PECIFO a civil törvényről

TUDÓSÍTÁS

2011. augusztus 25-én tanácskozást tartottunk a Pedagógus Civil Fórummal (PECIFO) közös szervezésben az új civil törvény tervezetéről. Az ok, hogy a civil társadalom életét döntően meghatározó új törvény hamarosan a Parlament elé kerül, elfogadása is még az őszi időszakban várható. További célunk volt az Oktatási Államtitkársághoz regisztrált szervezetek tájékoztatása, a várható további lépések megvitatása, az Államtitkársággal történő kapcsolattartás, együttműködés lehetőségeinek átgondolása, kérdések, javaslatok megfogalmazása.

A tanácskozás helyszíne a már jól megszokott – s megszeretett – helyen a Parlamenthez közeli Báthori utca 10. sz. alatti épület földszinti konferenciatermében volt, melyet kedvezményesen bérelhettünk az Oktatási Államtitkárság közbenjárásának köszönhetően.

A tanácskozásra 80 fő regisztrált, s 59 fő el is jött a rettentő hőség ellenére, többen az ország egész távoli részéből is.

A tanácskozást Várdai Márta a PECIFÓ egyik vezetőségi tagja moderálta.

A törvénytervezet teljes szövege egyébként itt letölthető:

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

http://www.kormany.hu/hu/dok?page=2&source=3&type=302&year=2011#!DocumentBrowse

 

Az első előadó Dr. Latorcai Csaba a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára volt. Ismertette a törvénytervezetet. Bevezetőjében a célokról beszélt, s hogy mi indokolta a törvény megalkotását. Felhozta, hogy jelenleg igen nagy a civil szervezetek adminisztrációja, hogy szerteágazóan és sokféle törvényben találhatóak meg a civilekre vonatkozó jogi tartalmak. Ezeket szeretnék egységesíteni, egy törvényben megjeleníteni, a jogi szabályozást, az adminisztrációt egyszerűsíteni, csökkenteni.

Ennek érdekében először is a nyilvántartást kell áttekinthetőbbé tenni. Ezt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásával kívánják megoldani. Itt tartanák nyilván a szervezetek adatait, a megalakítást, a változásokat, és azokat az éves beszámolókat is, amiket úgy is, most is el kell készíteni, azaz „letétbe helyezett számviteli beszámoló megléte szükséges.”, amit a szervezet „elektronikus űrlappal együtt köteles a kormányzati portál útján a Civil Információs Portál részére elektronikus úton megküldeni.” Most majd tehát ebbe a központi nyilvántartásba kell beküldeni a dokumentumokat. Ezzel persze a 30 napnál nem régebbi bírósági bejegyzési igazolás is szükségtelenné válik, mert internetes hozzáférési lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szervezetek aktuális állapota nyomon követhető legyen.

Szeretnék egyszerűsíteni a pályáztatást is. Tárgyalnak a Wekerle Sándor Alapkezelővel, hogy hogyan lehetne itt is könnyíteni. A másik, ami indokolja az új törvényt, hogy szeretnének tisztábban látni és kiszűrni azokat a szervezeteket, amelyek nem igazán tudnak felmutatni hasznos tevékenységet, vagy csak úgy „lógnak a levegőben” és pályáznak, sőt jelentős összegeket is nyernek, miközben valódi tevékenységet nem folytatnak, vagy nem azt, amire a támogatást kapják. Ezeket is szeretnék kiszűrni. Pl. a civil társulási forma erre lenne megfelelő, ők ugyanis programra nem kérhetnek pénzt, csak működésre.

Az elnevezéseken is változtatnának. Meg kívánják szüntetni a társadalmi szervezet elnevezést, helyette a civil társadalom kifejezést használnák. A szervezetek formája is módosulna. Lennének úgy nevezett civil társulások, ez egy új kifejezés. „A civil társulás az egyesülési jog alapján létrehozott olyan szervezet, amelynek jogi személyisége és magánjogi jogalanyisága nincsen, és amelyet alapítói gazdálkodó tevékenység folytatásának igénye nélkül hoznak létre. A civil társulás alapításához az szükséges, hogy legalább három tag a szervezet megalakítását kimondja. A civil társulás törvényes képviselőként az ügyintéző és képviseleti joggal felruházott személy képviseli bíróságok, ügyészségek és más hatóságok előtt. Nem minősül egyesületnek, sem civil társulásnak a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben meghatározott jogi formája,szervezete.”

