A Társaság működése
A Társaság 2015-ben is (az időközben az újabb törvényi rendelkezéseknek megfelelően) a többször (de nem lényegileg) módosított Alapszabály szerint működött. Az éves programban jelentős hangsúlyt kapott a 2016. évre történő felkészülés: ekkor emlékezik meg a Társaság alapítása 125. évfordulójáról. Ezért a korábbiaktól eltérően, koncepciózusabb, tartalmasabb lett az éves programsorozat az aktualitások és a 2016. év előtervezése miatt.
A működés kiegyensúlyozott volt annak ellenére, hogy számos, előre nem látható szakmai, szakmapolitikai, sőt politikai események befolyásolták a pedagógus társadalmat, amely természetes módon hatott a társaság működésére, akcióira. Ebben elismerésre méltóan a társaság vezetése a politikai akciókhoz megfelelő távolságtartással viszonyult, ugyanakkor ebben a folyamatban a szakmapolitikai, szakmai kérdésekben markánsan képviselte a tagság érdekeit.
A Társaság vezetői ennek során differenciált álláspontot képviseltek: meg- és felszólaltak a társaság képviseletében, ugyanakkor magánszemélyként is (esetenként más, aktuális közösségbe nonformálisan kapcsolódva, szakmai értékek és követelmények szerint megnyilvánulva). Ezzel kellőképpen védték a Társaság integritását. E mellett tagjaink nem vezető tisztségviselői közül is (írásban, különböző fórumokon) többen kifejtették álláspontjukat azokban a pedagógiai közéleti kérdésekben, amelyek igen élénken foglalkoztatták nem csak a szakmai közvéleményt, hanem a szülőket és más társadalmi rétegeket is. (Ezek áthúzódtak a 2016. évre.)
A szervezeti életben megmutatkozott aktivitás jó hatással volt a Társaság szakmai elismertségére, s megnövelte a más szervezetekkel történő (akár csak) időleges kapcsolatot is, mintegy hálózatot alkotva azoknak az ügyeknek a felvállalására, amelyekben közös érdekek nyilvánultak meg. (Tanszabadság, az iskolák működése, belső élete, tankönyvvita, a felsőoktatás problémái, a pedagógusok státuszbeli érdeksérelmei stb.)
Mindezek eredményezték – az elmúlt évihez hasonlóan –, hogy a Társaság léte, működése, szakmai palettán történő jelenléte, véleménye nem csak szakmai, politikai téren, hanem a szélesebb társadalmi közegben is megkérdőjelezhetetlenné vált. Ebben jelentős a szerepe különböző sajtó megnyilvánulásoknak jórészt vezető tisztségviselőink tollából (különösen Benedek András, Trencsényi László, Fábry Béla, Villányi Judit).
A Társaság tagsága szakmai érdeklődés szerint jól strukturált szervezeti egységekben működik. Eredményesnek tartható a két kollégium működése, amelyek meghatározó módon befolyásolják a szakmai célok meghatározását és megvalósítását. A struktúra alrendszerei, a szakosztályok és a tagozatok bár folyamatos átalakuláson mentek át, többségük működésére a stabilitás jellemző. Bár a tagozatok folyamatos csökkenése megállt (ebben szerepe volt az összevonásoknak is), s ugyanez tapasztalható a szakosztályoknál is, jelentős erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy e két korábban rendkívülien aktív és erős szerveződés akár új funkciók, szakmai tartalmak és a kapcsolatok szélesítésével stabilizálódjon, s (amennyiben lehetséges a jelenlegi szakmai közéleti viszonyok közepette) újra jelentős bázisa legyen a Társaságnak.
Ezt azért is tartjuk fontosnak, mert az év alatti jelentős szakmai programokat felvállaló elnökség munkája, tervei hátterében aktív közösségi csoportoknak kell működniük. Javasoljuk, hogy az elnökség tagjai vállalják fel a számukra leginkább releváns szakosztály(ok) vagy tagozat(ok) menedzselését, munkájuk figyelemmel kísérését, szakmai támogatását akár programajánlatokkal, személyes részvételükkel, ezen szakosztályok patronálásával is.
