Dr. Leibinger Jánosné 

(A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet intézetvezető-helyettese, kerettantervi csoportjának vezetője)

 

A „KATOLIKUS KERETTANTERV 2008” bemutatása

A Neveléstudományi Egyesület „Oktatás, nevelés, élethossziglani tanulás” konferenciáján 2010. január 15-én elhangzott előadás szerkesztett változata

 

 

 

I.                        A „Katolikus Kerettanterv 2008” készítésének előzményei, okai

 

A rendszerváltozás után az első katolikus kerettanterv 1994-ben készült el. Ezt követően katolikus mintatanterv készült a KOMA (Közoktatási Modernizációs Alapítvány) támogatásával az általános iskolák és a gimnáziumok számára. Ezek a dokumentumok a követő iskolák gyakorlatában rendkívül hasznosnak bizonyultak, hiszen a kialakulóban lévő katolikus iskolarendszer kiépítéséhez óriási segítséget nyújtottak az iskolafenntartóknak és az intézményeknek. A magas szakmai színvonal mellett a tantervben megjelenített keresztény többlet biztosította az intézmények egyházi jellegét. A FIDESZ kormány 2000-ben országosan egységes kerettantervvel szabályozta a közoktatást, így ennek alkalmazása az egyházi iskolák számára is kötelező volt. Ekkor a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet tantárgyfelelősei a központi kerettantervre építve készítették el a helyi tanterv javaslataikat, amelyekben a keresztény tartalom beépítését is sikeresen megvalósították. Ezeket az intézet honlapján állandóan közzé tette, így a szabad felhasználást biztosította az iskoláknak. Az alkalmazáshoz rendszeres segítséget nyújtottak a szaktárgyi konferenciák, amelyeken az egyes tantárgyakat tanító katolikus pedagógusok találkoztak egymással és a tantervkészítőkkel, és a gyakorlati tapasztalatokat beépítve közösen fejlesztették tovább az ajánlásokat. 2002-től ismét megváltozott az oktatásirányítás rendszere a tantervek tekintetében. Az Oktatási Minisztérium Kerettanterve mellett újabb kerettanterveket akkreditáltak egyrészt a speciális igények kielégítésére, másrészt a tankönyvpiac szereplői ezekkel a kerettantervekkel igyekeztek segíteni az intézményeket a tankönyveik alkalmazásában. Ezeket az újabb kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács Kerettantervi Bizottsága kerettantervi szakértők véleményezése alapján bírálta, és hagyta jóvá. A folyamat ma is tart.

A NAT 2007. évi megváltoztatása jelentős változást hozott a kerettantervek tekintetében is a kulcskompetenciák fogalmának bevezetésével. A rendelet kötelezővé tette valamennyi kerettanterv és helyi tanterv átdolgozását a kompetenciaalapú oktatásnak megfelelően. A katolikus iskolafenntartók úgy ítélték meg, hogy szükséges lenne egy olyan új katolikus kerettanterv elkészítése, amely teljes mértékben megfelel az új Nemzeti alaptantervnek, ugyanakkor hordozza a keresztény értékeket. Ezért 2007 decemberében felkérték a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetet egy új, a korszerű követelményeknek megfelelő katolikus kerettanterv megalkotására. A dokumentum 2008 decemberében készült el, kihirdetésére 2009 augusztusában került sor.

 

         II.      A kerettanterv bemutatása

 

A 2007. évi NAT így fogalmaz: „Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.”

A „Katolikus kerettanterv 2008” koncepciója bemutatja, hogy a katolikus nevelő a személyiségfejlesztés során ennél többet kíván megvalósítani: a diákot el kívánja vezetni a teljes személyiség kiteljesedésére, ami a közösségben megélt hit által valósulhat meg. Csak az önmagával és a világgal egyensúlyban élő ember lesz képes a jelen kihívásaira is megfelelő választ adni. Ezért a katolikus kerettanterv teljes mértékben megfelel a NAT kompetenciafejlesztési követelményeinek, ugyanakkor megtartja a keresztény nevelés évszázados értékeit, így megtalálva a megfelelő kapcsolódási pontokat és arányokat, összhangba hozza a jelen kihívásait a katolikus nevelés hagyományos rendszerével. Ezzel jelentős mértékben segíti a NAT-ban megfogalmazott célok elérését is.

