(Közhasznúsági) beszámoló a 2025. évről
Az elnökség előterjesztése a Küldöttgyűlésnek
- Társadalmi környezet
A nehezedő – személyes és társadalmi szintű – gazdasági gondok, a neveléssel összefüggő, olykor drámai konfliktusok és diszfunkciók, a politikai küzdelem élesedése alapvetően nem segítette a civil-szakmai szervezeti életet. Az egyik jelenség, amellyel számolnunk kellett társadalmi, szakmai közösségi szinten jelentkezett, de személyes szinten is jelentek meg okok. Passzivitás mutatkozott elsősorban a köznevelési intézmények világában, óvatos nyilvánossági megjelenés a felsőoktatás köreiben, olykor intézményi nyomás, ill. intézményi vezetők (vagy egyszerűen a túlterheltség, kötelező elfoglaltságok) szigorúan visszafogó intézkedései nehezítettek sokszor magát az összejövetelt is. S szóvá kell tenni: a családi jövedelmekből is kevesebb jutott a szakmai-civil életben való részvétel kiadásaira. E jelenséggel éppen ellentétesen, de a közhasznú társadalmi szervezetre nézvést nem kedvezően más pedagóguscsoportok radikalizálódtak, s a közvetlen politikai küzdelmet, érdekérvényesítést inkább választották, mint a belső szakmai gondolkodást. Ebben a feszült helyzetben az MPT három ügyben hozott nyilvánosságra állásfoglalást: óvodai, óvodapedagógus-ügyben két ízben is, a Robottechnikai Szakosztály indítványára árnyalt felhívás jelent meg a Társaság nevében a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internet-elérésre alkalmas okoseszközök használatát korlátozó rendelet ügyében, illetve a pályaorientáció gondjaira hívta fel a figyelmet a gimnáziumi férőhelyek szűkítésével összefüggésben.
Tagadhatatlan az is, hogy főleg az akadémiai szférában a nevelésügyhöz kapcsolódó más szervezetek aktivitásának volt biztosabb bázisa, kapcsolati hálója. A szakmai szervezetek közti kommunikáció szegényesebb a lehetségesnél és szükségesnél. A Civil Közoktatási Platform vezetésében sok tagunk igen aktív, bár a társasági szintű kapcsolat (az elnökség állásfoglalásnak megfelelően) visszafogottabb. A Gyermekjogi Civil Koalícióban a társasági jelenlét erősebb – ez az elmúlt év gyermekvédelmi katasztrófáinak idején különösen érzékelhető volt.
Másfelől mindezen helyzetek mégiscsak kedveztek az MPT szervezeti stabilitásának. Voltak-vannak olyan partikulárisnak gondolt közösségek, műhelyek, szakágak, melyek frissen jelentek meg, vagy a mainstream tudományosság perifériáján helyezkedtek el, s társaságunkat találták alkalmasnak arra, hogy a “szakma” vérkeringésébe kerüljön tudásuk, elszánásuk és emberségről alkotott mintájuk is (pályaorientáció, projektpedagógia, gyermekkultúra, katonapedagógia, játékpedagógia, robottechnika pedagógiai alkalmazása, a “megértésen alapuló tanulás” kihívásai, , a diszlexia-prevenció, a vészkorszakra utaló különleges történelmi emlékezet pedagógiai problematikája). Ugyanakkor sajnáljuk, hogy ebből a “peremhelyzetű” nevelésügyi szférából a szabadidő-pedagógia, mozgalompedagógia, nemzetiségi nevelés, szomatikus nevelés problematikája, illetve műhelyei, elkötelezett szakemberei a társasági közéletből, közösségből kimaradtak.
A 2026. május 9-ei parlamenti beiktatást követően megnyugtatónak tartjuk, hogy a pedagógus társadalom jelentős körei üdvözölték a humán területek önálló minisztériumainak létrejöttét és felelős vezetőinek kinevezését. Régi igény ez: „felelős kormányzást Pest Budán”, a közszolgálat emberi területei számára világos intézményi felelősséggel.
Fontosnak tartjuk jelezni, hogy számítunk az elhangzott vállalások érdemi megvalósulására, különösen arra, hogy a szükséges változások tervezésébe és előkészítésébe a pedagógus társadalom széles körei, valamint civil és szakmai képviseletei bevonásra kerülnek. Meggyőződésünk, hogy a modernizáció egyik kulcsfeladata az iskolás gyermekek közötti társadalmi különbségek újratermelődésének megállítása, valamint az esélyegyenlőség feltételeinek következetes biztosítása.
A Küldöttgyűlés felhatalmazza az Elnökséget, hogy az Alapszabályban rögzített értékek és hagyományok szellemében részt vállaljon a nevelésügyet érintő szakmai és társadalmi párbeszédben, lehetőségeihez mérten kezdeményezze az ilyen egyeztetéseket, és figyelemmel kísérje azok eredményességét.
