NAGYOBB SZEREPHEZ JUTTATNI A NAPKÖZI OTTHONI NEVELÉST
Dr. Füle Sándor
A VII. Nevelésügyi Kongresszus (2oo8.) ajánlásában örömmel olvastuk a címben kiemelt felhívást. „Nagyobb szerephez juttatni a napközi otthoni nevelést” ajánlás szorosan kapcsolódik a Napközi Otthoni Pedagógusok III. Országos Tanácskozása (Székesfehérvár, 2oo7.) részletes ajánlásához. (L. Dr. Szalókyné Várkonyi Mária írásában. Módszertani Közlemények, 2oo7. 4. sz. 2o5-215.) De fontos előzményként kapcsolódik még a Magyar Pedagógiai Társaság Napközi Otthoni Nevelési Szakosztályának „Ajánlás az esélyteremtő napközi otthon fejlesztéséhez” c. anyagához. Ennek alapján, a 2oo3. évben, az Oktatási Minisztérium egy előterjesztést készített. Ezt a minisztérium vezetői megtárgyalták. Sajnos, annak megvalósítását nem támogatták. Takarékossági okokra hivatkoztak. Ezért is fontos, hogy a Nevelésügyi Kongresszus ajánlásában kiemelte a napközi otthoni nevelés nagyobb szerephez juttatásának kérdését.
Az iskolai napközi otthonok ügyében döntéseket hozók és azok munkáját irányítók bizonyára ismerik a magyar napközi otthonok rendszerváltozás előtti helyzetét!? (L.: pl. Füle/l966.”Az iskolai napközi otthoni nevelőmunka fejlődése és perspektívái” c. tanulmányban. Tanulmányok a Neveléstudomány Köréből l965. Akadémiai Kiadó, l966. 313-338.)
A napközi otthonok munkáját befolyásolóknak ismerniük kellene a lo7 éves magyar napközi otthonok történetét. (Füle/2oo7. „A magyarországi napközi otthonok vázlatos története” Euroditió-Educatió, 2. sz. 53-64. A Selye János Egyetem Tanárképző Karának Tudományos Folyóirata. Komarno. Szlovákia.)
Az eddig említett szakanyagokban található (múlt-jelen-jövő dimenzióban tárgyalt) ismereteket hasznos lenne összehasonlítani a magyar napközi otthonok 21. század eleji helyzetével! Az összehasonlítás során megállapítható lenne, hogy több probléma (pl. a napközi otthoni pedagógusok gyakori fluktuációja, és az oda beosztott pedagógusok által végzett munka gyakori ötletszerűsége, tapasztalható szakszerűtlensége) a mai napig nem megoldott! Az összehasonlítás során az is szembetűnő lehet, hogy l989-től a legtöbb általános iskolában hiányzik a napközi otthonok tudatos személyi és tárgyi- dologi fejlesztése (L. Napközi Otthoni Nevelés 47-51.) Ezzel kapcsolatos a Magyar Pedagógiai Társaság említett 2oo2. évi ajánlása. Ugyanakkor, a hátrányos helyzetű, szegény gyermekek problémáiról gyakran szívhezszólóan és szólamszerűen beszélnek. A Nevelésügyi Kongresszus kiemelt ajánlása azonban nem szép szavakat, hanem konkrét tetteket igényel!
A napközi otthoni nevelés nagyobb szerephez juttatása érdekében, a tettek megvalósításához (2oo8. év végén) a Nevelésügyi Kongresszus Szervező Bizottságának megküldtük „Az iskolai napközi otthoni nevelés Közügy”. c. írásunkat (L. Módszertani Közlemények, 2oo8. 5.sz. 2o2-2o7.)
A napközi otthonok fejlesztését/fejlődését biztosító tettekhez az alábbi lényeges tennivalók megoldása szükséges:
1. A mai magyar társadalmi, gazdasági, kulturális, közoktatási és családi helyzeteknek jobban megfelelően, pontosabban újra kellene fogalmazni az iskolai napközi otthon funkcióit,- céljait- követelményeit-, tevékenységeit,- módszereit,- ellenőrzési és értékelési eljárásait. Sajnos, ezek megfogalmazásaiban jelentős különbségek találhatók,pl. az Iskolai Pedagógiai Programokban. És főként a mindennapi gyakorlatban. A szakszerűbb, lehetőleg rendszerbe foglalt, országosan sokkal egységesebb megfogalmazásokhoz kevés iskolában, napközi otthonban ismerik és használják az e témához kapcsolódó napközi otthoni szakanyagokat. (L.pl. Füle/2oo4. „Napközi Otthoni Neveléstan”; és Füle/1997. „A Pedagógiai Program Készítése” c. könyvét.)
2. A napközi otthoni nevelés nagyobb szerephez juttatása (egy szakember számára) elképzelhetetlen fejlesztési elgondolás, rövid, – közép,- hosszú távú koncepció kidolgozása nélkül. Megalkotásához, egy differenciált összképszerű (az eredményeket, a hiányosságokat, a problémákat tartalmazó) helyzetelemzés az alap. A jó koncepció kidolgozásához, a helyzetelemzés során kapott adatok prognosztikus szemlélete szükséges. Ezek, ha nincsenek benne az Iskolai Pedagógiai Programban, annak mellékletei közé kerüljenek. A kidolgozáshoz egy felhasználható anyag található, (L.pl. Füle/2oo5.”Az iskolai napközi otthoni nevelőmunka fejlesztése” c. tanulmányt. Új Pedagógiai Szemle, 5. sz.).