Az elnökségnek azt a törekvését, hogy más, kisebb-nagyobb létszámú, de aktív civil szakmai szervezeteket integrálnak a Társaságba, vagy akár szorosabb kapcsolatot építenek ki, helyes jövőbeli irányt mutat, ezt a Felügyelő Bizottság nem csak pozitívan értékeli, hanem támogatja is.
A Társaság pedagógiai közéletben betöltött szerepének jó mutatói voltak azok az önálló vagy társrendezések, amelyek országosan, regionálisan vagy helyileg felhívták a figyelmet a szervezet aktivitására, és progresszív utakat jelöltek ki a megoldásokhoz.
Az évfordulós szlogen (Méltóan a 125 évhez) jól keretbe foglalta azt a munkát, amelyet a társaság az előző évekhez mérten nem csak tartalmilag, hanem aktivitásban is jelentősen felülmúlva felmutatott.
A nyitottság megfelelő volt: a társaság honlapja jól látogatott, az információk bőségesek (bár ebben a szakosztályoknak, a tagozatoknak, a különböző munkacsoportoknak) még lenne lehetősége, amelyet az elnökségnek ösztönözni szükséges. A sajtó-megnyilvánulások széles körűek voltak, az Új Pedagógiai Szemle és A Kisgyermek jól támogatták a társasági célok elérését, s ugyanígy azok a kiadványok is, amelyeket a társaság önállóan vagy közreműködőként, társkiadásban jelentetett meg.
Szép gesztus, hogy az elnökség ebben az évben is megemlékezett a jubiláns tagokról.
Szervezeti élet, a szervezeti egységek szakmai tevékenysége
A Társaság szervezeti egységei ugyanúgy, mint más (országos, regionális vagy helyi) civil szakmai közösségek, a társadalmi folyamatok, helyzetek függvényében képesek csak működni. Ez lehetne támogató, segítő aktus, azonban inkább a dezorganizáció jelei voltak tapasztalhatók. Különösen nehezítő az a körülmény, ha helyileg (főképpen a tagozatok működésénél) nincs meg az a lokális hivatalos szakmai konszenzus, amelyet a politikai érdekek háttérbe szorítanak, vagy legalábbis minimalizálnak, és nem egy esetben ellehetetlenítenek. (Lásd eredményeként: több tagozat működése lehetetlenné vált.) Hozzájárult ehhez többek között a pedagógusok „iskolában tartása” a délutáni időszakban, amikor a közéleti programoknak (is) lenne helye, ideje, másrészt a korábban viszonylag jól működött pályázati lehetőségek, amelyek hiánya pénzügyileg akadályozta/akadályozza a rendszeres, stabil működést. Így együtt e két erőforrás hiánya jelentős mértékű aktivitáscsökkenést eredményezett, főképpen a tagozatoknál.
Támogatandónak tartjuk azt, hogy az elnökség a tagozatok (átmeneti vagy tartós idejű) összevonásával (pl. Baranya-Tolna) kezeli a helyzetet. Máshol (pl. Veszprém) a jól indult újjászervezés utáni lendületes munkát az elnök, tartós elfoglaltsága akadályozta. Ugyanígy a szakosztályoknál is található hasonló probléma.
Mindezek ellenére a szervezeti életet hosszabb távol is olyan relatíve egyensúlyi helyzetnek tartjuk, amely az átmeneti nehézségek ellenére dinamikus, értékelvű, releváns az eredeti célokkal.
Egyet értünk a Beszámolónak azokkal a konkrét megállapításaival,, amelyek ez egyes szervezeti egységek tevékenységét jelenítik meg. Azt a megállapítást is helyesnek tartjuk, hogy több szervezeti egység működése személyfüggő, vagyis a vezetőhöz kötődnek azok a funkciók, amelyek nélküle már nem működnek.
Ezért javasoljuk, hogy (akár helyettes stb. funkcióban) legyenek olyan formális vagy akár informális szakosztályi, tagozati tisztségviselők, akik a vezető helyett automatikusan át tudják venni a teendők végzését és életben tudják tartani a szervezeti egységet. Természetesen, ugyanezt javasoljuk, ajánljuk a különböző munkacsoportoknál jelentkező problémák kezelésére is.