- A “szervezet”
II.a. A Társaság tagsága létszámát tekintve – 1200 és 1300 fő között – stabilnak mondható. 2025-ben közel 70 új tag lépett a társaságba (2026-ban már eddig meghaladtuk az 50-et). 13 tagtársunk élete ért véget a beszámolási időszakban (emléküket őrizzük akár kiemelkedő, jeles szakemberről, akár a hétköznapi munkában helytálló kollégáról van szó–az MPT Ki-kicsoda “rovatot” honlapunkon folyamatosan frissítjük.) 70 tagtársunkról több éve nincs információnk (többnyire email-cím nélküliek). Felkeresésükben a tagozati/szakosztályi vezetők “nyomozó” munkája sem volt különösen sikeres – mindössze 5 “eltűnt” tagtársra leltünk így, akit sikerült “visszakapcsolni”. A többiek levélre sem küldtek választ: jobbára idős, pályaelhagyó, földrajzilag elszigetelt kollégák. Nincs adatunk arra, hogy bárki véleménykülönbség miatt lépett volna ki, “hallgatott volna” el.
Különösen magas a létszáma a Kisgyermeknevelési és a Konduktív etnopedagógiai szakosztálynak (100 felett), továbbá az Északnyugat-magyarországi, Fővárosi/Középmagyarországi, Jász-Nagykun-Szolnoki tagozatoknak, a Szakképzési Kollégiumnak, a Diszlexiás Gyerekek fejlesztéséért, a Felsőoktatási, a Neveléstörténeti, a Kalokagathia, a Projektpedagógiai, Pályaorientációs szakosztályoknak. Az alapszabály szerinti létszámminimumot súrolja a Tanulókör, a Kiss Árpád Műhely, az Egészségnevelési szakosztály, illetve a Somogyi tagozat.
Itt jelezzük, hogy a kuratóriumnak 3 kiváló pályázatból kellett kiválasztania az Ádám-díj 2 jutalmazottját, Kraiciné Szokoly Máriát és Orosházi Katalint. Szabályszerű választás jelölte ki az Új Pedagógiai Szemle 2025-ös évfolyama legjobb szerzőjét, Polónyi Istvánt a Majzik Lászlóné-díjra.
Vizi Györgyöt javasolja a Szakképzési Kollégium tiszteletbeli tagnak.
A küldöttgyűlési előkészületek során újabb elismerés-fajták alapítása is felvetődött.
- b. A 2025. évi küldöttgyűlésen befogadott Katonapedagógiai, Szimha-Re Memória és a Amerikai Delegáció mellett 2026 elején megalakult a Megértésen alapuló Tanulás Szakosztálya, továbbá a korábban jogi személyiségű Pro Ludo Kör új szakosztályként kérte integrációját. (Mindez megerősíti a tendenciát, hogy az “újak” valóságosan és megkerülhetetlenül a társaságot gazdagítva új társaságképet és -szemléletet jeleznek. Ugyanekkor megszűntnek nyilvánította magát a Konduktív Pedagógiai szakosztály.
A szervezeti egységek életritmusa és működésének intenzitása igen különböző. A Szakképzési Kollégium hagyományos “beszélgetései” folyamatosan és rendszeresen – hibrid formában – magas részvétel mellett zajlanak. A Projektpedagógiai, a Ki-Figyel-Ő, a Konduktív Etnopedagógiai, újabban a Módszertan és Menedzsment szakosztály, a SZIMHA tart sűrűn rendezvényt (jellegzetes, hogy e programok részben szolgáltatás-jellegűek: nem a műhelymunka az elsődleges, hanem a műhely legkiválóbbjainak szereplése “külsősök” számára (e műfajban említhető a KORISME és a Gyermekvédők Korczak Közössége is). A Kalokagathia Szakosztály nevét és vezetőinek aktivitását adta kiemelkedően fontos társasági és társaságon túli eseményeknek (Konferencia az iskola jövőjéről és utó-beszélgetések a Piros Fecskék Kollektívával). Különösen “elcsendesedett” Veszprém és Bács-Kiskun, egy vezetőváltás reménye ígért változást Hajdú-Biharnak. Vezetőváltási szándékot jelentett be –különböző okokra hivatkozva – a Robottechnika szakosztály, a Békés megyei Tagozat, a Középmagyarországi és az Északnyugatmagyarországi Tagozat. Ezeken a helyeken a váltás még nem következett be, köszönet eddigi vállalásaikért. A Takács Etel szakosztályban, illetve az Összehasonlító pedagógiai szakosztályban lezajlott vezetőváltás élénkülést hozott a szakosztály életébe.
A Pályaorientációs Szakosztály nemzetközi programja sikerrel és jó nyilvánossággal halad előre. A munka reprezentatív állomások mellett intenzív aprómunkát is takar, a nemzetközi együttműködés jelentősége felbecsülhetetlen. Integrálódni látszik nemzetközi szervezetbe a Neveléstörténeti szakosztály és a Gyermekvédők Korczak Közössége. Voltaképpen nemzetközi munkának tekinthető a Módszertan és Menedzsment szakosztály vezetőjének “belépője” (ECASS-projekt)
A gazdaság világával a Projektpedagógiai Szakosztály kapcsolata a legerősebb.
