok
A „Vitairat a Közoktatási törvény tervezetéhez” című munkaanyaghoz
A Magyar Pedagógiai Társaság Iskolai Könyvtári Szakosztálya örömmel tanulmányozta a készülő oktatási törvényt, amelynek sorai számos lehetőséget adnak az iskolai könyvtárak számára, hogy céljuk és feladatuk – az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges információszerzési képességek elsajátíttatása, az önálló információs forráshoz jutás támogatása – megvalósulhasson.
Észrevételeink harmonizálnak az IFLA-UNESCO [1]iskolai könyvtári dekrétumának, valamint tartalmának megvalósításának módját részletesen szabályozó Prágai Nyilatkozathoz.
Az Közoktatási Törvény Vitairata (továbbiakban KTV) céljai között megfogalmazott értékek, a lemaradás megakadályozása, tehetséggondozás véleményünk szerint csak élő, alapfeladatának eleget tenni tudó iskolai könyvtári háttérrel lehetséges. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a törvény elkészültével egyidőben kerüljön sor a jelenlegi iskolai könyvtárak felmérésére. [2] Ennek eredményeit[3] felhasználva lehet a KT követő jogszabályaiban meghatározni azokat a feladatokat, amelyeknek segítségével az iskolai könyvtárak közelíthetnek a nemzetközi elvárásokhoz.
Fontosnak tartjuk azt is hangsúlyozni, hogy örömünkre szolgál, hogy a KTV értelmében, valamennyi oktatási intézménynek van könyvtári feladata, az óvodától az alapfokú művészeti oktatási intézményen át a kollégiumokig. Valamennyiben létezik könyvtárhasználati oktatás, nevelés és könyvtári gyűjtemény, ezek azonban eltérőek, ezért fontos a sajátosságoknak[4] megfelelő, iskolatípusra vonatkozó egyedi szabályozás.
A közoktatási intézmény alapítása, működése és vezetése (KTV, 7. oldal)
· Javasoljuk, hogy jelenjen meg az oktatási intézmények alapító okiratában a könyvtári funkció, mint alapfeladat. ( TEÁOR 91.01 könyvtári tevékenység) A jelenlegi könyvtári szakfelügyeleti és szakértői tevékenység alapján az intézmények jelentős részében az iskolai könyvtárak nem tudják ellátni feladatukat, hiszen működésükhöz nincs meg a szükséges feltételrendszer [5].
Nemzeti Alaptanterv, Kerettantervek (KTV, 9 – 10. oldal)
Fontosnak tartjuk, hogy a Nemzeti Alaptanterv valamennyi műveltségterületén jelenjen meg a könyvtárhasználati ismeretek gazdag lehetősége, mint az önálló információszerzés, információkeresés és gyűjtés alapvető képessége, amely az egész életen át tartó tanuláshoz elengedhetetlen.
A kerettantervek általános tartalmánál örömmel vettük, hogy a tantárgyköziség gondolata megjelent, ennek egyik kiemelt jelentőségű területének tartjuk a könyvtár-informatika elemeinek beépülését az oktatás valamennyi területébe.
Jelenleg ennek módszertani háttere esetleges, fontosnak tartjuk, hogy a tanárképzésben, valamint a tanár továbbképzésben helyet kapjon a könyvtárhasználati ismeretek.
Minderre szükség van, hiszen a közoktatás kimeneti mérése, az érettségi vizsga, a felvételi a felsőoktatási intézményekbe elképzelhetetlen azok nélkül a tudáselemek nélkül, amelyet a szellemi munka technikája jelent. Mindezeknek oktatása elsődlegesen az iskolai könyvtár feladata.
Tankönyv- és taneszköz-ellátás (KTV, 12. oldal)
A közoktatás egy olyan pontja, amelyben nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az iskolai könyvtárak és a könyvtárostanárok. Ám fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy nem a tankönyvek megőrzése, nyilvántartása, de a feladatok koordinálása tekintetében véljük kiemelkedő jelentőségűnek ezt a szerepet.
Javasoljuk, hogy a Tankönyvpiac rendjéről szóló rendelet módosításakor a munkálatokba feltétlen vonjanak be gyakorló könyvtárostanárokat, hogy a jelenlegi anomáliák megoldódjanak. [6]
Különleges bánásmódot igénylő gyermekek (KTV, 12. oldal)
A tehetséggondozás
Az iskolai könyvtár megfelelő működési feltételeinek megteremtése a tehetséggondozás tekintetében is kiemelkedően fontos feladat. A valamely „művészeti, sport, kézműves, stb. ágban” kiemelkedő növendékek szakszerű információs forrással való ellátása, irányítása és segítése a könyvtár és könyvtárostanár feladata. Ezekben az intézményekben ennek meg kell teremteni a létjogosultságát, feltételrendszerét.[7]
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése – oktatása (KTV, 13. oldal)
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a halmozottan hátrányos illetve sajátos nevelési igényű gyermekek számára is meg kell teremteni már az iskola keretében a könyvtár speciális lehetőségeinek megismerését. Valljuk, hogy ezekben az intézményekben a könyvtár hozzáadott, támogató értéket jelent a pedagógusok közösségének munkájához.