A „Katolikus kerettanterv 2008” a 2007. évi NAT alapján készült kompetenciaközpontú kerettanterv. A Nemzeti alaptanterv szerint a kompetencia a vonatkozó ismeret, képesség és attitűd rendszere. A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos kompetencia; digitális kompetencia; a hatékony, önállótanulás; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A „Katolikus kerettanterv 2008” minden egyes tantárgy minden témakörénél meghatározza azokat a kulcskompetenciákat, amelyek fejlesztésére az adott témakörnél kiemelt hangsúlyt fektethetünk.

 A kompetenciaközpontúság szemléletesen is megjelenik a kerettanterv szerkezetében.  Ez a megjelenítés teljesen újszerű és sajátos (sem azelőtt, sem azután nem készült más ilyen szerkezetben dolgozó kerettanterv), ugyanis a legelső oszlopban szerepeltették a fejlesztendő kompetenciákat és fejlesztési feladatokat, a második oszlop tartalmazza a témákat és tartalmakat
, a harmadik a tanulói tevékenységeket és a legutolsó a kapcsolódási pontokat, a tantárgyi koncentráció lehetőségit.

 

1. ábra A tantárgyi kerettantervek egységes szerkezete

1. témakör
Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok	Témák, tartalmak	Tanulói tevékenységek	Kapcsolódási lehetőségek

 

A tantervkészítők tudatosan törekedtek arra, hogy a 2007. évi NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatokat is (énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire) minden tantárgyban minden olyan fejezetnél hangsúlyosan szerepeltessék, ahol erre reális lehetőség adódik. Ezért a kiemelt fejlesztési feladatok valamennyi tantárgyban megjelennek.

A kerettanterv sajátossága az osztályfőnöki óra, ami a 12 év során mindvégig fontos szerepet játszik, mert a keresztény nevelés a legeredményesebb egyéni fejlesztést közösségben valósítja meg. A kerettanterv koncepciója ennek fontosságát így indokolja: „Ezek az órák kiválóan alkalmasak az aktív állampolgárságra, a demokráciára nevelés megvalósítására. Változatos módszertannal teremtenek lehetőséget a felnőtt lét szerepeire való felkészüléshez éppúgy, mint a mai társadalomban annyira domináns igénnyel megjelenő gazdasági nevelésre is. Az osztályfőnöki órákon a többi tantárgyhoz hasonlóan fejleszthető a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia is. Az osztályfőnöki órák tantervében jelennek meg a közlekedéssel, társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő nevelési feladatok is.”

A digitális kompetencia fejlesztése a kerettantervben valamennyi tantárgyban hangsúlyos módon szerepel: eszközként, ismeretforrásként, és kapcsolódási pontként. Az informatika műveltségterület aránya így sokkal nagyobb az informatika órák tényleges számának megfelelő aránynál. A kerettanterv a NAT ajánlásait ennek figyelembevételével teljesíti.

 

A „Katolikus kerettanterv 2008” teljes szakmai szabadságot ad a pedagógusnak a leginkább eredményre vezető tanítási-tanulási módszerek kiválasztásában (szemléltetés, tanári magyarázat, cselekvés pedagógiája, konstruktivista pedagógia módszerei) a tananyag, a tanulócsoport és az egyes diákok sajátosságainak figyelembevételével. Mindvégig hangsúlyt helyez a differenciálásra, az egyéni képességek, egyé­ni tudás- és képesség fejlesztésére. Hangsúlyozzák a készítők az ismeretek, összefüggések és a képességfejlesztés egyensúlyát. Rámutatnak arra, hogy egyik sem válhat egyoldalúvá és öncélúvá, hogy a tudás rugalmas továbbépítése biztosított legyen, a tanulási cél és az alkalmazhatóság egységet alkosson. Fontos a játékosság, amely motiválja a diákokat és elősegíti a tanulás sikerességét.

A kerettanterv sokszínű pedagógiai módszereket és szervezési munkaformákat ajánl az élményszerű és változatos tanulói és tanári tevékenység megvalósításához, mert hangsúlyozza a diákok aktivitásának növelését. Ezt a következőkben fogalmazzák meg a készítők:

„Ajánlott tanulói tevékenységek: tankönyvi szövegek, ábrák, képek (egyéni vagy közös) elemzése, fe
ldolgozása, értelmezése; ismeretterjesztő irodalmi és dokumentum szövegek (egyéni vagy közös) feldolgozása, elemzése; (irányított) információk gyűjtése és elemzése vizuális, akusztikus forrásokból; adatsorok, grafikonok, térképek, források, szemelvények irá­nyított elemzése; információgyűjtés írott szövegekből (forrásfeldolgozás); vizuális anyagok (pl. dia­képek, fotók, videofilm) irányított feldolgozása, elemzése; információk (szövegek, képek stb.) összehasonlítása; adatsorok alapján grafikon, tematikus térkép rajzolása; adatok, tények alap­ján modellek készítése, rajzolása; illusztráció, ábra készítése; tanulói kísérlet, mérés; tanulói kiselőadás; tanulói prezentáció; önálló (számításos, írásos, gyűjtéses stb.) feladatmegoldás; dokumentáció elemzése, értelmezése; játék, szimuláció, szerepjáték, drámajáték; vita, disputa; verseny, vetélkedő; projekt; portfolió; könyvtári gyűjtőmunka.  Ajánlott tanári tevékenységek: közös osztályszintű feldolgozás (megbeszélés, kérdve kifejtő módszer stb.), tanári magyarázat, előadás, prezentáció (ppt, interaktív tábla, internet), tanári szemléltetés pl. képek, irodalmi szövegek videofilm segítségével, tanári kísérlet, tanári mintaadás, bemutatás. Ajánlott szervezési és munkaformák: egyéni munka, pármunka, csoportmunka, projekt. Ajánlott tanórán kívüli formák: terepgyakorlat, kirándulás, erdei iskolai foglalkozás, könyvtári óra, múzeumlátogatás, múzeumi óra, tanulmányi kirándulás, tanulói séta.”

A katolikus iskolákban jelentős arányban tanulnak sajátos nevelési igényű tanulók is.  Fejlesztésükhöz a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálásnál nagyobb mér­tékű differenciálásra, speciális eljárások alkalmazására és pedagógiai szolgáltatások igénybe vételére van szükség. A kerettanterv rámutat arra, hogy a katolikus iskola vállalja integrált oktatásukat-nevelésüket abban a reményben, hogy ezzel elősegítheti eredményes szocializációjukat, iskolai pályafutásukat. A SNI tanulók befogadása közös nevelőtestületi döntés alapjára épülő, tudatosan választott út. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik, vállalják minden hozzájuk érkező, rászoruló gyermek nevelését és oktatását a helyi célkitűzéseknek és lehetőségeknek figyelembevételével. A közös tantestületi döntés alapján befogadó intézménnyé váló, így az együttnevelést megvalósító katolikus iskola az SNI tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníti a pedagógiai programjában és a helyi tantervében a műveltségi területek, tantárgyak programjában, az egyéni fejlesztési tervekben és az óratervében.

Az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem sajátos társadalmi feladatait a „Katolikus kerettanterv 2008” egyrészt koncepciójában az iskolai nevelés egészére vonatkozóan másrészt minden egyes tantárgy programjában szerepelteti. Kiemelten előfordulnak ezek a fejlesztési területek az osztályfőnöki órák programjában is.

Az értékelés iskolai elveinek kidolgozása az iskola pedagógiai programjának, tantárgyi szinten pedig a helyi tantervének feladata. Ezért a tantervek készítői a tanulói teljesítmények értékeléséhez minden második év végén ajánlásokat fogalmaznak meg. A kompetenciafejlesztő tantervben az értékelés funkciói közül domináns szerepet kap a formáló, a motiváló, az irányt adó, a továbblépést segítő értékelés. Fontos, hogy ez lehetőleg személyre szóló, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. Az értékelés pozitív hatásához hozzájárul, ha az folyamatos és tárgyszerű, azaz megnevezi a teljesítmény erősségeit és gyengéit, valamint az utóbbiak javításához szükséges teendőket is.

A kerettanterv a taneszközök kiválasztásához az alábbi alapelveket fogalmazza meg: „a kompetenciafejlesztés, a tudásszerzés eredményességét biztosító tankönyv és taneszköz főbb szakmai jellemzői: a szakmai hite­lesség, szakmai megbízhatóság. Emellett alapvető minőségi összetevő a tanulási folyamat tá­mo­gatása, irányítása, a tanulási stratégiák közvetítése, valamint az adott korosztály mo­ti­vá­lá­sa, gondolkodásra, olvasásra, tanulásra ösztönzése. Ennek egyik eszköze a tankönyv vizu­ális formája, megszerkesztettsége, illusztrációs anyaga. Az eredményes és motiváló isme­ret­közvetítés feltétele az életszerűség, az önértékelés elősegítése például a kérdések, feladatok rendszere által.”