A másik forma az egyesületek. Eddig voltak a közhasznú, a nem közhasznú és a kiemelten közhasznú egyesületek. Most megszűnne a kiemelten közhasznú fokozat, s csak a közhasznú marad.

Hogy jobban érezhető legyen a kérdés közvélemény kutatást is tartottunk a jelenlevők között, hogy hány civil szervezet képviseltette magát, és azok közül hányan közhasznúak, nem közhasznúak, illetve kiemelten közhasznúak. 2-3 kiemelt közhasznú volt, zömében közhasznúak és öten nem voltak közhasznúak. Érdekes volt még az is, hogy a résztvevők közül hány szervezet alakult meg 2000 előtt. Ebből is viszonylag sok volt a jelenlevők között.

Ahogy Latorcai Csaba elmondta a szervezeti formák közül az egyesületek és azon belül is a közhasznúság új kritériumrendszere váltotta ki a legnagyobb vitát. (Úgy tűnik itt akartak rendet vágni, és eléggé megszigorították az ide való bekerülést) mert a társadalmi egyeztetés során (ahogy előző lapszámunkban erről beszámoltunk, július 12-éig lehetett véleményezni interneten a tervezetet), ehhez érkezett a legtöbb észrevétel, kritika, javaslat, melyek figyelembevételével már enyhítettek is ezeken a kritériumokon.

Hat kritériumot sorolt fel, amelyek az első változathoz képest annyiban változtak – ezzel is enyhítve a szigorú feltételeket – hogy kétszer három csoportot alakítottak ki belőlük, és mindegyik csoportból legalább egyet-egyet kell teljesíteni ahhoz, hogy a közhasznúságot el lehessen érni. A két csoportot és a hat kritériumot részletesebben is bemutatta:

20. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

1. Megfelelő erőforrás áll rendelkezésre a civil szervezetnél, amennyiben az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában az alábbi feltételek közül egy érvényesül:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot.

(Közben persze néhány lényeges kérdést azonnal tisztáztunk) itt például azt, hogy ebbe minden bevétel beleszámít (állami támogatás, minisztériumi támogatás, tagdíj, adomány, célszerinti vállalkozási tevékenységből származó bevétel, stb.)

b) az összesített adózás utáni eredménye nem negatív, azaz, nem lehet egymás utáni két évben mínuszos az éves zárás. Többen felszisszentünk, hiszen sokszor előfordul, hogy éppen a pályázati pénzeknek nem időben való megérkezése következtében mínuszosan zár a szervezet. Azzal nyugtatták a társaságot, hogy a jövőben a helyzet normalizálódik, újra feláll a Nemzeti Civil Alapprogram és az előfinanszírozást komolyan veszik. (Persze ez eleve ki van zárva, ha a pénzt az éves működésre adják, de a pályázatot csak annak az évnek a februárjában írják ki.)

c) a személyi jellegű kiadásai – a vezetők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (költség, kiadás) egytizedét. Ezt is tisztáztuk, bár nem megnyugtatóan, hogy ez vagy megbízási szerződés, vagy alkalmazási szerződés kell legyen. Vagyis kell TB-s kifizetésnek lennie, hogy a „fekete munkát” kiküszöböljék – mondta Latorcai Csaba. Ezt a kijelentését többen kritizálták, mert szerintük ez nem elegendő érv, sőt az önkénesség ellen szól. Erre az volt a válasza, hogy ha ezt nem tudja a szervezet teljesíteni, ott van még a másik két kritérium.

2. Megfelelő támogatottság mutatható ki a civil szervezetnél, amennyiben az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában az alábbi feltételek közül egy érvényesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott része adózó rendelkezése szerint felajánlott összeg (SZJA 1%), továbbá a magánszemélytől, jogi személyiséggel rendelkező szervezettől kapott támogatás, adomány együttes összege eléri az összes bevétel egytizedét,

b) a … központi költségvetési forrásból származó bevétele nem éri el az összes bevétel felét.

Ez sok szervezet számára megoldhatatlan, mert nem tud tagdíjakból és egyéb más bevételekből annyit felmutatni. A bevételek nagyobb része ugyanis a legtöbb esetben a központi költségvetésből pályázati úton elnyert támogatásokból származik.

