Testnevelési teljesítmény felmérése a szociális háttér és a táplálkozás vonatkozásában
Schaub Gáborné
borkovitsm@ yahoo.com SZTE Neveléstudományi doktori iskola
Key words: social context, physical education, nutrition
szociális háttér, táplálkozás, fizikai teljesítmény
Összefoglaló:
A családi minta hatása a tanulók táplálkozási szokására tény. A hiányos táplálkozás, az éhezés befolyásolja az iskolai teljesítményt és kihatással van későbbi életútra. A kérdőívekre adott válaszokból kiderül, hogy a családok nem fordítanak kellő figyelmet a közös étkezésekre. Egyre több család engedi el éhesen az iskolába gyermekét. A délutáni közös mozgásprogramok szinte minden családnál elmaradnak szociális helyzettől függetlenül.
Cél a gyermekek iskolai étkezési rendjének és minőségének javítása, valamint olyan egészségfejlesztési és mozgásprogram kialakítása, ami által a jövő generációjának már új szemléletet adhatunk.
Abstract:
The successfulness of students at school is influenced by how the knowledge is attained. Family, media and the same age groups largely contribute to it. The recent Hungarian practice of home training is not so much attractive. A family is a very complex formation, which is influenced not only by economic possibilities- and habits but many other factors as well. Home training depends on the method of its constitutive thinking and human nature. It is essential if the given subculture recognizes the school performance and erudition.
There are a lot of evidences for facilitating or slowing of the improvement of a child by positive or negative effects of its environment. To nurture them, to protect them and to train them is the responsibility of their environment. Measurements up to the present were concentrated on the effects on the childhood development, but the factors that trigger or modify these effects are less concerned about. Development of a child depends on its environment. Theory of demand hierarchy is widespread in pedagogy. According to this theory demands, which inspire men to do activities, can be categorized in five main groups: physiological demand, safety demand, demand for love, competence reputation demand and self-realization. There are physiological demands on the lowest level of the hierarchy. The activity of the individual is driven by the presence of hunger, fatigue and lack of sleep. The one who is hungry and has not varied nutrition habit reacts in a different way on the stimuli coming from its milieu.
Bevezetés
A szocio-ökonómiai háttér. Értékelése paradox minősítésű, hiszen amíg a serdülőkorban lefolytatott vizsgálatok némelyike a szülők foglalkozása alapján besorolva az érintett gyermekeket azt az eredményt hozta, hogy ezen életkori állapot mentes a felnőtt korúak társadalmi helyzetével konvergáló egészségi különbségektől. Más, nem kevésbé korrekt elemzések szerint, a felnőtt korúak egészségi állapotát döntően megszabja a serdülőkori egészségi státusz.
A józanész persze inkább azt ismertetheti fel velünk, hogy ha a serdülő – szülő kapcsolatban a szülő aktuális társadalmi helyzete nem determinálja is azt, hogy milyen egészségi paraméterekkel bír a serdülő, azt viszont határozottan körvonalazza, hogy milyen lesz felnőttként a serdülő egészségi állapota.
Egyfajta időbeli eltolódással van tehát dolgunk. Hiszen nyilvánvaló, hogy a serdülő teherbíró képessége formálja a felnőtt egészségét. Az is nyilvánvaló, hogy a családi jómód önmagában nem szavatolja a kedvezőbb táplálkozást, mivel a jobb módban élő serdülők pl. az átlagosnál magasabb arányban fogyasztanak édességet.
A gyermekek életpályáját nagymértékben modifikálja az, hogy iskolai tanulmányaikat hol végzik: s e helyszín rávall a szülők iskolázottságára, társadalmi státuszukra, s a helyszínre, ahol laknak. A jómód mértéke összefügg a település nagyságával, s a munkahely meglétével/meg nem létével.
Az egészség, mint magatartásforma
Azt, hogy mit, milyen rendszerességgel eszik a gyermek, a serdülőkor kezdetéig egyértelműen a családi- és közétkeztetés szabja meg. A serdülés beköszöntével lazul a szülői kontroll, nő a kortársak befolyása e területen is: kialakulhatnak olyan étkezési szokások, amelyek helytelen/elégtelen táplálékbevitelt involválhatnak (pl. a többnyire korspecifikus hamburgerezés); evészavarok alakulhatnak ki, a majszolás – nassolás helyettesítheti, kiszoríthatja a főétkezéseket, zsiradékban túltengő ételek preferálását produkálhatja.
