az
„Előterjesztés a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról” c. közigazgatási egyeztetés keretében megküldött dokumentumhoz
Tisztelt Cím!
Köszönettel megkaptuk véleményezésre a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok közismereti kerettanterveit. Feltételezzük, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igyekezett az oktatáspolitika megrendelésének legjobb szakmai felkészültsége szerint megfelelni, azonban jelezni kívánjuk a koncepció egészével kapcsolatos elutasító véleményünket.
Egyetértünk az előterjesztés azon céljával, mely szerint: “A gazdaság hatékony és zavartalan működéséhez a folyamatos, jól tervezett és strukturált szakképzett munkaerő szükséges.” A most társadalmi egyeztetésre bocsátott kerettanterv viszont megítélésünk szerint épp a célokkal ellenkező hatást érné el, mert alapkoncepciója hibás. Ennek okait az alábbiakban fejtjük ki.
Zsákutcás tanulói utak
A szakképzés átalakításának jelenlegi koncepciója, az „új” szakközépiskolák és szakgimnáziumok létrehozása önmagában is elfogadhatatlan, téves elképzelés. A most véleményezésre megkapott kerettantervek tartalmai ezt az álláspontunkat megerősítik.
A szakgimnáziumok kerettanterve lehetetlenné teszi a tanulók számára a pályamódosítást; ez a tény mind munkaerő-piaci megfontolásból, mind a tanszabadság és a méltányosság szempontjából elfogadhatatlan. Ellentmond az erőteljesen változó gazdaság igényeinek, valamint az EU 2020-as stratégiának, melyet Magyarország is mértékadónak tart.
Az új néven szakközépiskolákban – az eddigi szakiskolákban – a 9-11. évfolyamok átlagában heti 6 órában tanulnak közismereti tantárgyakat a tanulók. Erre az “alapra” építve két év alatt lehetetlen az érettségi vizsgára tisztességgel felkészíteni a fiatalokat. Ez az ígéret tehát a szülők és a tanulók becsapását jelentené.
A tervezet kizárja a tanulókat a nemzeti minimumból
A szakgimnáziumok – az eddigi szakközépiskolák – közismereti óraszámát mintegy 600 órával csökkentenék az eddigi óraszámokhoz képest. Ennek egyenes következményeként a szakgimnáziumokban lehetetlenné válik a Nemzeti alaptanterv (NAT) teljesítése. A szakiskolák – új nevükön a szakközépiskolák – már 3 éve nem képesek e feladatnak eleget tenni. A tervezet alapján már a középfokú iskolákban tanulók 2/3-a számára nem lennének érvényesek a NAT követelményei.
Kérjük, hogy a kormányzat a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok kerettantervének bevezetéséről mondjon le. A tervezet hatását mérlegelve kerüljék el a szakképzés mindkét iskolatípusában tanuló fiatalok jövőjének tönkretételét! Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a szakképzés szükséges modernizációjának koncepcióját a szakma képviselőivel tárgyalják újra.
Szakmai előkészítés, véleményezési folyamat
Az ilyen horderejű változások előkészítése, majd a döntéshozatal nem nélkülözheti a struktúráról, tartalomról, hatásról, a bevezetés módszertanáról lefolytatott előzetes szakmai vitát. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi vita itt is alkalmazott módszere nem lehet más, csupán formalitás, a legjobb szándékot feltételezve sem éri el a vélelmezett célt, nem legitimálhatja a döntéseket.
Kérjük tehát, hogy az előterjesztők szervezzenek érdemi szakmai konzultációt e nagy horderejű témában!
Az előterjesztésből az is kiderül, hogy az NGM is rohamtempóban döntött az óraszámokról. Mindösszesen 8 alkalommal egyeztetett házon belül, melyek közül egy alkalommal vett részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a kerettanterveket kidolgozó OFI.
Abszurdnak tarjuk, hogy ennek a nagy horderejű változtatásnak a hatását csupán az EMMI Oktatási Jogi Osztálya vizsgálta, és az is csupán 1 napot fordított a témára. A hatást 5 évre előremutatva vizsgálták, holott az intézkedések meggyőződésünk szerint hosszú távon károsan befolyásolják a továbbtanulási és elhelyezkedési esélyeket. Kérjük, felelősebben, nagyobb szakértelemmel vegyék tekintetbe a következő nemzedékek, a globális (nagy valószínűséggel posztindusztriális) tudástársadalom világában helyét kereső, a különböző szakemberi helytállásról hagyományosan nemzetközileg is elismert országunk jövőjét!
Kérjük, hogy a koncepció alaposabb véleményezéséhez bocsássák rendelkezésre
– az előzetesen elkészített hatástanulmányokat,
– a kerettantervet írók számára megrendelésként átadott szakmai koncepciót,
– a lefolytatott viták jegyzőkönyveit,
– a Nemzeti Pedagógus Kar véleményét,
– a jelen társadalmi vita lezárultával a beérkező véleményeket és az azokról készült összefoglalót.
Bízunk abban, hogy, észrevételeink nyomán a kormányzat felfüggeszti a kerettanterv bevezetésének tervezett folyamatát, egyben módot ad a jelen tervezet és a szakképzés szerkezeti átalakítási stratégiájának érdemi vitájára. Ebben a remélt folyamatban szervezetünk készséggel áll rendelkezésre, ezúton is felajánlva további partneri együttműködését.
Mindannyiunk célja ugyanis a hazai szakképzés hatékonyságának emelése. Törekvésünk, hogy a tanulók alkalmazható tudással, a gazdaság és technika változásaihoz való alkalmazkodást biztosító kompetenciákkal legyenek képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelni, döntésül szerint továbbtanulni, aktív életük során mindvégig megőrizve az iskolában elsajátítottakat: az alapvető tájékozottságot, a tanulás iránti motivációt és az ahhoz szükséges készségeket.
A felvetett témák részletesebb kifejtésében, a megoldásmódok, stratégia kidolgozásában szakértőink készséggel állnak rendelkezésükre!
Hozzászólásunkat tagságunk és az érdeklődők tájékoztatására honlapunkon nyilvánosságra hozzuk.
Álláspontunkat társaságunk Szakképzési Kollégiumának szakvéleményére, a Szakképzési Kollégium elnökének szakértő elemzésére támaszkodva alakítottuk ki.
Budapest, 2016. május 11.
Dr. Trencsényi László
ügyvezető elnök
Magyar Pedagógiai Társaság