A tervezetbe ehhez a csoporthoz új elemként jött az, hogy

c) a szervezetnek legalább 10, az önkéntes törvénynek megfelelően nyilvántartott önkéntese kell legyen,

azaz a szervezetnek először is a jelenleg hatályos önkéntes törvény szerint szerepelnie kell az önkénteseket foglalkoztató szervezetek listájában. Ennek feltétele, hogy be kell jelentkeznie egy központi nyilvántartásba, és ha megfelel az ottani kritériumoknak, rá kerül erre a listára, majd az önkéntes törvény szerint kell nyilatkoznia legalább 10 önkéntesének arról, hogy a szervezetnél önkéntesként tevékenykedik, és önkéntes szerződést is kell velük kötni.

Minden egyes kritériumnál közvélemény kutatást is tartottunk, melynek eredménye alapján elmondható, hogy a jelenlévő szervezetek megközelítőleg háromnegyede úgy érezte, hogy a fenti 2 x 3 feltételből csoportonként meg tudna felelni legalább 1-1 kritériumnak.

Latorcai Úr megnyugtatta a tanácskozás résztvevőit azzal is, hogy van egy átmeneti időszak.

Bár 2012. januárjától tervezik bevezetni a törvény, de lesz egy kétéves átmeneti időszak, ami azt jelenti, hogy akik most közhasznúak, azok közhasznúként működhetnek tovább, de két év alatt a kritériumrendszert teljesíteni kell, ha továbbra is közhasznú szervezetként akar működni, tevékenykedni. Ha a szervezet nem tudja ezt a megkívánt dokumentumokkal alátámasztani, akkor vagy kérésére visszaminősítik szimplán csak egyesületté, vagy kérheti hogy legyen civil társulás, vagy kérheti a megszüntetését (ami egy rettentő procedúra).

Előadása után sok kérdés és hozzászólás volt, főleg az átmeneti időszakra vonatkozóan. Sajnos nem hangzott el kérdés arra vonatkozóan, hogy a kettős könyvvitel is kötelező-e valóban a közhasznúak részére, mert ehhez már mindenképpen állandó könyvelőt kell felkérni.

A számviteli beszámolót, meg a közhasznú beszámolót pedig nyilvánosságra kell hozni. Arra sem kérdeztünk, rá, hogy ez lehetséges-e például a szervezet honlapján, mint ahogy ez most van.

Mondható, hogy az eddigi közhasznúsági kritériumok megmaradnak, csak közhasznút és a kiemelten közhasznút egy kalap alá hozzák. A közhasznú szervezetnek a tevékenységei között állami feladatokat kell vállalnia, és ezt igazolnia is kell. Hogy mik ezek a feladatok, erre majd készül egy lista, amiből lehet válogatni, de hogy milyen módon kell majd igazolni, arról még nem esett szó.

Vagyis még sok a kérdőjel.

A NIOK képviseletében jelen volt Oprics Judit, aki megemlítette, hogy saját és más szakemberek véleményét – például Bíró Endre ismert gyermekjogászét – már korábban a sajtóban is közzétették. Ezekről is szó volt a jóízű vitában.

Összefoglalva: 2012 januárjától ketyeg a két év. Felmerült, hogy az egymilliós bevételt, illetve az 50%-os egyéb bevételt úgy is el lehet érni, hogy egymásnak adományozunk papíron. Persze kérdés, hogy ezt hogyan lehet lekönyvelni.

Egy alapítványtól is jött kérdés, esetükben nem teljesíthető sem az 1 milliós bevétel, sem a 10%-os egyéb bevétel, mert tagdíj alapítványnál nincs, adományokra, és az 1%-ra a mai gazdasági helyzetben nem nagyon lehet számítani. Latorcai Úr kifejtette, hogy az alapítványok az adományok gyűjtésére jönnek létre, ha ezt nem tudják teljesíteni ott a harmadik kritérium, azaz „az összesített adózás utáni eredménye nem negatív”, de más javaslatot is kapott a jelenlévőktől a hölgy, alakuljanak át egyesületté.

A 10 önkéntes szerződését viszont könnyebb megtenni. Arról is szó volt, hogy ezt jó lenne az önkéntességi törvénnyel is összhangba hozni. Latorcai Úr megígérte, hogy utána néz.