A gyermekek jelentékeny részénél elmarad a reggeli, s ráadásul a serdülő lányoknál rendszeresen előfordul a vacsora mellőzése is. A fiúk kamaszkorban is rendszeresebben étkeznek, mint a lányok. Visszatérve a serdülő – felnőtt egybevetésre: előbbiek rendszeres fizikai aktivitása azon túlmenően, hogy csökkenti halálozási esélyeiket, testtömegüket, mérsékeli az utóbbiak (a felnőttek) krónikus betegség-kialakulását. De mit is értünk rendszeres fizikai aktivitáson? A hetente legalább kétszer minimum fél órán át végzett testmozgást ( Urbán & Hann, 2003.).
Sajnos azt kell konstatálnunk, hogy az életkor előrehaladásáv
al a fizikai aktivitás lányoknál, fiúknál egyaránt csökken. Választott 7. osztályosainkat illetően a fiúk 21 %-a, a lányok 34,8 %-a kevés, míg 32,5 %-a, illetve 39,5 %-a elfogadható időt szán a testmozgásra (a fennmaradó százalék viszont sokat).
Néhány adat a fizikailag inaktív régióról:
A TV-nézés és a számítógépezés kétségtelen hasznossága mellett sok anomáliát is rejt magában. Nyilván a nézett/felhasznált anyag milyensége és mennyisége dönt, ám figyelmeztető trend, hogy a TV – videó abúzus egyre több serdülőt gyűr maga alá. A virtuális világba való menekülés sajnos reális veszély.
Tanulás:
A Magyarországon is honos verbalizmus-túltengés miatt a tanulás túlnyomóan fizikailag inaktív elsajátítása/visszatükrözése a valóságnak, ám minden kétséget kizáróan az érintett korosztály individuumait a legadekvátabban, a legsokoldalúbban képes fejleszteni.
A lányok átlaga többet tanul a fiúk átlagánál, s különórákat inkább látogat. Ez nyilván szülői elvárás/presszió, s a két nem feladatai eltérő módon való meghatározásának a következménye.
Az otthoni tanulás jelentékeny időt követel meg a diákoktól: a felső tagozatos tanulók hét közben átlag 1 óra 27 percet, hét végén 1 óra 56 percet töltenek tanulással – ezen belül a hetedikesek átlaga 1 óra 43 perc; az átlag úgy adódik, hogy a fiúk valamivel kevesebb, a lányok valamivel több tanulási ideje összeadódik. ( Nagy ,2002.)
E rész konzekvenciájaként: a nem-fizikai szféra alkotóelemei s a hozzájuk rendelendő időtartam nyomasztó fizikai passzivitást involvál. Ennek csökkentése feltétlen érdeke kell legyen a magyar oktatásügynek.
A felmérés módszere:
Fő kérdésünk az volt, hogy megnézzük, milyen hatással van a család szocio-ökonómiai helyzete, és a szülők (apa) iskolai végzettsége a diákok táplálkozási, sportolási és higiéniás szokásaira, valamint ezek hogyan befolyásolják testtömeg-index alakulását, az iskolai teljesítményt (bizonyítvány átlaga), és a fizikai teherbírást (Cooper-teszt és az erőnléti feladatok).
Összesen 4 iskola 281 felső tagozatos diákjától vettünk fel adatot. A vizsgált iskolák (Békés Városi Eötvös József Ált. Isk., Tukory Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Isk, Ráckevei Ady Endre Gimnázium, Rókus II. Sz. Ált. Isk. és Alapf. Műv. Okt. Int.) mind hátrányos helyzetű régióból kerültek kiválasztásra (Barabás Katalin, ppt).
