Beszámoló az MPT Felnőttképzési Szakosztály 2014. évi tevékenységéről
A Felnőttnevelési szakosztály 2014. januártól Felnőttképzési Szakosztály néven tevékenykedik. A szakosztály tagsága az előző évekhez hasonlóan 2014-ben is aktív volt. Igyekezett figyelemmel kísérni a felnőttképzést és szakképzést érintő törvényi változásokat; és alkalmat teremteni arra, hogy a szakosztályi tagok a dokumentumokat megismerjék és együttműködve más civil és tudományos szervezetekkel reflektáljanak a változásokra.
Az MPT fennállásának 125. évfordulóra készülve kiemelt feladatnak tekintettük a szervezetfejlesztést, a tevékenységi formák megújítását és a tagság fiatalítását.
2014-ben tevékenységünk három területre összpontosult.
- Elsőként más – felnőttképzésben érintett vagy érdekelt – szervezetekkel való, lehetőség szerint hálózatszerű együttműködés kialakítását,
- másodikként az Országos Felnőttképzési Road Show harmadik alkalommal történő megrendezését a „Felnőtt tanulók hete 2014” a Művelődés hete – Tanulás ünnepe keretében, amelyet „Ünnepnapok az életen át tartó tanulásért” szlogennel illettünk.
- harmadikként pedig feladatunk volt a tagság figyelmének felhívása, felkészítése az MPT 125. éves évfordulójának 2016. évi megünneplésére.
Mindhárom cél érdekében tervezett feladatokat megvalósítottuk.
Szervezetépítés
A szakosztály szervezeti, tartalmi működésének új lendületet adott a Szakképzési Társasággal történő szervezeti egyesülést követően a felnőttképzési szakosztályba kooptált tagokkal történő kapcsolatfelvétel és az együttműködési lehetőségi formák számbavétele.
Sikernek könyveljük el, hogy együttműködést alakítottunk ki az MTA Pedagógiai Bizottság Andragógiai Albizottságával, részben elméleti jellegű kérdések műhelymunka keretében történő megvitatása, részben közösen szervezett rendezvények megvalósítása céljából. A szakosztály új, fiatal, egyetemi hallgató tagjait bevontuk az albizottsággal történő együttműködésbe. Így a hallgatók részt vettek a nyilvános üléseken és egy-egy alkalommal mód nyílt doktori és TDK munkáik bemutatására.
A szervezeti élet gazdagítása szempontjából fontos mérföldkő, hogy 2014-ben helyreállt a Nemzeti Művelődési Intézet és az MPT közötti, a Művelődés hete – Tanulás ünnepe kapcsán korábban kialakult mintegy évtizedes szakmai együttműködés. 2014. őszén megszerveztük a Nemzeti Művelődési Intézet bemutatkozó és projektnapját az ELTE PPK-n, ahol az Intézet bemutatkozását követően a résztvevők megismerkedtek az Intézet által menedzselt projektek eredményeivel. A projektnap után az együttműködést folytatjuk közös, felnőttképzési témájú projektek generálása és a fiatal tagok, önkéntes munkásként történő bevonásával az Intézet által kiírt és menedzselt projektek megvalósításába.
A 2014. évi rendezvények kapcsán együttműködtünk továbbá a TÁMOP 4.1.3. „A felsőoktatás rendszerszintű fejlesztése” c. projekt 2. ütem. szakmai vezetésével, a TÁMOP 6.1.1.12/1, a „Bizonyítékokon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei számára, valamint egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” Felsőoktatási Alprojektjének vezetésével, valamint a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetséggel, a TIT Stúdióval és a felnőttképzésben érintett felsőoktatási intézményekkel.
Nagyrendezvények
A Felnőttképzési Szakosztály közreműködött az MPT nagyszabású „Felnőtt tanulók hete 2014” a Művelődés hete – Tanulás ünnepe – Ünnepnapok az életen át tartó tanulásért 2014 évi rendezvénysorozatának megvalósításában. A tanulás ünnepi rendezvény keretében 17 fővárosi és 23 vidéki rendezvény valósult meg.