Javasoljuk, hogy az elnökség az ősz folyamán készítsen tervet arra vonatkozóan, hogy az egyes szervezeti egységeket, amelyeknél problémák jelentkeztek, hogyan lehet személyi erőforrásokkal és/vagy integrációval, taglétszám-növeléssel, programajánlással stb. dinamizálni, aktívvá tenni. Javasoljuk áttekinteni a Szakmai és a Vezetői kollégium személyi összetételét és megoldást keresni arra, hogy a tanácskozásokon a jelenleginél erőteljesebb, nagyobb mértékű legyen a személyes jelenlét. Javasoljuk, hogy a több éve (pl. 5 év) nem fizető tagokat – egy utolsónak tekinthető értesítés után -, amennyiben nem reagálnak a megkeresésre, törölni kellene a nyilvántartásból, még annak ellenére is, hogy ezzel akár lényegesen is csökkenne a számszerű tagság. Megoldás lehetne, hogy a társasággal együttműködő, kapcsolódó civil szervezetekkel az elnökség olyan együttműködést kössön, amely lehetővé tenné, hogy ezek tagjai nem formális, tényleges, hanem támogató tagsági státuszt kapjanak. Ezzel egy szélesebb, kétféle tagsági viszonyú bázis alakulhatnak ki. Másik megoldási lehetőség: a régóta tagsági díjat nem fizetőknek – egy etikus, jól megindokolt formális tartalmú levélben – felajánlani a tiszteleti tagságot, amely nem járna tagdíjfizetési kötelezettséggel, ugyanakkor megőrizhető lenne a teljes jogú tagságuk.
A FB elismeri az elnökségnek azokat a törekvéseit, amelyek a társaság infrastruktúrája javításáért, a pénzügyi helyzet stabilitásáért, a nyilvánosság kiszélesítésért, a nemzetközi kapcsolatok érdekében tett, és ugyanígy a titkárság aktív, pontos adminisztrációs munkáját is.
Taglétszám, tagnyilvántartás, ügyvitel, működési feltételek
Nyilvántartott taglétszám: 2016. ápr. 20-án 2453 fő; Új belépők 2015-ben: 108 fő.
A tagság körében meghatározóak a főleg friss nyugdíjasok.
Elhunyt sajnos 11 tagtársunk, kilépett nem ismert okokból nem jelentős létszámmal 16 fő. A tagságon belül nem magas, de a többi szakmai szervezethez képest mégis meghatározó tagdíjfizetők száma: 488 fő, ez mintegy 20 %, mely korábban magasabb közel 30% körül volt.
Köszönet illeti a túlfizetőket: 153 fő, a fizetők harmada túlfizetéssel is támogatja Társaságunkat.
A társaság korfája: 30 és 60 év közötti aktív pedagógus: 1081 fő
61 és 70 éves 572 fő
71 és idősebb 361 fő
A tagság jelentős része fővárosi:787 fő , 32,1 %; nem fővárosi lakos: 1666 fő, 67,9 %.
Ez az arány azt jelzi, hogy egyes megyékben igen jelentős a társaság szervezettsége, ami példa lehet más vidéki tagozatunknak is. Növekszik az elérhető tagtársak száma, az e-mail-es kapcsolattartás 1086 tagtársunkkal lehetséges.
A pontos és részletes tagnyilvántartásért köszönet illeti Karlovitz J. Tibor kollégát.
Az iskolák működési rendje egyre inkább szinte lehetetlenné teszi az aktív kollégák programokon való részvételét. Ezért nagyon fontos és hasznos az MPT honlapja, az e-mail, mely sokat segít az érdeklődő pedagógusok tájékoztatásában. Jóleső érzés a személyre szóló levél, a minden évi tájékoztatás, összefoglaló, meg a jubilánsok köszöntése.