A család szocio- ökonómiai helyzetének felméréséhez az Aszman-féle (2002) család jómódúság skála módosított verzióját használtuk (autó, számítógép, szobaszámra igen, üdülésre nem kérdeztünk rá). Valamint további kérdésekkel bővítettük (van-e a diáknak saját szobája, saját íróasztala, saját számítógépe, saját könyve, internet hozzáférése otthon, valamint mennyi könyve, televíziója, fürdőszobája és mobiltelefonja van a családnak). Egy másik kérdőívben a diákok táplálkozási, sportolási és tisztálkodási/ higiéniás szokásairól tettünk fel kérdéseket (1. Melléklet).
Kétféle módon közelítettük meg azt a kérdést, hogy mennyire étkezik egészségtelenül a diák. Elsőként megkérdeztük, napi rendszerességgel milyen egészséges (zöldség, gyümölcs, tej, hús, főzelék, barnakenyér) és egészségtelen ételeket és italokat (üdítő, csokoládé, chips, édesség, nasi, kávé, alkohol) fogyaszt. Valamint megkérdeztük több kérdésben, mennyire jellemző a diák étkezésére az egészségtelen (junk food) a hagyományos magyar, zsíros ételek, valamint az egészséges ételek gyakorisága (kérdések: terülj asztalkám, mit főznél, apa kedvence, te kedvenced, mit eszel reggelire). Az egészséges ételekért (pl. párolt zöldség, lecsó stb)1 pontot, hagyományos magyar, zsíros ételekért (pl. pörkölt, nokedli, palacsinta) 2 pont, junk foodra (pl. hamburger, sült krumpli, pizza) 3 pontot adtunk, majd összeadtuk ezeket a pontokat.
A kérdőíves vizsgálatok mellett, amelyik iskolában volt erre lehetőség, felvettük a Cooper-teszt és az erőnléti feladatok során nyújtott teljesítményt is, majd Andrásné Teleki (1997) alapján kiszámoltuk a diákok (n=115) teherbírási képességét, valamint a testtömeg, magasság, kor és nem ismeretében Joubert K. et al. (2004) alapján meghatároztuk a diákok gyermek testtömeg-indexét.
Mielőtt a vizsgálatunk fő kérdései közötti összefüggéseket megvizsgáljuk, külön elemzésben kitérünk arra, hogy összehasonlítsuk, mennyire illeszkednek bele az általunk gyűjtött adatok a korábban, nagyobb elemszám alapján meghatározott magyarországi helyzetképbe, valamint mennyire korrelál az általunk használt kibővített család jómódúság skála az Aszman-féle (2002) család jómódúság skálával.
KÉRDÉSFELTEVÉS
Milyen a viszony a gyermekek táplálkozási szokásai, lehetőségei és az általuk kívánt/elvárt táplálkozási szokás között?
A táplálkozás milyensége összefügg-e a család szociális szituációjával?
Van-e ilyen alapon összefüggés a táplálkozás nívójának a testnevelési teljesítménnyel?
1.Ábra: Apa iskolai végzettségének százalékos megoszlása a vizsgált iskolákban
Az általunk bővített CSJS validitását és használhatóságát igazolja, hogy a kevésbé tanult (maximum szakmunkás végzettséggel rendelkező) szülők 7,5-szer nagyobb eséllyel tartoznak az alacsonyabb szocio-ökonómiai helyzetű (alsó és alsóközéposztálybeli) szülők közé (Fisher-teszt, p=0,001). Valamint az alacsonyabb szocio-ökonómiai helyzetű családoknál 2-szer nagyobb eséllyel laknak több mint négyen a lakásban a magasabb szocio-ökonómiai helyzetű (felső és felső-középosztálybeli) családo
khoz képest (Fisher-teszt, p=0,002). A továbbiakban az általunk bővített CSJS-t fogjuk az elemzéseinkben használni. A tanulók válasza szerint az apák 85,2%-ának, és az anyák 73,8%-ának van állása, ami összhangban van Aszmann adataival (2002-ben az apák 85,4%-ának, az anyák 76,9%-ának volt állása). A diákok szüleinek iskolai végzettsége hasonló eloszlást mutat az Aszmann (2002) által meghatározott magyarországi nem megyeszékhelyi városokhoz.