Ennek keretében harmadik alkalommal 2014. november 4-19. között az andragógus képzésért felelős egyetemi tanszékekkel, az MTA Pedagógiai Bizottság Andragógiai Albizottságával, a TÁMOP 4.1.3. projekt szakmai vezetésével és az MPT Felsőoktatási Szakosztály tagjaival együttműködve sikerrel megrendeztük a Felnőttképzési Road Show 2014′ c. rendezvénysorozatot az alábbiak szerint:
Felnőttképzési Road Show 2014′ Pécs 2014. november 4. kedd 13.00-16.30
Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. Kontakt személy: Bajusz Klára egyetemi docens PTE FEEK
Felnőttképzési Road Show 2014′ Nyíregyháza 2014. november 12. szerda 13.00-16.00
Nyíregyházi Főiskola Társadalom és Kultúrakutató Intézet 4400 Nyíregyháza, Sóstói u 31/b. Kontakt személy: Kerülő Judit
Felnőttképzési Road Show 2014′ Szeged 2014. november 14. péntek 13.00-16.00
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar – Felnőttképzési Intézet 6725 Szeged, Boldogasszony sugárút 6. Kontakt személy: Farkas Éva egyetemi docens
Felnőttképzési Road Show 2014′ Budapest 2014. november 19. szerda 13.00-16.00
TIT Stúdió Egyesület 1113 Budapest, Zsombolyai u 6. Kontakt személy: Koncz Gábor
A négy térséget érintő sorozat célja volt, hogy az adott térségek szakemberei eszmét cseréljenek az élethosszig tartó tanulás, a felnőttképzés aktuális kérdéseiről és információt gyűjtsenek a hazai tapasztalatokról, jó gyakorlatokról, az új felnőttképzési törvény bevezetésének tapasztalatairól és a Magyar Képesítési Keretrendszer felsőoktatási szintleírásainak elkészülte kapcsán a bevezetéssel kapcsolatos várható feladatokról.
A felnőttképzési Road Show 2014 összefoglaló prezentációja ide kattintva tekinthető meg.
2014. október 20-án a Szakosztály tagjai részt vettek a Nemzeti Művelődési Intézetben rendezett
Felnőttképzési- pedagógiai-művelődési könyvek, sajtóorgánumok bemutatóján, amelyen szerkesztők, szerzők, kortársak ajánlották Bura Ibolya, Feketéné Szakos Éva, Kamarás István, Kiss Endre-Buda András, Knausz Imre-Lubinszki Mária-Sarka Ferenc, Novák Géza, Máté-Szári Laura-Katona Vanda új köteteit, a Kulturális Szemlét, az Új Pedagógiai Szemlét.
2014. november 24-én, a szakosztály fiatal tagjainak közreműködésével valósult meg a „Hátrányos helyzetű fiatalok munkavállalói kompetenciáinak fejlesztése Erzsébetvárosban” című moderált szakmai beszélgetés, a fővárosi VII. kerületi Erőművházban (Wesselényi utca 17.).
2014. november 20-án ugyancsak a Felnőttképzési Szakosztály közreműködésével valósult meg az ELTE PPK-n a Nemzeti Művelődési Intézet látogatása és projektnapja a Kazinczy utcában. A rendezvény keretében a résztvevők megismerkedtek és szakmai beszélgetést folytattak az Intézet szakmai projektjeiről, amit filmvetítés és plakátkiállítás egészített ki.
Több tanulmánnyal és a road show háttéranyagát képező szakmai anyagokkal gazdagítottuk az MPT honlapjának tudástárát, fiatal tagjaink a munkáról facebook oldalon is tájékoztatták egymást.
2014-ben a szakosztály tagsága nyolc új, a felnőttképzés területén dolgozó tanuló taggal gyarapodott.
2014. december 29.
Kraiciné Szokoly Mária
a szakosztály elnöke
Melléklet
Felnőttképzési Road Show Pécs 2014′
PTE FEEK 2014. nov.4.
