A Magyar Pedagógiai Társaság Katonapedagógiai Szakosztályának Szervezeti és Működési Szabályzata

 

 

A Magyar Pedagógiai Társaság (a továbbiakban: MPT) keretein belül működő Katonapedagógiai Szakosztály (továbbiakban: Szakosztály) jelen Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) a következőképpen határozza meg: 

Preambulum 

A Magyar Pedagógiai Társaság Katonapedagógiai Szakosztálya a katonapedagógia elméletének és gyakorlatának fejlesztését tűzi ki céljául. Tevékenységének középpontjába a katonapedagógiát felhasználó bármely életkorú és élethelyzetben lévő egyént helyezi. Célja, hogy a katonapedagógiának – közoktatásban, felsőoktatásban és minden más oktatói minőségében – szakmai-tudományos fórumot biztosítson. A katonapedagógia és katonapedagógus alatt értjük azt, ami/aki az oktatás bármely fokán és minőségében katonai ismereteket oktat, katonaként oktat, vagy katonákat, illetve katonai jellegűnek minősített személyeket tanít. A Szakosztály feladata a pedagógia speciális, katonai képzésében résztvevők módszertanának feltárása, fejlesztése. Feladata, hogy a közoktatásból felsőoktatásba kerülőket a felsőoktatásba átmenetbe segítse, valamint az andragógia speciális eseteit is vizsgálja. A szakosztály – amíg ilyen jellegű szakosztály nem alakul, és a fentiek szerint – magáénak érzi a rendészeti és más egyenruhás hivatásrendekben szolgálók oktatói munkáját és oktatását is. A szakosztály egyedül az MPT alá tartozik, független minden állami vagy más civil szervezettől. Munkáját szakmai keretek között végzi.

Szintek amelyeket megkülönböztet a szakosztály tevékenysége során:

1. a)      egyéni szint: egész szakmai életutat előkészítő és támogató katonapedagógiai szolgáltatások kialakítása, működtetése, értékelése és fejlesztése;
2. b)     intézményi szint: pl. tankerületek, iskolák, egyetemek, KatonaSulis és honvédelmi alapismereteket oktató és programú iskolák, szakszolgálatok, önkormányzati és civil szervezetek, toborzóirodák stb.)
3. c)      szakpolitikai szint: pl. foglalkoztatáspolitika, közoktatási politika, felnőttképzés, szakképzés, ifjúságpolitika, társadalmi befogadás, felsőoktatási politika, honvédelmi politika, sport stb.

A szakosztály tevékenysége során a teljes pálya (hivatásrendebeli) életút személetű megközelítését és a pedagógiai-oktatói fejlesztést tekinti alapgondolatának.

A Szabályzat hatálya

1.§

A Szabályzat hatálya kiterjed a Magyar Pedagógiai Társaság Katonapedagógiai Szakosztály regisztrált, szakmai és tiszteletbeli tagjaira.

A Szakosztály adatai

2. §

A Szakosztály hivatalos elnevezése:             Magyar Pedagógiai Társaság Katonapedagógiai Szakosztály

A Szakosztály székhelye:                                 2133 Sződliget, Somogyi Bacsó Béla u. 7.

A Szakosztály e-mail címe:                               milanmor@gmail.com

A Szakosztály weblapja:                              (később)

 

A Szakosztály feladata, célja

3. §

A szakosztály a preambulumban megfogalmazott célok érdekében végzi szakmai és szervezeti tevékenységét. Törekszik arra, hogy tagként vagy támogatóként minél több szakembert bevonjon tevékenységébe.

Munkája során együttműködik a Magyar Pedagógiai Társaság többi szakosztályával. Céljait és programját megismerteti az MPT tagságával.

Erőforrásai függvényében a következő feladatokat kívánja ellátni:

–         modern katonapedagógiai elméleti keretek feltárása, megismertetése és terjesztése, ezek elméleti kereteinek feldolgozása;

–         a katonapedagógiai szemlélet elterjesztése a pedagógusok között, az oktatás- és foglalkoztatáspolitikában és a társadalomban, elsősorban ott, ahol ennek relevanciája van, azonban mindenhol a népszerűsítése végett.