A működési feltételek hasonlóak az előző évihez. Az ELTE-PPK lehetővé teszi a kis iroda használatát és helyet biztosít kisebb létszámú találkozóknak. Köszönet érte. A BME Q épülete örömünkre befogadott nagyobb rendezvényeket. Elismerés azoknak a főleg köznevelési intézményeknek is, amelyek helyszín biztosításával és szervezéssel is országszerte segítik a különböző tagozatok munkáját. Tisztelet és köszönet a tisztségviselőknek, a szakosztályokban, tagozatokban önkéntes munkát végző tagtársainknak. Fábry Ilona titkárságvezetőnek precíz, pontos ügyviteli munkájáért, a sok csomagolásért.
Az MPT gazdálkodása 2015-ben
Az MPT a közhasznú cím visszaszerzéséért folyamatosan lépéseket tévő, ennek megfelelően “ráutaló magatartással” a közhasznúság előírásait követő szervezet, egyszerűsített éves beszámolót készít. A Társaság a kettős könyvvitelnek megfelelően a tulajdonában lévő eszközeiről és azok forrásairól, a gazdasági műveletekről nyilvántartást vezet. A könyvelés precíz, áttekinthető, amelyet a Felügyelő Bizottság tagjainak ez évi vizsgálata is megerősít. A Társaság éves gazdasági terv alapján működik. A gazdálkodás szabályosságát a gondosan összeállított könyvelői jelentés is alátámasztja. A bizottság áttekintette a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatok rendszerét, nyilvántartását.
A bevételek tagdíjakból, könyvértékesítésből, rendezvényszervezésből, kutatómunka végzéséből, szakértésből eredő bevételekből, önkormányzati, költségvetési és más gazdálkodói támogatásból képződtek. 2015-ban növekedtek az 1%-os adófelajánlásokból és a más adózóktól kapott támogatások, illetve a közhasznú tevékenységből származó bevétel is növekedett 5354 e Ft-tal.
A bevételek növekedése mellett a kiadások kevesebbel, 2462 e Ft-tal növekedtek. A tárgyévi közhasznúsági eredmény 3328 e Ft. Ennek az eredménynek legnagyobb része a következő évre, tehát 2016. évre áthozott kötelezettséggel terhelt eredmény. A tárgyi eszközök nettó értéke 0e Ft, a követelések értéke 322e Ft. A pénzeszközök értéke 11324 e Ft. Az eszközök és a források összege 2015. december 31-én 11790 e Ft. A mérlegbeszámoló alapján elmondható, hogy a Társaság gazdálkodása szabályos, kiegyensúlyozott és a körülményeknek megfelelően igen takarékos volt az előző évben.
A Felügyelő Bizottság
Az elmúlt évben sem kaptunk a tagságtól olyan jelzést, kérést, ami külön vizsgálatot igényelt volna. A Bizottság elnöke és egyes tagjai számos alkalommal részt vettek az elnökség munkájában, a rendezvényeken, szakosztályi programokon, ezen tapasztalatokat beépítették a jelentésbe. Ezen jelentés a Felügyelő Bizottság minden tagjának (Jakabné Miskolczi Anikó, Platthy Ivánné és dr. Tölgyesi József) közreműködésével és a Bizottság nevében készült.
Összefoglalva
A Társaság alapszabály szerint, törvényesen működik és gazdálkodik. Felelős képviselője a magyar pedagógia közéletnek, a szakmai értékeknek, továbbra is őrzi és folytatja azt a szakmai tradíciót, amely a szakmapolitikai, szakmai közéleti elvárásokat előremutatóan jeleníti meg.
Javaslatok
Megismételjük, hogy az elnökség tagjai vállalják fel a leginkább releváns szakosztály(ok) vagy tagozat(ok) menedzselését, munkájuk figyelemmel kísérését, szakmai támogatását akár programajánlatokkal, személyes részvételükkel, ezen szakosztályok patronálásával is.
A szakosztályoknál kívánatos lenne, hogy több információt adjanak a honlapra.
Az egyes tagoknak pedig javasoljuk, hogy erősítsék a helyi, intézményi, térségi kapcsolatrendszert, a társasági szerveződést. Akinek módja van rá, az szja 1 %-ával támogassa Társaságunkat.
Javasoljuk az elnökségi beszámoló, a közhasznúsági jelentés és kérjük beszámolónk elfogadását.
Budapest, 2016. május 19.
dr. Novák István sk.
elnök