Szó volt arról például, hogy nem mindenütt ugyanazt jelenti az önkéntes munka és az önkéntes társadalmi tevékenység. Még a minisztériumok sem tudják egymás közt, hogy melyik mit jelent. Most például az NCA működési pályázatánál előírtak 10%-os önrészt, amibe az önkéntes munka is beleszámítható, csakhogy ki milyennek ítél meg egy adott munkát. Mennyi az órabér? Ez így formális, csak papírmunka. De egy lelkes óvoda pedagógus felállt, és közölte, hogy ez így van jól. A többiek ezen csodálkoztak.

A szünet után Csizmadia László, a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsának elnöke tartotta meg előadását. Ő háromnegyed éve van a civil tanács élén és elmondta, hogy 2003-ban volt egy számvizsgálat az Alapprogramnál. Több korrekciót is előírtak, de egy idei vizsgálat megállapította, hogy ezekből semmit sem hajtottak végre. A hiányosságok, problémák megmaradtak. Elmondta például, hogy azok, akik bíráltak, bizonyos szervezeteket is képviseltek, vagyis érdekeltek voltak, és ezek a szervezetek kimutathatóan nagyobb támogatást kaptak. Ennek elkerülése érdekében komoly összeférhetetlenségi szabályokat hoznak. Felmerült az is, hogyan történik az elektorok választása, eddig csak civil elektorok voltak, most a minisztérium is delegál. Bíró Endre is azt kritizálta, hogy ez nem éppen a demokráciát szolgálja. Ezen volt némi vita, eltérő vélemények ütköztek.

Felmerült, hogy a Civil Alapprogram pénzeinek csak mintegy 70%-a lesz pályázati pénz, a fennmaradó 30% erejéig lehet benyújtani egyedi pályázatokat olyan témákra, melyek nem férnek bele a kiírt pályázati rendszerbe, de mégis úgy érzi egy civil szervezet, hogy ez hasznos. Többen megjegyezték, hogy ezzel a kis kapuval követhetetlenné válik, hogy ki miért fog pénzt kapni.

A törvénytervezetben az is benne van, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramnak a megszűnő szervezetek felszámolásából származik majd többlet forrása. Kérdés, hogy amely szervezetek nem felelnek meg a kritériumoknak, legtöbbjük súlyos forráshiány miatt, azoktól hogyan származik majd pénz. Sajnos ezt akkor nem kérdeztük meg.

Mindenesetre a kérdések nyomán az megnyugtatóan tisztázódott, hogy akik eddig egyesületként működtek, azok megmaradhatnak egyesületnek, tehát nem feltétlenül szűnik meg az egyesületi forma, legfeljebb nem tudnak közhasznúak lenni. Vagyis működésre kaphatnak pályázati pénzeket, programokra már kevésbé, mert hogy programokra leginkább csak közhasznú szervezetek kaphatnak központi támogatást.

Többen viszont kritizálták a jelenlegi pályázat számítógépes hátterét is, különösen az internetes EPER rendszer problémáiról volt szó. Az előadó említette, hogy erre tanfolyamot is fognak majd szervezni. A résztvevők jelezték, hogy nem tanfolyam kell, hanem egyszerűsíteni kell a programot.

Rákérdeztünk arra is, hogy mi lesz a pályázatokkal, hiszen most csak négy hónapra írtak ki működési pályázatot. Három hónap tehát el fog veszni. Ez bizony így lesz, bár a szeptember 30-i teljesítési időszakot október 31-ig kitolják, így november 30-ig kell az elszámolásokat benyújtani. De így is elvész két hónap. Csizmadia Úr elmondta, hogy szeretnék elérni, hogy 2012 februárjára ki legyenek írva a 2012-es pályázatok, hogy ne maradjon ki év pályázat nélkül.

Reméljük, hogy így lesz.

Kérdésként merült fel, hogy a minisztériumok felé kik pályázhatnak? A minisztériumok programra, vagy működésre adhatnak-e pénzt. Ekkor kiderült, hogy a minisztériumoknak van pénzük kiírt pályázatokon felül, bár az oktatási államtitkárság két képviselője jelezte, hogy náluk ilyen keret nincs. Viszont ahol van ilyen pénz, annál vajon hogyan lehet elkerülni a mutyizást? Csizmadia úr azt mondta, hogy aki ilyen pénzekre kíván pályázni, annak nagyon korán kell azt benyújtania. Például aki 2012-re ilyenre kíván pályázni, annak 2011. július-augusztusában (!) ezt már be kellett nyújtania.