Kocsis Mihály
Tudásértelmezések
(Absztrakt)
Az iskolai tudással kapcsolatos értelmezések szinte állandó változásban vannak. A korábban elsősorban a tantárgyi ismeretek reprodukciójának szintjére reflektáló tanulói értékeléseket – a 2000-es évek legelejétől – felváltotta a kereszttantervi kompetenciák raportkészségének összehasonlító elemzése. Ebben nem csupán a hazai és a nemzetközi tudásmérés eszkalálódó gyakorlatának volt szerepe – bár kétségtelenül ez is rendkívüli hatást gyakorolt a hazai oktatáspolitikára és a tanítás-tanulás folyamataira (lásd: Balázs – Kocsis – Vágó, 2011). Hatással volt rá a munkaerő-piac nemzetközivé válása, a végzettségek, diplomák nemzetközi érvényességi előírásai (Temesi, 2011), az előzetes tudás validációja (Derényi – Tót, 2011), az Európai Unió oktatáspolitikájának egységesülési törekvései, az oktatási intézmények nemzetközi akkreditációja, az Európai Unió által támogatott oktatáskutatások rendszere, és még sok tényező. A tudásértelmezés folyamatos változása felveti azt a gyakorlati kérdést, hogy a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési intézményeknek hogyan kellene reagálniuk erre a helyzetre, hogyan kellene átalakítaniuk tanítási-tanulásirányítási tevékenységüket. Erre a problémára egy megoldás-kísérlet Csapó Benő javaslata. „Mivel az iskolai oktatás egyik fő célja az életben hasznosítható tudás kialakítása, e cél hatékonyabb megvalósítására elvileg két lehetőség kínálkozik. Az egyik út az oktatás tartalmainak radikális megváltoztatása, a diszciplináris tudás helyett a hétköznapi, gyakorlatban közvetlenül alkalmazható tudás közvetítése. Bármennyire egyszerűnek tűnik ez az út, könnyen bizonyítható, hogy nem vezetne a kívánatos eredményhez. Egyrészt ugyanis a környezet, amelyben a tudást hasznosítani kell, nagyon sokféle lehet, másrészt a tudás alkalmazásával kapcsolatos társadalmi igények nagyon gyorsan változnak. Harmadrészt pedig a „hétköznapi”, alkalmazott tudást nem lehet olyan jól strukturált rendszerré, megérthető, általánosítható alapelvekké szervezni, mint a tudományos tudást. Ezért ez az út önmagában zsákutca, bár azoknak a kontextusoknak a megismertetése, amelyekben a tudás felhasználására sor kerülhet – lehetőség szerint nagyon sokféle kontextus megismertetése –, a transzfer kialakítása szempontjából hasznos lehet.
A másik út magának a tudományos tudásnak a hatékonyabb közvetítése, és azoknak a mechanizmusoknak az erősítése, amelyek a megértést, és ez által a transzfert is hatékonyabban segítik. Ezzel lényegében eljutottunk a tanulás három dimenziójának az egységben kezeléséhez, a gondolkodás, a képességek fejlesztésének és a tananyag közvetítésének integrálásához – a mélyebben megértett, szélesebb körben alkalmazható tudás kialakítása érdekében.”
Balázs Éva - Kocsis Mihály - Vágó Irén szerk. (2011): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. Csapó Benő (2008): A tanulás dimenziói és a tudás szerveződése. Educatio, 2. sz. 207-217. o. Derényi András - Tót Éva (2011): Validáció. A hozott tudás elismerése. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 144 o. Temesi József szerk. (2011): Az Országos Képesítési Keretrendszer kialakítása Magyarországon. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 146 o.
Felnőttképzési Road Show Budapest 2014′
TIT Stúdió, 2014. nov. 19.
Benedek András
„Bolygó magyarok a felnőttképzés tengerén”
(Absztrakt)
A meditatív szakmai elemzés a stratégiai kérdések mentén keresi azokat a referenciapontokat, melyek a nemzetközi törekvések és a magyar felnőttképzési valóság összevetése során orientációs lehetőséget nyújtanak. Az előadó pozitív feltételezése, hogy az ezredfordulót követő időszak markáns hazai tendenciaváltásai és tágabb társadalmi, valamint szűkebb szakmai igények és törekvések mentén kirajzolódik egy olyan fejlődési „pálya”, mely nem csupán spontán intézkedések sorozata, hanem valódi orientációs sajátosságokkal rendelkezik. Ezek andragógiai, pedagógiai értelmezése a neveléstudomány feladata, gazdasági-jogi feltételrendszerének, közvetett és közvetlen befolyásolásának teendői pedig komplex szakmai programot igényelnek. A pedagógia, mint szakma, a felsőoktatás, mint stratégiai fejlesztő tényező szakmai-társadalmi felelőssége és adottságai alapján jelentős kezdeményező potenciállal rendelkezik, hogy a jelenlegi helyzetben kezdeményezőként konstruktív helyzetbe navigálva magát, kísérletet tegyen a bizonytalan bolyongásból való kikerülésre.