Az általunk vizsgált iskolákban jelentősen kevesebb szülő engedheti meg magának a magyarországi átlaghoz képest, hogy gyermekét különórára járassa, ennek ellenére a sport mint különóra hasonló arányban jelenik meg, valamint a diákok 45%-a részt vesz diáksportköri foglalkozáson. A családdal együtt azonban csak átlagosan havonta egyszer-kétszer sportol, kirándul vagy végez kerti munkát.
2.Táblázat: Diákok hány százaléka vesz részt a különböző különórákon
|
|
Szabó és Bauer, 2008 |
Saját vizsgálat: |
|
Matek |
31% |
10% |
|
Idegen nyelv |
32% |
10% |
|
Zene |
8% |
3% |
|
Sport |
13% |
14,4% |
3.Ábra: A család aktív, fizikai megterhelést jelentő programokon való közös részvételének előfordulási gyakorisága
Táplálkozás
Hétköznap 11,5-ször nagyobb eséllyel nem esznek reggelit a diákok mint hétvégén (Fisher-teszt, p<0,001). A diákok közel 29%-a nem reggelizik hétköznapokon. Tízórait azonban a diákok 65,3%-a visz magával. Ebédelni csak 5%-uk, vacsorázni pedig 18%-uk nem szokott hétköznapokon. Az ebéd és a vacsorázási szokások között nincs szignifikáns különbség a hétköznapok és a hétvége között. Egy megkérdezett diák sem szeretné kihagyni az ebédet a napi étkezések közül, és 89%-uk meleg ételt szeretne enni ebédre, és csak 7% enne inkább szendvicset, 4% ropogtatni valót. A diákok 37%-a eszik egy nap legalább 3-szor, 30%-uk négyszer és 33%-uk ötször. A megkérdezett diákok 50%-a minden nap együtt eszik a családdal terített asztalnál, míg a másik fele csak hétvégente. Szinte az összes diák (a diákok 97%-a) szereti, ahogy az anyukája főz.
A kevésbé tanult (maximum szakmunkás végzettség) és alacsonyabb szocio-ökonómiai helyzetű (alsó és közép-osztálybeli) szülők gyerekei 2 ill. 2,5-szer nagyobb eséllyel esznek több mint háromszor egy nap, szemben a tanultabb (minimum érettségi) és magasabb szocio-ökonómiai helyzetű (felső-osztálybeli) szülők gyermekeivel (Fisher-teszt, p=0,004 és p=0,025, 6. ábra).
Minőség
A napi rendszerességgel fogyasztott egészséges ételek és italok (zöldség, gyümölcs, tej, hús, főzelék, barnakenyér) gyakorisága nem különbözött szignifikánsan a különböző szocio-ökonómiai helyzetű és iskolai végzettségű szülők gyerekei között, továbbá a fiúk és lányok, valamint a különböző osztályok között sem (általános lineáris modell, p>0,1 minden esetben).
A napi rendszerességgel fogyasztott egészségtelen ételek és italok (üdítő, csokoládé, chips, édesség, nasi, kávé, alkohol) gyakorisága nem különbözött szignifikánsan a különböző szocio-ökonómiai helyzetű gyerekei között, továbbá a fiúk és lányok, valamint a különböző osztályok között sem. Azonban az alacsonyabb iskolai (8 általános vagy szakmunkás) végzettségű szülők gyerekei szignifikánsan több egészségtelen ételt esznek napi rendszerességgel a magasabb iskolai (érettségi vagy fesőfokú) végzettségű szülők gyerekeihez képest (általános lineáris modell, p=0,023).
4.Ábra: A napi rendszerességgel fogyasztott egészséges (kék) és egészségtelen (piros) ételek és italok fogyasztási gyakorisága
Testtömeg-index
A megfelelőnél súlyosabb gyerekek előfordulási aránya nem különbözött szignifikánsan a különböző szocio-ökonómiai helyzetű és iskolai végzettségű szülők gyerekei között, sem a nemek között. Nem függött attól sem, milyen gyakran fogyaszt egészségtelen ételt (junk food pont) a diák (Fisher-teszt, p>0,01, minden esetben).
5.Ábra: A diákok gyermek testtömeg indexének eloszlása
Teherbírás
A teherbírás számításoknál minden esetben figyelembe vettük a diák nemé és korát A kapott pontszámok alapján került besorolásra a diákok teherbírási képessége.
