a 40/2002-es érettségi vizsga részletes követelményeinek módosításáról szóló OM rendeletről
Jelen véleményt a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma elnökségének jóváhagyásával, a Szakképzési Kollégium elnöke, Dr Szenes György MPT elnökségi tag szakértői elemzése alapján fogalmaztuk meg
Mint azt már a 100/1997es érettségi vizsgaszabályzat módosításának véleményezésekor megírtuk, sajnálattal tapasztaltuk, hogy az EMMI nem tudott ellenállni az NGM és az MKIK törekvéseinek. Álláspontunk szerint a terveett intézkedésekkel szétverik az egységes érettségi vizsgarendszert. Az ennek alapján létrejött érettségi vizsgaszabályzat nem felel meg a szakközépiskolai tanulók érdekeinek, kiegyensúlyozhatatlan esélyegyenlőtlenséget teremt a gimnáziumi és a szakközépiskolában érettségiző tanulók között. Indokolatlanul előnyben részesíti a gimnáziumban tanuló diákokat. (E mögött anakronisztikusan rendies társadalomfelfogást gyanítunk.)
A véleménykérés komolyságát megkérdőjelezi a tény, hogy a szakmai szervezeteknek a véleményük kialakítására 5 munkanapot adott a jogalkotó.
Részletezve:
– Elfogadhatatlan, hogy szakközépiskola szakmai ágazati érettségi vizsgakövetelményei 2015. szeptember 1-re nem jelentek meg, pedig ezt jogszabály írja elő (két éves felkészülési idő). A felsőoktatási intézményeknek is 2 évvel előre kell meghirdetni a felvétel szempontjából akceptált vizsgatantárgyakat.
– Az egységes érettségi rendeletnek nem felel meg, hogy a szakközépiskolás tanulóknak az ötödik szabadon választható vizsgatantárgyat kötelezően előírják. Hol van a választás szabadsága, amely a gimnazistákat megilleti? Ez megnehezíti a szakközépiskolát végzetteket is jog szerint megillető, egyben társadalmilag is sokszor kívánatos esetleges pályakorrekciót.
– A szakmai érettségi vizsgatantárgyból kötelezően csak emelt szinten lehet vizsgázni. Pedig a jogszabály szerint a tanulók szabadon megválaszthatják, hogy egyes tantárgyakból milyen szinten kívánnak érettségizni. Ezek szerint ez a rendelet csak a gimnazistákra érvényes, a szakközépiskolásokra nem?
– Ha a követelmények valóban emelt szintűek, akkor a tanulók jelentős része prognosztizálhatóan ennek nem tud eleget tenni, ha pedig alacsony szintűek lesznek a követelmények, hogy ne bukjanak meg sokan, akkor ez devalválja az emelt szint presztízsét. A tapasztalat is azt mutatja, hogy az eddig is meglévő emelt szintű vizsga letételének lehetőségével a szakmai tantárgyak tekintetben nagyon kevesen éltek.
– Nem ismert, hogy a felsőoktatási intézmények az új ágazati szakmai érettségi tantárgyakat elfogadják-e a felvételi pontszámok meghatározásakor.
– Végezetül a mintegy 30 ezer tanuló emelt szintű vizsgáztatásához létre kell hozni 3000 külső vizsgahelyszínt, ehhez ugyanennyi vizsgabizottság kell, mindezt még a szorgalmi időben kell megszervezni. Ennek az intézkedésnek, jogszerű végrehajtás esetén felbecsülhetetlenek a költségei.
Budapest, 2016. május 11.
Trencsényi László
ügyvezető elnök
Magyar Pedagógiai Társaság