Könyvtáros tanárok az életpálya modellről

Javaslatok

A pedagógusok életpálya-modellje törvénykoncepció vitairatához

 

A Magyar Pedagógiai Társaság Iskolai Könyvtári Szakosztálya annak jegyében küldi meg javaslatait, hogy a törvény kiterjed a könyvtárostanári pályát választó pedagógusok körére is. Ezt kiemelkedően fontos lépésnek tartjuk, hiszen e szándékkal az Európai Unió számos országa után, már Magyarországon is létező, önálló könyvtárostanár képzés színvonala fog egységesedni  és  emelkedni.

 

Könyvtárostanár képzés

Jelenleg Magyarországon első szakként nem választható a könyvtárostanári szakirány. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy ne csak másoddiplomaként, illetve minor képzésben legyen mód könyvtárostanár képzésre, hanem főszakként is.

 Javasoljuk továbbá, hogy a könyvtárostanári szakra, mint önálló főszakra felvétel nélkül juthassanak be a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny első helyezettjei. A korábbi évekhez hasonlóan[1] legyen a versenynek kiemelkedő szerepe a hazai könyvtárostanár képzésben. ( A középfokú oktatásnak a kiválasztásban a vitairatban is szereplő feladatát követve azzal, hogy a verseny ismét OKTV jellegű megmérettetésként szerepel.)

Gyakornoki képzés

A könyvtárostanári pályán kiemelt jelentőségű a gyakornoki időszak, hiszen egyidőben kell megfeleljen a könyvtárosi és a pedagógus munkaköri elvárásoknak.  Fontos, hogy ennek kivitelezhetőségéhez a szükséges személyi feltételek rendelkezésre álljanak.

Javasoljuk, hogy kapjanak továbbképzés keretében egységes ismeretet azok a könyvtárostanárok, akik a gyakornokok képzését, segítését képesek lesznek ellátni.

Mivel a könyvtárostanári munka általában egyszemélyes feladat az intézményekben, fontos hangsúlyozni, hogy a könyvtárostanári pályát választók számára a gyakornoki munka csak olyan intézményben lehetséges, ahol már van könyvtárostanár.

Szükségesnek tartjuk, hogy a törvény szövegében ez kitételként szerepeljen. 

Minősítő bizottság (6. oldal)

Könyvtárostanárok esetében fontos, hogy a minősítés során figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy Közép- Magyarországon jelenleg nincs könyvtárostanár képzés. A minősítő bizottság munkáját könyvtárostanárok esetében feltétlen kell, segítse gyakorló könyvtárostanár, aki megfelelő minősítéssel és gyakorlattal rendelkezik.

Továbbképzés (9. oldal)

Fontosnak tartjuk, hogy a könyvtárostanárok számára legyen kötelező továbbképzés, hiszen a könyvtárhasználati ismeretek oktatásának módszertana nagyon sajátos tudásokat, módszereket igényel.

Pedagógus-szakvizsga (10. oldal)

Szükségesnek tartjuk, hogy a könyvtárostanári hivatást gyakorlók számára is legyen mód pedagógus szakvizsga teljesítésére. Ehhez a felsőoktatásban meg kell teremteni a lehetőséget.

A gyakornok minősítő vizsgája (I. mell. 14. – 15. oldal)

A minősítő vizsga szempontsora könyvtárostanár ( tanító ) minősítésére egyértelműen alkalmas abban az esetben, ha az ehhez szükséges feltételrendszer[2] biztosított.

Javasolt szöveg:

„ a könyvtárostanár minősítésének része a könyvtárszakmai ellenőrzés szempontsora, amelyet az 1997.évi LXC. törvény értelmében a NEFMI Könyvtári Osztálya felügyel.”

3. A minősítő vizsgát/ minősítést nem teljesítő pedagógus (16. oldal)

A minősítő vizsgát nem teljesítő pedagógus az oktatási intézményben csak oktatást segítő tevékenységet folytathat. Könyvtáros asszisztensként csak átképzés után dolgozhat, hiszen az speciális ismeretet igényel. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a pedagógus pályára alkalmatlan jelöltek, illetve már pedagógusként foglalkoztatottak iskolai könyvtári alkalmazása csak abban az esetben elképzelhető, ha szakképzett, pedagógus minősítésben is megfelelő könyvtárostanár ( tanító) dolgozik az intézményben.