6.Ábra: Az 5-8.-os diákok teherbírásának eloszlása
A megfelelőnél súlyosabb gyerekek teherbírása 4-szer nagyobb eséllyel lett gyenge vagy igen gyenge a megfelelő vagy soványabb testtömeg indexű gyerekekhez képest (Fisher-teszt, p<0,001). Ha külön megnézzük a teherbírás kadrio és erőnléti részét az átlagos cooper-futásra kapott pontszám a tanultabb szülők gyerekeinél szignifikánsan magasabb volt mint a kevésbé tanult szülők gyerekeinél (általános lineáris modell, p=0,005), valamint a fiúknál magasabb volt a lányokhoz képest (általános lineáris modell, p<0,001).Az erőnléti gyakorlatok azonban nem különböztek sem nemek sem a szocio-ökonomómiai státuszú családok között. Az erőnléti gyakorlatoknál a megfelelőnél súlyosabb test-tömegindexű gyerekek szignifikánsan rosszabbul teljesítettek a megfelelő test-tömegindexű gyerekekhez képest, valamint az 5. osztályos diákok rosszabbul teljesítettek a többi osztály diákjaihoz képest. A egészségtele n ételek fogyasztásának gyakoriságával nem (junk food pont) mutat összefüggést sem a cooper sem az erőnléti pontszám, de közvetett hatását nem lehet kizárni (pl. apa iskolai végzettsége korrelál a junk food fogyasztással és a cooper teszttel is).
2. Táblázat:?????neve????
|
|
|
Cooper-teszt pontszám |
Erőnléti pontszám |
||
|
Nem |
Fiúk |
24.7 |
±14.5 |
27.6 |
±16.1 |
|
|
Lányok |
13.7 |
±17.8 |
33.5 |
±17.2 |
|
Gyerek testtömeg index |
Elfogadható, vagy soványabb |
21.2 |
±18 |
37.4 |
±13.7 |
|
|
Elfogadhatónál súlyosabb |
14.6 |
±17.2 |
26.8 |
±17.1 |
|
Osztály |
5 |
14.5 |
±12.5 |
17.0 |
±15.3 |
|
|
6 |
29.2 |
±17.6 |
28.7 |
±19.7 |
|
|
8 |
8.6 |
±13.0 |
37.7 |
±11.8 |
|
Apa iskolai végzettsége |
max. szakmunkás |
7.9 |
±9.8 |
26.5 |
±16.9 |
|
|
min érettségi |
16.6 |
±16.1 |
32.5 |
±15.4 |
|
Család jómódúság skála |
Alsó és alsó-középosztály |
16.3 |
±12.6 |
22.0 |
±16.7 |
|
|
Felső és felső-középosztály |
13.0 |
±15.9 |
33.5 |
±15.0 |
Következtetések
A kérdésfelvetésekre a kérdőíves felmérésem során a következő eredmények születtek:
A szociális hátteret vizsgálva az alacsony jövedelmű családok gyermekei voltak túlsúlyban. A szülők iskolai végzettsége a tanulmányi átlaggal és a szociális állapottal összefüggésben van. A jó körülmények között élő gyermekek a délutáni mozgásukat különórákon végzik. A hátrányos szociális helyzetben lévő gyermekek nem sportolnak szabadidejükben.. A család az egészséges életmódra nevelésben nem tölti be funkcióját. Aktuális és sürgető feladat a tanórákon és délutáni sportfoglalkozásokon a gyermekek mozgás iránti igényét fejleszteni. Táplálkozásukat tudatosabbá kell tenni és szokásukat –e téren a helyes irányba terelni.
Felhasznált irodalom
Aszmann A.(szerk.): „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” Országos Gyermekegészségügyi Intézet: Budapest 2000.
Nagy J.: „XXI. század és nevelés” Osiris Kiadó: Budapest 2000.
Urbán R. & Hann E.: „Rendszeres testedzés és a szocioökonómiai státusz összefüggései magyar reprezentatív mintában” In: „Mentálhigiéné és Pszichoszomatika” 2003. 4, 11-16.