E kerettanterv a nem szakrendszerű oktatás számára szánt időkeret helyi felhasználását nem rögzíti, azt az egyes intézmények a helyi adottságaiknak (megfelelő képesítésű pedagógusok) figyelembevételével tehetik meg annak függvényében, hogy mely pedagógusok rendelkeznek a nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges végzettséggel.

Nem foglalkozik a nemzetiségi oktatás és a kéttannyelvű oktatás speciális kérdésével sem.

A kerettanterv az 1-8 évfolyamra egy változatban, a 9-12. évfolyamokra három (humán, reál és általános) változatban készült. Erre azért volt szükség, mert az alacsony kötelező óraszám mellett szükséges kijelölni a sajátos fejlesztési prioritásokat. Úgy gondoljuk, hogy a humán, reál és általános osztályokra szabott kerettanterv már önmagában is segíti a személyre szabott fejlesztés megvalósítását.

Jellegzetessége a kerettantervnek, hogy a reáloktatás óraszámai kicsit magasabbak az elmúlt évek gyakorlatánál, hiszen ez is feltétele a kiegyensúlyozott személyiségfejlesztésnek. A természettudományos oktatás hangsúlyának növelése az Európai Unió által megfogalmazott célok között is szerepel, és Magyarországon is megkerülhetetlen a természettudományos oktatás jelenlegi válsághelyzetében. Érdekesség, hogy a kerettanterv elkészülte után, 2009. február 7-én a Debreceni Egyetem, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar mérnökakadémia „Konszenzus szimpózium a természettudományos közoktatásról” címmel rendezvényt szervezett a Debreceni Egyetemen, ahol éppen a természettudományos nevelés súlyos gondjait és válságát elemezve fogalmaztak meg javaslatokat. Ennek egyik következményeként az Országos Köznevelési Tanács javaslatára az Oktatási és Kulturális Minisztérium is kiírt természettudományos kerettantervek készítésére pályázatot 2009. júniusi bead
ási határidővel, amelyben integrált szemléletű, de tantárgyi képzésben megvalósítható természettudományos kerettanterveket vártak. A pályázatban a 9-12. évfolyamon szintén humán, reál és általános csoportok számára kellett elkészíteni a kerettanterveket. Ezen a pályázaton a már korábban beadott „Katolikus kerettanterv 2008” nem indulhatott, ugyanakkor elvitathatatlan, hogy elsőként valósította meg a pályázati kiírásban szereplő követelmények legtöbbjét.

A NAT műveltségi területei alapján az alábbi tantárgyrendszerrel és óraszámokkal dolgoztak:

Tantárgyrendszer és óraszámok az 1-8. évfolyamokon

Műveltség terület	tantárgy	Évfolyam
		1	2	3	4	5	6	7	8
Magyar nyelv és irodalom	magyar nyelv és irodalom	8	8	8	8	4	4	3	3
Élő idegen nyelv	élő idegen nyelv 1.				2	3	3	3	3
Matematika	matematika	4	4	4	4	3	3	3	3
Ember és társadalom	történelem és állampolgári ismeretek					2	2	2	2
Ember a természetben	környezetismeret	1	1	1	1
	természetismeret					2	2
	fizika							2	2
	kémia							2	2
	biológia							2	2
Földünk-környezetünk	földrajz							2	2
Művészetek	ének-zene	1	1	1	1	1	1	1	1
	rajz	1	1	1	1	1,5	1,5	1	1
	mozgókép és médiaismeret							0,5	0,5
	dráma és tánc					0,5	0,5
Informatika	informatika				0,5	1	1	1	1
Életvitel és gyakorlati ismeretek	életvitel	1	1	1	1	1	1	1	1
Testnevelés és sport	testnevelés	3	3	3	3	2,5	2,5	2,5	2,5
Osztályfőnöki	osztályfőnöki	1	1	1	1	1	1	1	1
Összesen		20	20	20	22,5	22,5	22,5	27	27
Hittan	hittan	2	2	2	2	2	2	2	2
szabadon választható		2	2	2	2	3	3	2	2

 

 

Az óraterv sajátosságai:

• A 7. és 8. osztályban a nem kötelező óraszámból is felhasználtak 2-2 órát a természettudományos oktatásra
• A szabadon választható órakeret maradhat üresen, más esetben az intézmény maga is rögzítheti, vagy úgy is megvalósítható, hogy tényleges választási lehetőséget biztosít a tanulóknak.
• A hittan nem számít bele a kötelező óraszámba, de a katolikus iskolákban természetesen kötelező.

