A minisztérium véleményt kért a készülő rendelettervről. Az MPT álláspontja az alábbi:
A 229/2012-es Korm. rendelet módosítása (lemorzsolódás jelzőrendszer) társadalmi egyeztetésre megküldött szövegtervezetéről kialakított álláspontunk
Az előterjesztésben szereplő érvelések alaptételét Társaságunk nevében vitatjuk:
Az alábbi indoklás (“Az előterjesztés nem növeli a pedagógusok adminisztrációs terheit, mivel az adatszolgáltatás a már jogszabályban előírt, a köznevelési intézmény által nyilvántartott tanulói adatokon alapul. Ezek a jellemzők a KIR nyilvántartásában is szolgáltatott adatok, így adatbevitellel járó jelentős adminisztratív teher nem jelentkezik a rendszer működtetése során az iskolák számára, mindössze 1-3 darab, egyszerűen kitölthető adatlapot jelent az információk rögzítése.”) tapasztalataink szerint nem helytálló.
Az előterjesztéseben 44/J. § (2) bekezdés sorolja fel az adatszolgáltatási kötelezettségeket.
A KIR rendszer NEM TÁROL tanulmányi előmenetellel kapcsolatos adatokat, így nem igaz az az állítás, hogy “Ezek a jellemzők a KIR nyilvántartásában is szolgáltatott adatok”.
Az adatok kizárólag az intézményi haladási naplókból származtathatók és tény, hogy ezeknek az indikátoroknak az kigyűjtése komoly adminisztrációs terhet jelent az intézmények részére.
A korai iskolaelhagyás (vagy szakszerűben végzettség nélküli iskolaelhagyás) ilyen, kizárólag adminisztratív kezelése hosszú évek tapasztalata alapján nem tekinthető hatékonynak. Mire ezek az adatok összesítésre kerülnek – az előterjesztésben szereplő féléves adatgyűjtési periódust feltételezve – akár egy év is eltelhet, addigra a veszélyeztetett tanulók már valószínűleg “elvesznek” a rendszerből. A ESL rendszer kialakítása csak akkor lehet hatékony, ha a monitoring rendszer működése az intézményen belül kerül kialakításra ahol a problémát preventív módon, szakmai autonómiák érvényesítése mellett lehet kezelni.
A rendelettervben szereplő információs rendszer valójában csak leköveti a folyamatokat, regisztrál, ám tényleges prevenciót nem szolgál: csak a baj megtörténtét rögzíti.
A valódi intézkedésekről nincs víziója a rendelettervnek (ez nyilvánvalóan nem is célja).
Ilyen lehetne például a tankötelezettségi korhatár visszaállítása 18 éves korra, és / vagy a közmunka tiltása 18 éves kor alatt, tanulást segítő, jól motiváló programok implementálása, a szegregált osztályokat fenntartó iskolákban folyó munka tényleges és rendszeres ellenőrzése, támogatása illetve az országos kompetenciaméréseken tartósan gyenge tanulói eredményeket mutató iskolák speciális önfejlesztő programjának támogatása (pl. a francia ZEP-ekhez hasonlóan), végső esetben működésük felfüggesztése.