A Magyar Pedagógiai Társaság
véleménye a civil szféra szabályozását célzó törvény tervezetéről
…………………………………………………………………………………………………
- A Magyar Pedagógiai Társaság tudomásul veszi, hogy a társadalmi-gazdasági változások, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szükséges a civil szférát érintő jogi szabályozás rendszerének felülvizsgálata[1]. Fontosnak tartja ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez az eljárás, az új jogi keretek kialakítása nem irányulhat a civil szféra autonómiájának korlátozására[2], a társadalom civil aktivitásának elfojtására[3], a civil aktivitás szervezetei állami irányítására[4], a civil szervezetek minimális jogszabályi megfelelésén túli ellenőrzésére[5]. A törvény előkészítése során több helyen is megjelent az a kormányzati megfogalmazás, mely a civil világ számára kedvezőbb jogi feltételrendszer biztosításának szándékát fogalmazza meg. A törvény-tervezet szövegének ismeretében azt a félelmünket fogalmazzuk meg, hogy e retorikai fordulattal ellentétben a törvény – ha így fogadja el az Országgyűlés – az örvendetesen színes, tevékenységében gazdag, eredményeiben imponáló teljesítményeket felmutató civil szférát hátrányosan érinti, a szándékkal ellentétben kedvezőtlenebb feltételrendszert teremt[6].
- A törvény-tervezetben számos definíciós probléma, koherencia-probléma utal arra, hogy a szükségesnek látszik a szabályozás rendszer szintű újragondolása[7]. E munkába a civil szféra szervezetei és szakemberei – jogászok, közgazdászok, egyéb szakmai területek specialistái –, köztük a pedagógiai szakmai szervezetek között a Magyar Pedagógiai Társaság is szívesen vállal feladatot.
- A civil szféra aktivitásának egyik kulcstényezője a szervezetek munkájához szükséges források biztosítása. E tekintetben a törvény-tervezet több eleme is olyan változásokat fogalmaz meg, melyek összességében nagyon sok szervezetet ellehetetlenítenek[8]. A pályázati pénzek és egyéb közfinanszírozási lehetőségek megcsapolására létrejött fantom-szervezetek, az aktatáskás egyesületek, az adományszervezésre létrejött ál-vállalkozások kiszűrésének szándékával egyet értve azt az aggodalmunkat fogalmazzuk meg, hogy a törvény-tervezet szabályozási rendszere miatt létező, aktív, tevékenységében és gazdálkodásában is átlátható szervezetek sem fognak hozzá jutni azokhoz a forrásokhoz, melyek munkájukhoz nélkülözhetetlenek.
- A civil szervezetek gazdálkodása kapcsán külön is említeni kell az NCA/NEA szabályozására vonatkozó részeket. A jelenlegi döntéshozatali rendszerben a civil szervezetek delegáltjai döntő többségben vannak. Ez a döntéshozatali mechanizmus egyik fontos garanciális eleme, a civil szféra önállóságának biztosítéka. A tervezett változtatás olyan tripartit rendszert hozna létre, mely a források elosztására vonatkozó döntés esetében döntő kormányzati túlsúlyt eredményez[9]. Ez, kiegészítve azzal, hogy megjelenik a régi időket idéző „miniszteri keret”[10], azt a veszélyt jelenti, hogy a civil világ támogatási rendszerében a kormányzati dominancia mellett megjelenik a protekcionizmus, az átláthatatlanság, a politikai befolyás[11]. E két változtatás számunkra elfogadhatatlan!
- A Magyar Pedagógiai Társaság tagsága létszáma, tevékenységének tartalmi és földrajzi kiterjedtsége, és több más szempont alapján is egyike a nevelés-oktatás terén működő legnagyobb szervezetnek. Ez a tény nem ment bennünket, fel kell
hívnunk a figyelmet a törvény-tervezet elsősorban kisebb szervezeteket érintő diszkriminatív szabályozási elemeire. Véleményünk szerint a szférát érintő jogszabály nem lehet semmilyen tekintetben diszkriminatív[12]. Ez nem csak jogelvekkel ellentétes, de hatásában – amennyiben így fogadja el az Országgyűlés – elszürkíti, elszegényíti a civil szférát. Ez senkinek nem lehet szándéka, nem alkotható olyan jogi szabályozás, ami – szándéktól függetlenül – ezt eredményezi. A rendszer szintű újragondolásnak különös figyelemmel kell lennie a diszkriminatív elemek megszüntetésére.