A közoktatási intézmény szereplői és partnerei
A tanulók kötelességei és jogai (KTV, 14. oldal)
Javasoljuk, hogy a törvény szövegébe kerüljön bele:
„a tanuló joga az iskolai oktatás egész ideje alatt iskolai könyvtári információs források használata, valamint azok használatának megismerése”.
Pedagógusok és alkalmazottak (KTV, 15. oldal)
Javasoljuk, hogy a törvény szövegébe kerüljön bele:
A pedagógus kötelessége (KTV, 16. oldal)
A pedagógus kötelessége, hogy a korszerű információs forrásokat ismerje, és azok használatára oktassa a tanulókat. E kötelessége során éljen, az iskolai könyvtár adta lehetőségekkel.”
A pedagógus joga (KTV, 16. oldal)
„A pedagógus joga, hogy oktató – nevelő munkája során rendelkezésre álljanak azok az információs források, és keresőrendszerek, amelyeket az oktatási intézmény az iskolai könyvtáron keresztül biztosít számukra.
Pedagógusok létszáma (KTV, 17. oldal)
Kiemelkedő jelentőségű, hogy a KTV egyértelműsíti a könyvtárostanár (tanító) alkalmazásának szükségességét a közoktatás valamennyi intézményében.
Javasoljuk a KT elkészítéséhez kapcsolódóan a fogalom meghatározást, a különbségtételt:
„Könyvtárostanár (tanító) az, aki felsőfokú tanulmányai során tanári és könyvtárosi (könyvtár-informatikus) végzettséget szerzett, illetve könyvtárpedagógia szakon szerezte diplomáját. „
Így ennek megfelelően kerüljenek ki a 15. számú mellékletből a könyvtárostanár (tanító) végzettségi és szakképzettségi követelményei közül az alábbi megjelölések: „szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, nevelőtanár, pedagógia alapszakos bölcsész.” ( KTVitairat 39. oldal)
A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak (KTV, 17. és 44.oldal)
Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, hogy e körben megjelent a könyvtár technikus és könyvtáros asszisztens alkalmazásának lehetősége.
Javasoljuk a harmonizációt a 17.oldal felsorolása és a 17.számú melléklet között:
A pedagógiai munkát az iskolai könyvtárakban könyvtár technikus, illetve könyvtáros asszisztens segítheti. Zavaró, hogy a 17. sz. mellékletben könyvtáros kifejezés található, amelyet feltétlen korrigálni kell könyvtár technikusra, könyvtáros asszisztensre[8] .
A létszámának mértéke pontos, azzal a kitétellel, hogy a követő rendeletben pontosan meg kell határozni a könyvtárostanár, valamint a könyvtár technikus, könyvtáros asszisztens feladatkörét, munkaidejét.
A közoktatás irányítása és ellenőrzése (KTV, 21. oldal)
Fontosnak tartjuk, hogy az irányítás valamennyi szintjén legyen párbeszéd a közgyűjteményi, könyvtári irányító szervek és a közoktatás között, melyet szükséges koordinálni, kialakítani.
Ellenőrzés (KTV, 22. oldal)
Jelenleg az iskolai könyvtárak munkáját csak pénzügyi, valamint könyvtárszakmai [9]tekintetben vizsgálhatják. Fontosnak tartanánk, hogy a pedagógiai munka is folyamatos értékelésre kerüljön az iskolai könyvtárak tekintetében. Ezt indokolja a NAT, a Kerettantervek könyvtárhasználati ismeretekre vonatkozó részei, a könyvtárostanár képzés is.
Ennek az ellenőrzésnek feltételrendszerét az ellenőrzés valamennyi szintjén javasoljuk megteremteni.
Szakmai támogatás ( KTV, 23.oldal)
A könyvtárostanárok mentorálását megoldatlannak véljük, hiszen intézményi szinten ez megvalósíthatatlan. ( A jelenlegi gyakorlat, hogy egy humán végzettségű tanár látja el ezt a feladatot, nem szerencsés megoldás) Javasoljuk ennek végiggondolását, pontos szabályozását. Véleményünk szerint ezt egy intézményen belül csak akkor lehet ellátni, ha a mentornak könyvtárostanári gyakorlata is van. Amennyiben ilyen múlttal nem rendelkezik a kijelölt személy a mentorálás csak külső segítséggel oldható meg.
Fontosnak tartjuk, mind szakértői, mind szaktanácsadói szinten az iskolai könyvtári munka szakmai segítését, a folyamatos visszajelzést, mind a fenntartó, mind az intézményvezetés, mind a könyvtárostanár (tanító) felé.
KTV 7. melléklet (31. oldal)
A működési feltételek között javasoljuk szabályozni az iskolai könyvtár működési kötelezettségéhez szükséges feltételrendszert is:
Egy tanulócsoport befogadására alkalmas olvasóterem (könyvtárhasználati ismeretek oktatásához), raktári tér (tartós tankönyvek), az könyvtárhasználati ismeretek tantárgyköziségéből fakadóan gazdag, minden tudományterületet lefedő könyvtári állomány. Speciális oktatási intézmények (zene, dráma, tánc, művészeti intézmények, kollégium, sni , stb.) igényeinek megfelelő speciális gyűjtemény.