3. A fejlesztési elgondolások alapján lehet összeállítani az iskolai napközi otthoni nevelési programot. Szerencsére, e nevelési program alapjait a 2oo8. évben, mintaként már kidolgozták. (L. Dr. Szalókyné Várkonyi Mária, 2oo8. „A napközi otthon pedagógiai programja”. Csengőszó, 4. sz.) Ez a szakszerű és értékes munka segítséget ad a helyi napközi otthoni nevelési program megalkotásához. A Nevelésügyi Kongresszus ajánlásának megvalósítása, a napközi otthoni nevelés nagyobb szerephez juttatása a helyi napközi otthoni nevelési program nélkül alig elképzelhető!
4. Az eredményesebb napközi otthoni nevelőmunka nagyobb szerepét szakszerű pedagógiai tervezéssel biztosíthatjuk. Ennek formái: fejlesztési koncepció; Iskolai Pedagógiai Program napközi otthonnal foglalkozó része; a napközi otthoni munkaközösség tanévi konkrét terve; a napközis csoportok havi tervei, -heti tervei,- napi tervei, – egy-egy foglalkozás vázlata. (L.”Napközi Otthoni Neveléstan”. 29-44.)
Ismeretes, hogy a korábbi évtizedekben az iskolavezetők, az akkori napközi otthoni szakfelügyelők alaposabb tervezést és a foglalkozásokra való felkészülést igényeltek. Napjainkban, az iskolavezetők határozottabb követelményei segíthetnék a napközi otthoni nevelés nagyobb szerephez jutását. Ehhez, ismerniük kellene a fentiekben és majd a továbbiakban tanulmányozásra javasolt speciális szakirodalmat.
5. A napközi otthoni nevelés nagyobb szerephez juttatása a leglényegesebb nevelési feladatok meghatározását igényli. Ezek a feladatok a jó Iskolai Pedagógiai Programokban bizonyára megtalálhatók. A napközi otthoni gazdag tevékenységrendszer egészében a pedagógusnak nagy lehetőségei vannak az iskola (a tantestület) által kitűzött nevelési célok, feladatok megvalósítására, gyakorlására. A napközi otthoni pedagógus saját nevelési stratégiájának kialakításakor, az alábbi nevelési feladatokat vegye figyelembe.
– A napközi otthonban (mert az iskola szerves része és részben a családi nevelést is pótló intézmény) a naponkénti (tervszerű és alkalomszerű) nevelési tárgyú beszélgetések nem maradhatnak el. A nevelésben nagyobb szerephez jutás így bizonyára biztosítható.
A napközi otthonban az erkölcsi témák megbeszélésének, vitájának aránya legyen a legnagyobb. Közöttük, a humanizmus, a hazaszeretet, a magyar nemzeti öntudat és jogos büszkeség, Magyarország érthetetlen gazdasági lemaradásának megszüntetése, a becsületes élet, az egész életen át tartó tanulás és a magas színvonalú munka kérdései erőteljesek legyenek. Mindennap jól átgondoltan beszélgetni szükséges az iskolai ismeretek megszilárdításáról, a tanulás fontosságáról és módszereiről. (L. Napközi otthoni neveléstan. 68-95.) A beszélgetések során nem maradhat el az életkorhoz illő, igényes szexuális felvilágosítás. Ennek fontosságát a szegedi napközisek esete is mutatja.
– A szabadidő töltés rendkívül sok témája a napközi otthonban alapvetően fontos. (L. Napközi otthoni neveléstan.95-1o5). Régebbi, kiváló magyar pedagógiai könyvekben a nevelés legfőbb célját így határozták meg: „Kultúrlénnyé kell tenni a nevelteket!” A napközi otthonok, a tantestülettel, a családokkal együtt, az értékes Média felhasználásával, a szabadidőben sokat tehetnek e legfőbb cél eléréséért. A kultúra terjesztéséért számos magyar iskolában sokat tesznek.
– A családi életre nevelés témáit a napközi otthonban gyakrabban kellene tárgyalni. A családpedagógiai ismereteket (Cs. Nemes Márta könyveit) jól lehet hasznosítani.
– A lényeges nevelési feladatok közé tartozik a technikai eszközök napközi otthoni gyakori
alkalmazása. Mindenképpen meg kell oldani, hogy a napközi otthonokban az iskolában tanult idegen nyelveket is rendszeresen gyakorolják. Ki kell használni a környezetvédelem napközi otthonban megteremthető lehetőségeit. Az illemtan, a viselkedéskultúra követelményeinek támasztása a mindennapi tevékenység része legyen. Ezeket is gyakorolni szükséges, mint több magyar iskolában és a fejlett országok hasonló intézményeiben teszik. (L. Napközi Otthoni neveléstan. 63-13o.)