–         a  katonapedagógia módszertanának és sajátosságainak megismertetése;

–         a szülők és a tágabb mikrokörnyezet bevonásának erősítése a hivatásrendi oktatás során;

–         a különböző diszciplínákat képviselő kutatók, pedagógusok közötti együttműködés erősítése;

–         ágazatok közötti együttműködés kialakítása, erre vonatkozó szakmai-szakpolitikai javaslatok kidolgozása, véleményezése;

–         a szakmai életben alkalmazható tudásanyag bővítése, szakmai tapasztalatok megosztása, szakmai viták szervezése, szakmai anyagok hozzáférhetővé tétele;

–         katonapedagógiai szakmai fogalmak egységesítése;

–         katonapedagógiai rendszerek, információforrások kialakításának támogatása, ismertté tételük elősegítése a társadalom legszélesebb körében;

–         a stratégiák, jogszabályok, tervezetek szakmai véleményezése, együttműködés a döntéshozókkal és a szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel;

–         nemzetközi együttműködések kezdeményezése a pályaorientáció területén tevékenykedő nemzetközi és EU tagállami szervezetekkel;

–         egyéb, a munka során felmerülő, a céloknak megfelelő feladatok.

 

A Szakosztály szervezete

4. §

1. A Szakosztály szakmai és tudományos közösség, amelyet a Magyar Pedagógiai Társaság tagjai alkotnak. A Társaság biztosítja a Szakosztály szubszidiaritás elve szerinti szakmai működését.
2. A Szakosztály szervezeti felépítése:
   1. Taggyűlés;
   2. Vezetőség (elnök, alelnök, titkár, felsőoktatásért felelős alelnök, közoktatásért felelős alelnök, etikai ügyek felelőse, programigazgató);
   3. Szakmai küldött és egyéb küldöttek. 

A Taggyűlés

5. §

1. A Taggyűlés a Szakosztály aktív tagjainak gyűlése, melyet az Elnök hív össze, évenként minimum 2 alkalommal. Taggyűlést kell összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban az időpont, napirend megjelölésével indítványozza a Vezetőségnél, megjelölve annak témáját. A Taggyűlés napirendjéről legalább 14, indokolt esetben kevesebb nappal korábban hirdetmény útján – legalább digitális, pl. e-mail formájában – kell tájékoztatni a tagokat. Lehetőség szerint a Vezetőség gondoskodik a megtárgyalandó anyagok előzetes eljuttatásáról a tagokhoz, akiknek az ülést megelőző napig módjuk van az elküldött anyaggal kapcsolatban megjegyzéseket, kérdéseket intézni az előterjesztő felé. Az értesítési kötelezettség a regisztrált tagok mellett mindenkire kiterjed, aki az MPT-nek vagy a szakosztálynak jelezte, hogy a szakmai munkában részt kíván venni. Az elérhetőség biztosítása a tag felelőssége.
2. A Taggyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök vagy az elnök által kijelölt ideiglenes taggyűlés elnök vezeti le. Az ülésről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet (elfogadható digitális, pl. zoom screenshot) kell vezetni. Akadályoztatás esetén – ha erre a technikai feltételek rendelkezésre állnak – a Taggyűlés munkájába interneten keresztül is be lehet kapcsolódni: a hozzászólásokon túl a szavazati jogot is lehet online módon gyakorolni, kivéve a titkos szavazást. (Amennyiben technikailag megoldható a titkos szavazás, akkor online is elvégezhető.)
3. A Taggyűlés határozatképes, ha a tagok legalább harmada megjelent. Személyes jelenlétnek minősül a taggyűléshez online módon (interneten) keresztüli bekapcsolódás is. Határozatképtelenség esetén a Taggyűlés csak online szavazással kiegészítve hozhat határozatot a SZMSZ 5 § (4) pontban leírtak alapján.
4.  A Taggyűlés a következő szabályok szerint hozhatja meg döntéseit:
   1. Amennyiben a döntés megkívánja, hogy taggyűlés határozatban foglaljon állást, a regisztrált tagok legalább egyharmada, vagy – személyi és szervezeti kérdésekben – a regisztrált tagok minősített többsége dönt. Annak meghatározása, hogy indokolt-e a döntés határozatban történő megerősítése, a Vezetőség joga, de legalább három tag indítványa esetén a tagság egyszerű többséggel is dönthet úgy, hogy szükséges a döntés határozatban történő megerősítése.