KTV,10. számú melléklet (33-34.oldal)
Szervezeti és működési szabályzat
Javasoljuk, hogy az oktatási intézmény SZMSZ-e ne csak a „könyvtár működésének szabályait” ( KTV, 10. sz. melléklet 34.oldal) tartalmazza, mert így csupán a könyvtári rendre vonatkozó szabályok kerülnek be a szervezeti működési szabályzatba.
E helyett javasoljuk, hogy legyen az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata és mellékletei. Ennek érvényét szakértői véleményhez javasoljuk kötni.
Házi rend ( KTV, 35. oldal)
Javasoljuk, hogy az házirend tartalmazza az iskolai könyvtárra vonatkozó működési, viselkedési normákat is.
Összegzésképpen
A Magyar Pedagógiai Társaság Iskolai Könyvtári Szakosztálya üdvözli a készülő jogszabályt, néhány ponton az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban azonban további változtatásokat javasol:
Az iskolai könyvtárak szabályozásához alapvető feladat egy országos helyzetfelmérésen alapuló iskolai könyvtári stratégia kidolgozása.
Ennek alapfeltétele a személyi és tárgyi körülmények javítása. Fontos megteremteni a könyvtárostanár képzés egységes formáját a felsőoktatásban, amely alapfeltétele a későbbi gyakornokok képzését jelentő munkának is. Megoldást igényel a pályakezdő könyvtárostanárok mentorálása.
Fontos, hogy valamennyi oktatási intézményben legyen iskolai könyvtár a használók létszámának függvényében szabályozott mértékben. Az iskolai könyvtárral kapcsolatos fogalmak kerüljenek a törvény zárófejezetében értelmezésre (iskolai könyvtár, könyvtárostanár (tanító), könyvtár technikus, könyvtáros asszisztens, könyvtári óra, könyvtárhasználati tanterv) .
A könyvtárostanári feladatok ellátására csak intézménytípusnak megfelelő végzettséggel bíró tanári (tanítói) és könyvtárosi, vagy könyvtárpedagógusi diplomával rendelkező személy alkalmazható.
Az iskolai könyvtárban dolgozó könyvtárostanár az információs források használatának technikáját csak tantárgyközi módon tudja oktatni, ezért a NAT valamennyi területén szükséges ennek megjelenítése, valamint összefoglalása egy önálló fejezetben.
Az iskolai könyvtár szerepét a tankönyvellátásban szükséges a Tankönyvpiac rendjéről szóló jogszabályban pontosan szabályozni.
Az iskolai könyvtár speciális jellegéből fakadóan szükséges a könyvtári és közoktatási irányítás folyamatos egyeztetése, a két terület párbeszéde. Fontos, hogy mindkét területen legyen képviselője az iskolai könyvtáraknak.
Budapest, 2010.december 27.
Hock Zsuzsanna
a Magyar Pedagógiai Társaság Iskolai Könyvtári Szakosztályának elnöke
[1] IFLA-UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata (2009), valamint a Prágai Irányelvek(2001) elérhetőek a www.opkm.hu oldalon.
[2] Korábban készült reprezentatív mérés országos ( OFI, 2001) valamint fővárosi ( MFPI, 2009.) viszonylatban.
[3] A felmérésnek ki kell térnie az iskolai könyvtárak esetében a könyvtárostanár végzettségére, az állomány fontos jellemzőire, a felhasználók számára, valamint a könyvtárhasználati ismeretek oktatására is.
[4] A művészeti oktatási intézményekben erőteljes a művészeti ágnak megfelelő könyvtárhasználati képzés, információszerzési technikák elsajátíttatása, a kollégiumokban az iskolai és közkönyvtári , valamint családi könyvtári funkció egyidőben kell, létezzen.
[5] Jelentés a szakfelügyeletről (könyvtárostanár megfelelő végzettséggel, könyvári tér, eszközellátottság) 2005-től az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum koordinálja, a jelentések a www.opkm.hu oldalon érhetőek el.
[6] Számos írás közül ajánljuk Hock Zsuzsanna – Rónyai Tünde: Tankönyvkérdés könyvtáros szemmel című munkáját (MPFPI, 2005), valamint Szakmári Klára: Tankönyvek kezelése (RAABE, Korszerű könyvtár, 2005) kiegészítő kötetét
[7] Egy zenei / képzőművészeti szakközépiskolában a források speciálisak. A könyvtárostanár feladata ezek használatának oktatása, valamint a szükséges források felkutatása, biztosítása. Mindez speciális ismereteket kíván meg tőle.
[8] E munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek OKJ-s képzések, könyvtári felnőttképzési továbbképzések keretében elsajátítható azoknak a pedagógusoknak is, akik a pályán egyébként alkalmatlanná váltak bármely oknál fogva.De alkalmazásuk az iskolai könyvtárban csak asszisztensként, technikusként elképzelhető.
[9] 1997.évi CXL. Tv. Értelmében a könyvtári szakfelügyelet nem nyilvános könyvtárakra is vonatkozik.