Kiemelten fontos hangsúlyozni: Az iskolai könyvtári feladatoknak csak technikai, könyvtárszakmai feladatai bízhatók az átképzett[3] pedagógusra.

A pedagógus alapvető kötelességei ( 2. számú melléklet, 17.oldal)

A felsorolt feladatokat javasoljuk szétválasztani adminisztratív, nem kifejezetten pedagógiai és pedagógiai tevékenységekre.

Javasoljuk, hogy mind az általános kötelezettségekbe, mind a speciális ( gimnáziumi, kollégiumi, általános iskolai, óvodai) kötelezettségekben kapjon helyet – a készülő NAT tartalmával összhangban – a könyv, az olvasás, a könyvtárhasználat megismertetése, az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen információs kultúra fejlesztése.

Javasoljuk, hogy néhány speciális vonás – a II. 2-6. pont analógiájára – kerüljön kiemelésre a könyvtárostanár ( tanító) esetében is.

Ez annál is inkább fontos, mert a jelen gyakorlatban ( a hatályos jogszabályok alapján[4]) nem egyértelmű a könyvtári óra fogalma. Nézetünk szeri
nt a könyvtári óra kifejezés nem helyén való: az iskolai könyvtárban ugyanis vagy könyvtárhasználati ismeretek oktatása, vagy könyvtáron alapuló szakóra tartására van mód, lehetőség.

Javaslatunk:

II.7  Csak a könyvtárostanárra (tanítóra) vonatkozó kötelezettségek

A könyvtárostanár ( tanító) pedagógiai tevékenységére vonatkozó kötelezettségek:

·         Megtervezi – a NAT, a kerettantervek, valamint a helyi tanterv ismeretében, azokkal összhangban – az oktatási intézmény könyvtárhasználati ismeretek tantervét

·         Folyamatosan figyelemmel kíséri helyi mérések segítségével a diákok könyvtár informatikai tudását

·         A mérési eredményeknek tükrében tervezi a tanulócsoportok könyvtárhasználati oktatását, ehhez éves ütemtervet készít

·         Könyvtárhasználati ismeretek oktatása keretében értékeli a diákok munkáját.

·         A diákok könyv- és könyvtárhasználati szokásairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket, a szülői munkaközösséget, az iskolavezetést.

·         Előkészíti az egyes tanulócsoportok könyvtárhasználaton alapuló szakóráit, ennek keretében egyeztet a szaktanárokkal.

·         Segíti a könyvtárban tartott szakórák lebonyolítását, de nem vállalja át a szaktanár feladatait ez esetben sem.

·         Részt vállal a tehetséggondozásban a tanórán kívüli tevékenységek keretében

·         Részt vállal a hátrányos, halmozottan hátrányos illetve sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos fejlesztő tevékenységben

·         Helyet ad a szülők és az oktatási intézmény dolgozói közti párbeszédnek, javaslataival támogatja a család olvasási és könyvtárhasználati szokásait

 

A könyvtárostanár (tanító) megfelel a könyvtárszakmai elvárásoknak. Ezért feladata:

·         Meghatározza az iskolai könyvtár gyűjteményszervezési elveinek, állományelemzés segítségével egy gyűjtőköri szabályzatban.

·         Folyamatosan fejleszti az iskolai könyvtárgyűjteményét a gyűjtőköri szabályzatnak, az adott oktatási intézmény speciális feladatainak megfelelően

·         A gyűjtemény gyarapításakor figyelembe veszi, hogy az iskolai könyvtár tantárgyközi feladatokat lát el, ezért gyűjteményét valamennyi diszciplínának megfelelve, arányosan fejleszti

·         Feladata a könyvtáros asszisztens (technikus) gyűjteménnyel kapcsolatos tevékenységének koordinálása (a gyűjtemény teljes feltárása, őrzése, gondozása vonatkozásában)

·         Részt vállal a dokumentumokról és szolgáltatásokról szóló tájékoztatásban, információnyújtásban.