1. A Vezetőség és a küldöttek megválasztását/visszahívását, a tagkizárást és a szervezeti szabályzat elfogadását, módosítását kivéve minden határozatba foglalandó kérdésben a regisztrált tagok minimum egyharmadának egyszerű többsége dönt. Szavazategyenlőség esetén az Elnök, ha ő nincs jelen, az Alelnök (vagy kijelölt taggyűlés elnök) szavazata dönt. Ha a személyes jelenléten alapuló szavazáson a regisztrált tagok 1/3-ánál kevesebben vesznek részt, a szavazást egy héten belül meghirdetett online szavazással kell kiegészíteni. Ha az online szavazással együtt sem adja le szavazatát a regisztrált tagok legalább 1/3-a, nem születik határozat. Kivéve ha az elnök kivételes fontosságúnak vagy vis major helyzetnek minősíti az esetet, amely esetben ideiglenes határozat hozható. Ez az ideiglenes határozat a következő taggyűlésig hatályos.
2. A Szakosztály Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról és annak módosításáról, valamint a tagkizárásról a regisztrált tagok legalább 2/3-ának egyszerű többsége dönt. Amennyiben a regisztrált tagok 2/3-ánál kevesebben szavaztak a határozatról a taggyűlésen, a szavazást egy héten belül meghirdetett online szavazással kell kiegészíteni. Az elnök dönthet a szakosztály tagjának ideiglenes felfüggesztéséről.
3. A Vezetőség tagjait a tagság egyszerű többséggel választja, a választás eredményességéhez legalább a regisztrált tagok 50 százalékának szavazata szükséges. Amennyiben a regisztrált tagok felénél kevesebben szavaztak a határozatról a taggyűlésen, a szavazást 1 héten belül meghirdetett online szavazással kell kiegészíteni.

1. 1. Egyéb szakmai kérdésekben (akár személyesen, akár online módon történik a szavazás) a szavazásban résztvevők számától függetlenül a szavazatok egyszerű többsége dönt.
2. Az online szavazás lezárására a meghirdetését követő egy hét, indokolt, sürgős döntést igénylő esetben több idővel kerülhet sor.  Az interneten történő szavazást követően a Vezetőség gondoskodik az eredmények mihamarabbi kihirdetéséről a Szakosztály tagjai felé.
3. A minősített többséget nem kívánó kérdésekben a tagok dönthetnek személyes találkozó nélkül, interneten keresztül is. 

A Taggyűlés jogköre

6. §

1. Beszámoltatja az Vezetőséget a végzett munkáról;
2. jóváhagyja a Szakosztály Szervezeti és Működési Szabályzatát és annak módosításait;
3. megválasztja a Szakosztály Vezetőségét és küldötteit;
4. jóváhagyja a szabad felhasználású pénzeszközök elköltéséről szóló Vezetőségi beszámolót;
5. dönthet bármely, a Szakosztály tagjait érintő belső kérdésben;
6. a Vezetőség előterjesztése alapján, az összes tag 2/3-os többségének szavazatával dönt a tagkizárásról; amennyiben a taggyűlés 2/3-os többséggel, de a tagok 2/3-ánál kevesebb szavazattal támogatja a kizárást, a határozat csak akkor érvényes, ha internetes szavazás megerősíti, összességében a tagság 2/3-ának szavazatával; kivéve az elnöki jogkört az ideiglenes felfüggesztésről.
7. megtárgyalja az előző év munkáját és elfogadja a Szakosztály következő évi munkatervét és költségvetését;
8. gyakorolja, illetve ellátja az SZMSZ-ben biztosított egyéb jogokat, feladatokat. 