Az ELTE PPK biztosítja a székhelyhez kapcsolódó szolgáltatásokat (beleértve a teremigények elfogadását is), megnyugtató-segítő otthon a győri Apáczai Kar, az egri Eszterházy Egyetem, ill. ez utóbbi jászberényi kampusza, a BMGE Műszaki Pedagógiai Tanszéke, az Óbudai Egyetem, továbbá az Öveges Középiskola, a dunaújvárosi Móra Ferenc EGYMI, a fővárosi Szabolcsi Bence Művészeti Iskola.
Már csak 3 szervezeti egység nem rendelkezik belső szabályzattal.
Szólni kell arról, hogy kb. 30-40 tagtársunk nem tartozik egyik szervezeti egységhez sem. Tettünk kísérletet bekapcsolódásukra, néhány kollégát sikerült “eligazítani”. E tagtársak jó része a megszűnt szakosztályok, tagozatok kivezetése után került ebbe az elárvult helyzetbe. Alapszabályunkban máig nem találtunk jogtiszta megoldást arra, hogy jogaikat teljes mértékben gyakorolhassák. Személyes megszólításokkal türelemmel érdemes folytatni helyzetük, identitásuk megerősítését. Így pl. A K. Nagy Emese koordinációjában újjászerveződő BAZ megyei Tagozat több személy esetében jelent majd megoldást.
II c) A hagyományos, az elnökség szervezte programok látogatottsága nem nőtt. Át kell gondolni az őszi rendezvénysorozat (Ünnepnapok az életen át tartó tanulásért) tartalmát, szerkezetét és jövőjét. Miközben köszönettel tartozunk a Színes Húrok (és otthonuk a Szabolcsi Bence zeneiskola) kedves vendéglátásáért a jubiláns tagokat köszöntő koncerttel, ám a program látogatottsága csökkenőben van.
Staféta-táborunk résztvevőinek száma 50 körül stabilizálódott, izgalmas, egyben a személyességet is megjelenítő program, gondolkodunk azon, hogy e létszám mennyire, és hogyan fokozható. Ugyancsak stabil a Nemzetközi Játéknapon való részvétel – a több helyszínen működő aktivisták révén.
Váratlan jelentőségre emelkedett a CEU-val közös lebonyolítású program a roma integrációért, a SZIA-val és az AME-val közös konferencia az alternatív iskolák szellemi tőkéjéről, ahol ugyan a Kalokagathia szakosztály jelent meg szervezőként, valójában a társaság vezető aktivistái képviseltették magukat.
III. A nyilvánosságot hullámzó kíváncsiság mellett szolgálja a honlap (melyet közkívánatra gazdagítottunk a vezetők portréival), az FB-csoport (több szakosztály és tagozat autonóm jelenléte a közösségi médiában), „A Kisgyermek” címmel megjelenő folyóirat. Ezen kívül tartósan szoros a kapcsolatunk az „Új Pedagógiai Szemle” című folyóirattal is. Évkönyvünket sikerült márciusig kiadni.
- Gazdasági helyzetünk takarékos és biztonságos.
A Magyar Pedagógiai Társaság gazdálkodásában fontos szerepet játszanak a tagdíjak (a tagdíjfegyelem erős-közepesnek mondható), valamint a nagyobb szabású, koncepcionális projekteket megvalósító, azok forrásaiért sikerrel pályázó szakosztályok (Pályaorientáció, Projektpedagógia, Menedzsment és Módszertan). Továbbra is jelentősnek mondhatók könyvkiadásból származó bevételeink. A 2025-ös mérleg stabil és takarékos gazdálkodást tükröz, szolid pozitívummal léptünk a 2026. évbe (persze feladataink is adódnak e források felhasználásával). Megnyugtató, hogy a Felügyelő Bizottság is elismeréssel illeti gazdálkodási tevékenységünket.
Köszönettel tartozunk azon nevelési, oktatási, felsőoktatási intézményeknek, akik infrastruktúrájuk rendelkezésre bocsátásával segítik a társasági munkát. Ösztönözzük a tagozatokat, szakosztályokat helyi, profiljukkal egybevágó támogatási pályázatok keresésére.
Vezető tisztségviselőink feladatukat továbbra is önkéntes munkában látják el a közhasznúság szabályainak megfelelően. Részmunkaidőben foglalkoztatott titkárságvezetőnk biztos bázisa a munkának. A könyvelés, a nyilvántartás és a honlap technikai gondozása van “kiszervezve” vállalkozónak. E mérsékelt szintű kiadások nem fenyegetik a gazdasági egyensúlyt.
A tagdíjbefizetést némi ösztönzéssel 70 és 80% között tartjuk. Ugyanekkor viszonylag magas a túlfizetők, egyéni támogatók száma is.
Az Erzsébetvárosi Önkormányzat biztos partnerünk és támogatónk. Célfeladatokra – elsősorban könyvkiadásra – nyertünk olykor alapítványi támogatást.
- Elmondhatjuk, hogy a Társaság egésze és alapvetően szervezeti egységei is követik azokat a normákat, melyeket a 2025. évi küldöttgyűlés után az elnökség megfogalmazott, s a vezetői kollégium kis javításokkal elfogadott.
Budapest, 2026. május 27.