A Magyar Pedagógiai Társaság segítségét szeretném kérni.
Egy pedagógiai szakszolgálat munkatársa vagyok és az egyik iskolaigazgatónak azt a javaslatot tettem, hogy az évismétlő gyerekek maradjanak az osztályközösségükben, miközben a saját évfolyamuk tantervi követelményei szerint tanulnak. Ez több szempontból is jó, többek között, hogy nem szakadnak ki a megszokott környezetükből, és saját korosztályukkal maradnak. Hallottam már hasonló esetről, de sajnos nem tudjuk,hogy milyen jogszabályi háttérrel tudnánk ezt alátámasztani, a közoktatási törvényben nem találtunk erre vonatkozóan megfelelő paragrafusokat.
Tisztelettel és köszönettel
K. M. Erzsébet
ÁMK Egységes Pedagógiai Szakszolgálata M.
…………………………………………………………
Kedves Kollégák!
Társaságunkhoz közelálló szakértők az alábbi válaszokat adták kérdésükre.
1) Meglátásom szerint a konkrét üggyel kapcsolatosan négy jogi szabályozási probléma keveredik:
a.) Egyrészt a közoktatási jogszabályok ma még nem ismerik a „tantárgyból évismétlés” intézményét. Sajnos kizárólag a magasabb évfolyamba lépésről hoz döntést a nevelőtestület (Ktv.71.§), annak összes tantárgyával, tananyagával, tantervével együtt. Az alkalmazható pedagógiai módszereket beszűkítő ezen jogi szabályozás szerintem törvényesen nem megkerülhető. Nem látom miként lehetne jogszerűen megoldani azt, hogy a magasabb évfolyamba engedett tanulónak egy vagy több tárgyból az alacsonyabb évfolyam tananyagát, tantervét tanítsák. (Úgy gondolom ezt a korlátot döntötte le a felsőoktatásban a kreditrendszer.) A Ktv.121. § (1) bek. 41. pontja szerint a tanulmányi követelmények nem teljesítése egyenlő az évfolyamismétléssel – s nem a tantárgy ismételt vagy hosszabb tanulási kötelezettségével!
b.) „Egyéni továbbhaladással” (Ktv. 70. § (9) bek.) lehetséges az adott évfolyamhoz tartozó egyes tantárgyakat eltéríteni egymástól, a probléma csak az, hogy ezen jogintézményt kizárólag az első évfolyamra és a sajátos nevelési igényű gyermekekre modellezte a törvény. (Ktv. 70.§ (7) bek.) A (9) bekezdés terjeszti ki az alkalmazás lehetőségét a negyedik évfolyam végéig! Ha tehát az eset az elsőtől-negyedik osztály valamelyikében adódott, és SNI-s vagy BTMZ-s tanulóról volt szó bizottsági vagy nev.tan.-os szakvéleménnyel, akkor a megoldás ez!
c.) Az osztályok összeállítása az igazgató hatásköre. (Ktv. 66. § (10) bek.) Ha tehát nem kötné az igazgatót a „magasabb osztályba nem léphet” nevelőtestületi döntés, akkor a hatásköre meglenne ahhoz, hogy az eredeti osztályban hagyja az egyébként mást (is) tanuló gyermeket, például az „összevont osztály” jogintézményének alkalmazásával. (Ktv.3.sz.Melléklet II/4-5.pont)
d.) A tantárgyak tanulása alól, a tanórán részvétel alól, vagy az értékelés, minősítés alól az igazgató adhat felmentést. (Ktv. 69.§ (2) bek; 30.§ (9) bek.) Ezen a logikán elképzelhető például, hogy az egyébként valamely tárgyból osztályozó vizsgára készülő tanuló saját eredeti osztályában tanulja a többi tantárgyat, miközben a másik tárgy tanulása alól – szakvélemény alapján – fel van mentve. (Ha SNI-s vagy BTMZ-os.) Ez a megoldás lehetséges, csak éppen a magasabb évfolyamba lépés időben korábbi problémáját kell valahogyan megoldani – például úgy, hogy nem buktatják meg a tanulót, hanem felmentik már korábban az értékelés, minősítés alól, s akkor a nevelőtestület által meghatározott módon kell számot adnia a tudásáról (Ktv. 30.§ (9)bek.), s a nevelőtestület az osztályozó vizsgát találja alkalmas módszernek, az igazgató pedig ennek időpontjául a következő tanév végét határozza meg…
A konkrét eset jellemzőinek megfelelően talán ki lehet választani a fentiek közül a leginkább adekvátan alkalmazhatót.
*
2) Ezt a megoldást egy korábbi törvényi szabályozás akkor engedte, ha a gyermek nem évismétlésre, csak osztályozóvizsgára bukott. Akkor és ott nem kellett az augusztus végi javítóvizsgához ragaszkodni, engedték, hogy a saját közösségében tanuljon tovább a tanuló, s október végén dőlt el a sorsa. Előfordulhatott, hogy visszalépett egy évfolyamot sajnos éppen tanév közben.
A kolléganő által felvetett megoldás magában rejti az ún. osztatlan alsó tagozati osztály veszélyeit. Az osztály 3. osztályos követelményeket kell teljesítsen, s a közösségben 2-3 gyerek a 2. osztályos követelményeket teljesíti. A jelenlegi szabályozás ezt nem teszi lehetővé. Ismét a buktatás problematikája kerül a középpontba.
Hasonló a gond a felső tagozaton is.
Magam úgy értékelem, hogy ez az eset is példa az esélyegyenlőség csorbulására.