·         Biztosítja a számítógépes informatikai szolgáltatások használatát

·         Tájékoztatás nyújt az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e szolgáltatások elérését biztosítja

·         Feladata a muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása

·         Közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, a tanári tankönyvbázist gondozza, nyilvántartja.

·         Feladata, hogy az oktatási intézményben használt tankönyvekből egy-egy példányt elhelyezzen az iskolai könyvtár tankönyv állományában.

A tevékenységek fogyatékos tanulók oktatási intézményeiben speciális feladatokkal egészülnek ki.

 

Összegzésként

A Magyar Pedagógiai Társaság Iskolai Könyvtári Szakosztálya kiemelkedő jelentőségűnek tartja a készülő jogszabályt. Tartalmában a könyvtárostanárok munkáját segíti a jogszabály.

Ez azonban néhány területen továbbgondolást igényel:

·         Javasoljuk, hogy a könyvtárostanár képzés ne minor képzés legyen.

·         A könyvtárostanár képzés jelenleg csak a Közép-Magyarországi régióban nem megoldott, mint minor képzés. Ezt feltétlen újra kell gondolni a felsőoktatás számára.

·         Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a könyvtárostanár képzés egységes szemléletű, magas elvárásokkal bírjon[5] .

·         Továbbképzések keretében, összhangban az Életpálya-modell törvény tervezetével, legyen mód a Pedagógus I. minősítéshez kapcsolódóan könyvtárpedagógia módszertani képzésre.

·         A Pedagógus II. minősítéshez szükséges modern tartalommal bíró könyvtárpedagógiai ismereteket tartalmazó képzések kidolgozására és a könyvtárostanárok számára is fontos akkreditált könyvtárszakmai képzések elfogadására a pedagógus továbbképzések keretében[6]

·         Szükséges a gyakornoki rendszer kiépítése során megfelelő számú mentor, gyakorló könyvtárostanár ( tanító) felkészítésére, hiszen a gyakornok könyvtárostanár esetében csak olyan működő iskolai könyvtárban töltheti gyakornok idejét, ahol megfelelő minősítésű könyvtárostanár dolgozik.

·         Javasoljuk, hogy a könyvtári óra kifejezés kerüljön ki a jogszabályi szövegekből, s fogalomként a könyvtárhasználati ismeretek óra, valamint a könyvtáron alapuló szakóra fogalmazódjék meg.

·         A könyvtárostanár( tanító) minősítése összetett feladat, mivel a vitairat által megfogalmazott pedagógus minősítési elvek mellett a könyvtár szakmai elvárásoknak is meg kell feleljen a minősített.

·         A könyvtárostanár (tanító) feladatait, kötelező tevékenységeit javasoljuk önálló pontként megfogalmazni.

Végezetül változatlanul fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az iskolai könyvtárban dolgozó könyvtárostanár (tanító) pedagógusként működik, ezért az iskolai könyvtár ellenőrzése, feladatainak meghatározása a két szakterület (oktatási és könyvtári) közös feladata.

 

Budapest, 2010. december 28.

 

A Magyar Pedagógiai Társaság Iskolai Könyvtári Szakosztálya nevében:

 

Hock Zsuzsanna

könyvtárostanár

közoktatási szakértő

  

 


[1] 2002-2003 között a verseny a 11-12.évfolyamosok számára is meghirdetésre került, mint OKTV tantárgy a győztes felvételi nélkül kerülhetett be az egyetemek szakos képzésére.

[2] Teljesítményértékelés (MFPI, 2008). Benne: A könyvtárostanár értékelése (Hock Zsuzsanna – Rónyai Tünde)

[3] Átképzésre javasoljuk a Könyvtári Intézet, valamint a BME OMIIK könyvtáros asszisztens képzését.

[4] 1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez, 10. pont, valamint

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 3. számú melléklet az iskolai könyvtárak működéséséről

[5] Franciaországban a könyvtárostanárok minősítése, képzése egységes követelményrendszer alapján történik:

Le livre Bleu des Enseignants- documentaliste, CNDP – CRDP de l’académie Orléans- Tours, 2002.

[6] A Könyvtári Akkreditációs Bizottság által elfogadott képzésekből legyen választható képzéslista könyvtárostanároknak ( tanítóknak is)