- A civil szféra jogi szabályozásában, a civil szervezetek gazdálkodási feltételeinek alakításában számos neves szakértő, számos erre a feladatra specializálódott szervezet fogalmazta meg véleményét. E vélemények ismeretében még inkább indokoltnak látjuk a törvény-tervezet újragondolását. Meggyőződésünk, hogy a civil világ képviselőivel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd eredményeként kialakítható egy olyan szabályozási környezet, mely a kor követelményeinek, a méltányolható kormányzati szándékoknak és a civil szféra képviselőinek is elfogadható.
- A Magyar Pedagógiai Társaság 120 éves civil szakmai szervezet[13], mely mindenkor a társadalmi progressziót képviselte. Ez így van ma is. A demokratikus közélet, ezen belül a civil szervezetek működési környezete, e körülmények alakulása számunkra is létfontosságú. Ennek alapján ismételten ajánljuk tudásunkat, aktivitásunkat az új szabályozási környezet kialakításának munkájához.
Budapest, 2011. szeptember
[1] Az MPT, tudatában annak, hogy a világ változásaira szakmai válaszokat kell adni, a szakmai válaszok megfogalmazása érdekében kezdeményezte a 1993-ban a VI., 2008-ban a VII. Nevelésügyi Kongresszust, 2011-ben a Kongresszus után – a változások folyamatában un. követő konferenciáját.
[2] E félelmet az újra-regisztrációs kötelezettség státuszjogi következményekkel terhelt elrendelése alapozza meg.
[5] E félelmet a civil szervezetek állami ellenőrzésének és a megszüntetési folyamatokba történő beavatkozása erősebb, közvetlenül vezérelhető módjainak bevezetése alapozza meg.
[6] Szakértői prognózisok szerint a közhasznú minősítésnek – a működési, nyilvánossági és átláthatósági követelményeken túl – „támogatottsághoz” és „megfelelő erőforráshoz” rendelése a jelenlegi 50 %-os közhasznúsági civil szervezeti arányt várhatóan 10 % alá fogja csökkenteni.
[7] Pl. közhasznú tevékenység definíciója, civil társulás, szervezet – civil szervezet, közszolgáltatási szerződés, gazdasági tevékenység – bevétellel járó cél szerinti tevékenység, pályázati kiírás – pályázati felhívás, alapítvány – állami alapító, a magánjogi jogalanyiság hiánya, stb.
[8] Lásd 6. sz. jegyzet. E körbe tartozik az eltérő adomány-gyűjtő potenciállal rendelkező szervezetek normatív NEA-támogatással történő „jutalmazása”. Ez egyben diszkriminatív is.
[9] Az NCA 90 %-os választott civil többsége helyébe az új szabályozás alapján a NEA 30 %-os választott civil kisebbség kerülne a döntésho
zó testületekbe.
[11] Ezt az aggodalmat azon változtatási szándék alapján fogalmazzuk meg, mely a törvény-tervezetben a NEA döntéshozó testületei elnökeinek kinevezése kapcsán jelenik meg.
[12] Ez legélesebben a közhasznú minősítés „erőforrások és támogatottság” mutatóihoz rendelése során jelenik meg.
[13] A Társaságnak ma 2500, a hazai pedagógiai közélet reprezentánsait sorai között tudó tagja van, szervezeti egységei lefedik az oktatás-nevelés elméletének, gyakorlatának és intézményrendszerének valamint az ország területének szinte minden tradicionális és új szakmai-tudományos területét, megközelítését, aktivitásunk eredménye országos konferenciák, regionális tanácskozások, előadások, felolvasóülések, nyári tábor, szakmai kapcsolataink határon túl nyúlnak, önállóan és társ-lapgazdaként folyóiratot adunk ki, évente több szakmai kiadványt jegyzünk, szervezeti egységeink önállóan, sokszínű szakmai munka szervezésével adnak teret a szakmai aktivitásnak és egyben bizonyítják elköteleződésünket.