Sajátosság, hogy az élő idegen nyelvek oktatását magasabb évfolyamon kezdik, de az óraszáma összességében nagyobb a NAT által előírtnál.

Az ember és társadalom műveltségterület 1-4. évfolyam követelményei a magyar nyelv és irodalom, a hittan és az osztályfőnöki órák anyagában szerepelnek.

Az 5. és 6. évfolyamon a földünk és környezetünk műveltségterület fejlesztési követelményei a természetismeret tantárgyban jelennek meg.

Tantárgyrendszer és óraszámok az 9-12. évfolyamokon

Műveltség terület	tantárgy	Humán osztály				Reál osztály				Általános osztály
		9	10	11	12	9	10	11	12	9	10	11	12
Magyar nyelv és irodalom	magyar nyelv és irodalom	4	4	4	4	3	3	4	4	3	3	4	4
Élő idegen nyelv	élő idegen nyelv 1.	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3
	élő idegen nyelv 2.	2	2	3	3	2	2	2	3	2	2	3	3
Matematika	matematika	3	3	4	4	3	3	4	4	3	3	4	4
Ember és társadalom	történelem és társadalomismeret	2	2	3	4	2	1,5	3	3	2	2	3	3
Ember a természetben	fizika	2	1,5	2		2	2	2	2	2	2	2
	kémia	2	1,5			2	2	2		2	2
	biológia		1	2	2	1	2	2	2		1	2	2
Földünk-környezetünk	földrajz	1,5	1,5			1,5	1,5			1,5	1,5
Művészetek	ének-zene	1	1	1	1	1	1			1	1	1
	rajz	1	1			1	1			1	1
	művészettörténet			1	1
	mozgókép és médiaismeret			1				1				1
	dráma és tánc				1				1				1
Informatika	informatika	1,5	1,5	1,5	1,5	1,5	1,5	1,5	1,5	1,5	1,5	1,5	1,5
Életvitel és gyakorlati ismeretek	életvitel	1	1			1	1			1	1
Testnevelés és sport	testnevelés	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5
Osztályfőnöki	Osztályfőnöki	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1
Érettségi felkészítés				1	2			2	3			2	5
Összesen:		27,5	27,5	30	30	27,5	28	30	30	26,5	27,5	30	30
Hittan	hittan	2	2	2	2	2	2	2	2	2	2	2	2
szabadon választható		4	4	4	4	4	3,5	4	4	4	4	4	4

 

 Megjegyzések a középiskolai óratervhez:

o             Az érettségi felkészítés és a szabadon választható órakeret felhasználásáról az iskola dönthet.

o             A hittan nem számít bele a kötelező óraszámba, de a katolikus iskolákban természetesen kötelező.

 

 III. A kerettanterv készítői

 

A Katolikus Kerettanterv 2008 szerkesztői:

o       Bajzák Erzsébet M. Eszter SSND, a KPSZTI intézetvezetője

o       Csébi Józsefné kerettantervi szakértő, KPSZTI

o       Dr. Leibinger Jánosné kerettantervi szakértő, KPSZTI

o       Rajkányi Lajosné kerettantervi szakértő, KPSZTI

 

A tantárgyi kerettanterveket gyakorló pedagógusok készítették, ezzel is segítve a kerettanterv gyakorlati felhasználhatóságát:

 

           III. Ajánlás

A Katolikus Kerettanterv 2008 a Magyar Közlöny 116. számában (2009. augusztus 19.) kihirdetésre került az oktatási és kulturális miniszter 29/2009. (VIII. 19.) OKM rendeletében. Így változatlanul vagy a helyi igényekhez alakítva mindenki számára szabadon felhasználható, hiszen a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 45.§ (2) pontja szerint „az iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába”. Alkalmazását segíti, hogy semmilyen újabb szakértői vélemény megkérésére nincs szükség alkalmazásához. A kerettanterv szerkeszthető formában letölthető a www.kpszti.hu honlapról. A kerettanterv a katolikus közoktatás intézményei számára nem kötelező, de javasoljuk használatát, hiszen megfelel a legkorszerűbb igényeknek és ugyanakkor hordozza a keresztény értékrend sajátosságait. Természetes, hogy nem katolikus iskolák számára a felhasználás adaptációval történhet. Fontosnak tartjuk, hogy a kerettantervünket (annak értékeit) ne csupán a katolikus közoktatási intézmények, hanem más felekezeti vagy önkormányzati iskolák is megismerjék, és megfelelő adaptációval egészében vagy egyes részleteiben eredményesen alkalmazzák.