A Vezetőség

7. §

1. A Vezetőség a Szakosztály szakmai és szervezeti tevékenységét koordináló szervezete. A Vezetőség a szakosztály tagjait érintő szakmai és szervezeti kérdésekben döntési vagy javaslattételi joggal bír.
2. A Szakosztály valamennyi teljes jogú (regisztrált) tagja választható a Vezetőség tagjának. A Vezetőség a teljes jogú tagok általános és egyenlő választójogán alapuló közvetlen szavazás eredményeként keletkezik.
3. A vezetőség tagjait 2 évre választják titkos szavazással, írásban, azonban az ülés megszavazhatja a nem titkos választást is. Jelölt lehet az, akit legalább 3 regisztrált szakosztályi tag támogatott. A Vezetőség tagjává a legtöbb szavazatot kapott jelölt válik. Szavazategyenlőség esetén az azonos szavazattal rendelkező jelöltek között második fordulót kell tartani a vezetőségi taggá válásról. Másodszori szavazategyenlőség esetén sorsolással kell dönteni. A választási eljárás az SZMSZ 5 § (4) pontjának megfelelően történik. Ha a regisztrált tagok 50 százalékánál kevesebben szavaztak a határozatról, a szavazást 5 napon belül online szavazással kell kiegészíteni. Az eljárás eredményes, ha sikerült megválasztani a Vezetőség minden tagját.
4. A Vezetőség szükség szerint, de legalább évente egyszer nyilvánosan ülésezik, üléseit az Elnök hívja össze, amelyekről jegyzőkönyvet kell vezetni. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Szakmai küldött és a küldöttek a Vezetőség ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt.
5. A Vezetőség megbízatása megszűnik, ha:
   1. választását követő két év eltelt, és az új Vezetőséget megválasztották;
   2. a Taggyűlés a tagok 1/3-ának írásbeli és indokolt előterjesztése alapján a tagok 2/3-os többségének szavazatával bizalmát megvonja;

 

A Vezetőség joga és kötelessége

8. §

1. 1. Javaslataival a Taggyűléshez fordulhat;
   2. évente beszámol a Taggyűlésnek;
   3. szervezi és előmozdítja a szakmai, tudományos munkát;
   4. ellátja a Szakosztály SZMSZ-éből eredő egyéb feladatait,
   5. szervezi a Szakosztály életét, előterjeszti a Taggyűlésnek az éves munkatervet és költségvetést,
   6. az elnök (akadályoztatás esetén bármely vezetőségi tag, vagy szükséges esetén kijelölt tag) képviseli a Szakosztályt a Magyar Pedagógiai Társaság és a külső szervek felé. Az elnök az MPT vezetői kollégiumának tagja.
   7. az alelnök az elnök általános helyettese, a titkárt az elnök egyes ügyekben elnöki hatáskörrel ruházhatja föl.
   8. a titkár a közgyűléseken, valamint az elnökségi üléseken gondoskodik jegyzőkönyvek elkészítéséről és jelenléti ívet vezet a megjelentekről, valamint intézi a szükséges adminisztrációs és szervezési feladatokat.

A Szakmai küldött és egyéb küldöttek

9. §

1. A Szakmai Küldött(ek) a Szakosztály Szakmai Kollégiumába delegált tagja(i). A Szakmai küldöttet a taggyűlés választja vagy az elnök jelöli ki (amennyiben ezt a szakmai küldött elfogadja). Amennyiben a Szakosztály aktív tagsága eléri az 50 főt, jogosult még egy főt a MPT Szakmai Kollégiumába delegálni.
2. A Szakosztály létszámától függően (minden megkezdett 10 fő után 1 fő) küldöttet delegálhat az MPT küldöttgyűlésébe. Az elnök, az alelnök és a titkár – ha a létszám 20 alá esik, az elnök és/vagy az alelnök – küldött; az esetleges további küldötteket a küldöttgyűlés előtt min. két héttel meg kell választani.
3. A küldöttek és a szakmai küldöttek megbízatása a Vezetőség megbízatásával azonos időpontig szól.
4. Egy-egy témában a szakosztály teljes jogú képviselettel bízhatja meg bármelyik tagját, beleértve a szakmai tagokat is. Ehhez internetes szavazás is elegendő. A küldötteket akadályoztatásuk esetén, vagy ha a küldött ezt az esemény témája miatt kéri, a szakosztály másik rendes tagja helyettesítheti egy-egy eseményen. A helyettesítéshez a Vezetőség jóváhagyása szükséges.