A fentiekben kiemelt feladatok megoldásához feltétlenül be kell vonni a tantestület és a szülők arra vállalkozó és alkalmas tagjait. A magyar napközi otthonok többsége, az elmúlt több mint száz évben, a nevelésben mindig élenjárt. Gyermekvédelmi szempontokból is kiemelkedő munkát végeztek és végeznek ma is. A napközis gyermekek egy részének nevelésében napjainkban mutatkozó zavarok, hiányosságok javaslataink felhasználásával remélhetőleg jobban leküzdhetők. A jobb eredményekért, a napközi otthon munkájáért is felelős iskolavezetőknek, a napközi otthoni pedagógusoknak, a nevelőtestület valamennyi tagjával együtt sokat kell tenniük.
– 6. A napközi otthoni nevelés nagyobb szerephez juttatásának kulcskérdése, az odakerülő, ezt a nehéz beosztást vállaló diplomás pedagógus alkalmasságának, speciális alapképzettségének, a 7 évenként kötelező akkreditált továbbképzésének, rendszeres önképzésének jó megoldása. Ide tartozik, a már említett gyakori nevelői fluktuáció megszüntetése is. Sajnálatos, hogy ezekben a kérdésekben gyakran elítélhető helyzetekkel találkozunk. A jó megoldásokhoz megfelelő szakanyag áll rendelkezésre. (L.pl. Napközi Otthoni Neveléstan. 45-47.)
A kulcskérdések közül, most csak a speciális pedagógus továbbképzés problémáját emeljük ki. „A napközi otthoni nevelés elmélete és gyakorlata” témakörben 2oo2-ben (OM/382./12./2oo2.sz.) és 2oo7-ben (OKM/l./33./2oo7. sz.) alapítottunk egy-egy továbbképzési programot. Az eltelt 6 év alatt, a több ezer napközi otthoni pedagógus közül, e programok alapján, összesen 62 napközi otthoni pedagógus szerzett tanúsítványt. Ez döbbenetes tény! A probléma okait az OKM, az iskolafenntartók, az iskolavezetők és ezt a beosztást csak kényszerből vállaló pedagógusok tevékenységében találhatjuk. Az illetékes vezetők nagyobb része nem ösztönzi, a továbbképzésben anyagilag sem tudja támogatni a napközi otthoni pedagógusokat. Miközben, a hátrányos helyzetű, közöttük a nagyszámú roma napközis gyermek felzárkóztatását, a szegény gyermekek mai és
leendő sorsának javítását „Legyen jó a gyermekeknek” szépen hangzó kormányprogrammal tervezik megoldani. De mitől lesz jobb a több százezer napközis gyermeknek, ha pedagógusaik az ő nevelésükre nem kellően képzettek és nem motiváltak? A legnagyobb probléma, hogy családjaik szegénységét hazánkban mikor tudják megszüntetni!?
A jelzett kulcsproblémák megoldásáért – a napközi otthoni pedagógusok mellett – a legtöbbet az iskolavezetők tehetik! Egy tanulmányunkat számukra készítettük. Jó lenne, ha ismernék. (Füle/2oo2. „Az iskolai napközi otthoni nevelőmunka minőségének fejlesztése”. Módszertani Közlemények I., 2oo2.5.sz. és a II. része 2oo3.1.sz.)
A kulcskérdésekhez tartozik még, a napközi otthoni gyermekek szüleivel való pedagógusi kapcsolattartás is. Szinte közhelyként hangzik, hogy a szülők nélkül nem lehetséges a napközi otthoni nevelés nagyobb szerephez juttatása! E fontos témához egy tudományosan is elismert szakanyag érhető el. (L.pl. Füle/2oo2. „ Párbeszéd a szülők és a pedagógusok között.”) Ez a könyv a napközi otthoni pedagógusok egyik fontos forrásmunkája lehetne.
A napközi otthoni neveléssel foglalkozók számára megfontolásra ajánljuk Széchenyi István alábbi gondolatát:
„Nekünk is mozdulnunk kell, akár akarjuk, akár nem.
Nehogy hátrafelé nyomattassunk, lépjünk előre
Az 19o2/19o3. tanévtől működő és az annyira fontos magyar napközi otthonok, az ezer éves hazánkat szétzúzó I. világháború; a Trianoni döntés hatására bekövetkezett szörnyű ország pusztulás; a következő világválság; a teljes kifosztásunkat okozó II. világháború; az l956. évi forradalom kegyetlen leverése után, erőteljesen talpra tudtak állni, számszerűen és tartalmilag jelentősen tovább fejlődtek!
Az l989. évi rendszerváltozás, az Európai Unió tagországává válás után, a mostani világválságban, a rendkívül nehéz magyar viszonyok között, napközi otthonainknak meg kell maradniuk! Nagy szükség van rájuk. És a nevelő munkában nagyobb szerepvállalással – az általános iskolai tanulók közel 4o %-át jelentő, az életben való helytállásra felkészített, több örömet, boldogságot érdemlő napközis gyermekek és „Szegény Magyarország” jövője érdekében – előre kell lépniük!
B u d a p e s t, 2oo9. február 4.