a Nemzetiségi nevelési és az Interkulturális nevelési szakosztályok munkájával kapcsolatos megbeszélésről
Az MPT Elnökségének kezdeményezésére 2014. március 8-án az ELTE PPK épületében a Nemzetiségi nevelési és az Interkulturális nevelési szakosztályok helyzetével, és jövőjével kapcsolatban megbeszélésre került sor.
A megbeszélésen mindkét szakosztályt, valamint az Elnökséget két-két fő, a társszakosztályokat egy fő képviselte. Mindkét szakosztály tagjai közül többen e-levélben jelezték, hogy a munka érdekli őket, de a megbeszélésen egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudnak részt venni.
A jelen voltak, figyelemmel az e-levélben érkezett észrevételekre is az alábbiakat fogalmazták meg.
- A nemzetiségi -, és az interkulturális nevelés ügyének képviselete fontos, az MPT tevékenységében és szervezeti rendszerében ennek a két fontos szakmai területnek a megmaradása szükséges.
- A szóbeli és e-levélben megfogalmazott visszajelzésekben az két nevelési terület személyes képviseletére vonatkozó elköteleződés is megjelent.
- A megbeszélés résztvevői a jövő egy lehetséges útjának látták azt, hogy a Nemzetiségi nevelési szakosztály szakmai profilját bővíti az interkulturális nevelés ügyének képviseletével, az e terület szakmai kérdéseivel való foglalkozással. Erről a Nemzetiségi nevelési szakosztály tagjainak kell dönteniük. Pozitív döntés esetén az Interkulturális nevelési szakosztály tagjai részére nyitva áll a lehetőség, hogy a civil aktivitás keretében vállalható munkájukat ebben a szervezeti keretben folytatják e.
- A két szakosztály további munkájáról, és a szervezeti megoldásról – bele értve az esetleges névváltoztatást és a személyi kérdéseket is – az MPT soron következő küldöttgyűléséig (2014. május 31.) kell dönteni úgy, hogy a kialakuló szervezeti egység a küldöttgyűlésen megfelelő módon tudja képviseltetni magát.
- A jelen voltak egyet értettek abban, hogy a korábbi viszonyok között kialakult munkaformák az új viszonyok között nem, vagy csak korlátozottan tarthatók meg. Földrajzi okok is indokolják, hogy a két szakmai terület képviselői az ügyek képviselete érdekében az új viszonyok kínálta lehetőségekkel éljen, a szervezeti egység munkájában a hálózati kapcsolattartás és együttműködés jelenjen meg. Ez nem jelenti a személyes kapcsolatok, a fizikai együttlét teljes megszüntetését, hanem olyan hangsúlyáthelyezést jelent a munka színterét tekintve, amiben az internet biztosította lehetőségek érvényesülnek. (facebook-csoport, e-szavazás, levelező-csoport, stb.)
- A munka tartalmára vonatkozóan az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg.
6.1. Jó gyakorlatok bemutatása – ezek lehetnek pedagógiai gyakorlatok, szervezési megoldások, képzési, továbbképzési rendszerek bemutatása, partnerkapcsolati együttműködés ismertetése, minden egyéb, ami a szervezeti egység által vállalt ügy eredményesebb képviseletét jelenti.
6.2. Szakmai reflexiók – az átalakuló köznevelési rendszer számos olyan helyzetet vet fel, amiben a nemzetiségi- és interkulturális nevelés speciális szempontjainak érvényesítése igényli az e szakmai területen tudással, tapasztalattal rendelkező szakemberek szervezett keretek között megjelenő reflexióját.
6.3. Tudományos eredmények megismertetése – a két speciális nevelési terület a neveléstudomány számára is kérdéseket fogalmaz meg, megfigyelhető, hogy a tudomány igyekszik válaszokat fogalmazni, viszont a nevelőmunka gyakorlatában e „válaszok” nem, vagy csak jelentős késéssel jelennek meg.
6.4. Egyéb – természetesen egy új szervezeti megoldás nem jelenti a hagyományos munka – tartalom és forma – megszüntetését. A lehetőségek keretein belül tovább lehet vinni mindazt, ami a két szakosztály munkájában megőrzendő érték.
6.5. A kialakuló új szervezeti keret lehetőséget biztosít a korábbi szakosztályokban dolgozó kollégáknak, hogy a civil aktivitás keretében végzett munkájukat folytassák, és arra is, hogy e munkához olyan szakemberek is csatlakozzanak, akik eddig a Társaságnak nem voltak tagjai.
Az emlékeztetőt Fábry Béla készítette.
Budapest, 2014. 03.08.