A Szakosztály tagsága

10. §

1. A Szakosztály tagsági formái:
   1. regisztrált (teljes jogú) tag
   2. szakmai tag
   3. tiszteletbeli tag.
2. A Szakosztály regisztrált tagja lehet a Magyar Pedagógiai Társaság bármely tagja, aki regisztrációs szervezeti egységének a Katonapedagógiai Szakosztályt jelöli meg. A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat aláírásával jön létre.
3. A szakosztály regisztrált tagja jogosult:
   1. a Szakosztályt érintő minden kérdésben javaslatot tenni, szavazást kérni és részt venni a Taggyűlésen, szavazni személyesen vagy interneten keresztül, tanácskozási joggal (szavazati jog nélkül) részt venni a Vezetőség ülésén;
   2. igénybe venni a Szakosztály szolgáltatásait, rendezvényein részt venni.
4. A Szakosztály szakmai tagja lehet, akinek bár más a regisztrációs szervezeti egysége, de jelezte, hogy a szakosztály szakmai munkájában részt kíván venni. Jogosultak a Szakosztályt érintő minden kérdésben javaslatot tenni és (elnöki, alelnöki vagy titkári engedéllyel) részt venni a Taggyűlésen. A személyi és szervezeti kérdéseket érintő szavazásban és gyűléseken nem vehetnek részt, szavazati joggal sem rendelkeznek.
5. A Szakosztály tiszteletbeli tagja lehet a Szakosztály tagjai kivételével bárki, aki a Szakosztály működéséhez rendszeres szellemi, anyagi vagy egyéb támogatást nyújt. A tiszteletbeli tagra bárki javaslatot tehet, de a tagok egyszerű többségével vehető fel tagnak, kivételes esetben az elnök is dönthet róla. A tiszteletbeli tagnak a gyűléseken részvételi, javaslattételi, véleményezési joga van, szavazati azonban nincs.
6. A tiszteletbeli tagság örökös időtartamra szól, ami minősített többséggel visszavonható. Az alapításkor választott vagy legalább 20 évig elnöki pozícióban eltöltött elnök örökös időtartamra tiszteletbeli tagnak minősül.
7. A Szakosztály regisztrált tagja köteles:
   1. eleget tenni az SZMSZ-ben foglaltaknak, a Szakosztály által hozott határozatoknak;
   2. részt venni a Szakosztály szakmai munkájában és szervezeti életében.
8. A Szakosztály tagjainak joga és egyben kötelessége a Szakosztály munkájában, az SZMSZ-ben meghatározott cél megvalósítása érdekében tevékenyen részt venni.
9. A Szakosztály a tagokról nyilvántartást vezet. 

A tagság megszűnésének okai

11. §
12. A Szakosztályi tagság megszűnik:

1. önkéntes kilépéssel
2. MPT tagság megszűnésével
3. a Taggyűlés rendkívüli esetben hozott kizáró határozatával
4. a tag halálával
5. rendkívüli helyzetben az elnök bárki szakosztályi tagságát felfüggesztheti

A Szakosztály gazdálkodása

12. §

1. A Szakosztály működését, szakmai és más programok költségeit a Szakosztály:

1. az MPT által adott célra rendelkezésre bocsátott forrásokból,

2. pályázati pénzekből,
3. támogatásokból, adományokból finanszírozza.

1. A Szakosztály gazdálkodásáért a Vezetőség közösen felel.
2.  A Szakosztályi tevékenységért a tagok rendszeres anyagi juttatást nem kaphatnak.
3. Amennyiben a Szakosztály rendelkezik olyan felosztható pénzösszeggel, amely kifizethető, azt az erre a célra a Vezetőség által kiírt pályázat útján lehet elnyerni.

A Szakosztály megszűnése

13. §

1. A Szakosztály megszűnik, ha:
   1. feloszlását a Taggyűlés kimondja;
   2. tagjainak száma tartósan 10 fő alá esik;
   3. az MPT küldöttgyűlése a Szakosztály megszűnését kimondja.
2. A Szakosztály megszűnése nem jelenti a tagok alanyi jogú MPT tagságának megszűnését. A megszűnt Szakosztály tagjai kérhetik bármely más MPT szervezeti egységében történő regisztrálásukat.

Egyéb rendelkezések

14. §

1. A Szakosztály politikai pártoktól és más civil szervezetektől független szervezet, politikai tevékenységet nem folytat, pártokat, politikusokat nem támogat, csak szakpolitikai kérdésekben nyilvánít véleményt. 
2. A Szakosztály együttműködési szerződést köthet intézményekkel, szervezetekkel egyes feladatok elvégzésére, célok megvalósítása érdekében.

Záró rendelkezések

1. Jelen szabályzatot a Magyar Pedagógiai Társaság Katonapedagógiai Szakosztálya 2025. február 11-i ülésén fogadta el.

 

Budapest, 2025. február 11.