Felmerült, hogy a különféle tárcákhoz benyújtott támogatási kérelmek most egy helyen fognak összefutni, hogy át lehessen tekinteni a szervezeteknek nyújtott támogatásokat. Cél az, hogy akár egy pályázaton is elnyerhesse a szervezet a működéséhez szükséges összeget, ne kelljen ezért néha öt pályázatot is beadnia. Itt is vannak kérdőjelek, hiszen eddig sem adták meg a teljes összeget egy pályázatra. Ráadásul, ha csak egy pályázatot lehet beadni, ott viszont van egy plafon akkor a hiányzó összeget honnan lehet megkapni.

Kérdés volt, hogy a törvénytervezethez lehet-e még hozzászólni? Igen javaslatokat még lehet beadni, bár a törvényt októberben el fogja fogadni a Parlament. És január 1-től bevezetik.

A jelenlévők egyöntetű kérése volt, hogy az átmenetet gondolják át, és még alaposabban dolgozzák ki.

Kiderült, hogy már rendezték azt is, hogy a civil szervezetekkel hogyan kell a kapcsolatot tartani a minisztériumnak. Például egy hónap áll rendelkezésre az anyagok véleményezésére. Ez viszont a mai napig nem valósult meg. A mostani törvény előírja, hogy a bejövő véleményeket a minisztériumnak értékelnie kell, és az összegző álláspontjukat a honlapjukon le kell hozniuk. Ez most van folyamatban az oktatási államtitkárságon. Persze rögtön felmerült az a kérdés, és veszély, hogy ha összegzés készül, az majd a minisztériumnak megfelelő módon lesz összeállítva, hiszen nem láthatjuk, hogy valójában milyen kritikával éltek a véleményező szervezetek. Ráadásul csak egy kormányzati oldal van, s csak ezen belül lehet bejutni a különféle államtitkárságokra, az embereknek ez kész útvesztő. Ez a módszer nem erősíti a társadalmi kapcsolatot. (A mi újságunkban is ezért vannak rögtön ott a rámutató linkek az adott témához, mert önállóan nehéz odatalálni.)

Ezután bevontuk a beszélgetésbe az oktatási államtitkárság képviseletében jelen levő Kosinszky Zsuzsát és Ambrus Istvánt is. Felmerült a kapcsolattartás erősítésének kérdése.

Felmerült a véleményezés módja kapcsán az önkormányzati törvény és az oktatási törvényi koncepció egymásra hatása (most jelent meg a sajtóban éppen az iskolák állami kézbe adása) Ringhoffer Ervin, a PECIFÓ egyik vezetőségi tagja kérdezett arra rá, például hogyan lehet ezeket a tervezeteket megismerni, ezekhez hozzászólni. Jelezte, hogy május óta csak a koncepcióról tudunk, és nem tudjuk, hogy mi fog a kormány elé kerülni. Mint kiderült, azt még nem lehet nyilvánossá tenni, mert az előző véleményezési folyamatban kialakított koncepciót még eddig a kormány nem tárgyalta. (Ez még augusztus 27-én volt, azóta a koncepciót a kormány elfogadta, és napokon belül nyilvánosságra hozzák.)

A III. kerületi civil referens, Locskainé Radnai Írisz elmondta, hogy a kerületi szabályzatokat most át kell dolgozniuk. Monoriné Papp Sarolta, a Coménius Műhely Egyesület képviselője azt kérdezte, hogy mit ajánlanak, milyen formában lehet majd véleményezni a mostani törvényi koncepciót? Válasz: amint lehet nyilvánosságra hozzák, de sokszor azért sem lehet tartani az egy hónapot, mert többnyire nekik is csak egy hetük van arra, hogy az anyagokat átfuttassák a belső rendszerükön.

Felmerült az a kérdés, hogy név szerint kik azok, akik ezeket a koncepciókat megalkották? Várdai Márta a PECIFÓ egyik vezetőségi tagja említette, hogy PECIFO januári és júniusi összejövetelén részt vettek olyan szakemberek, kiknek a neve szerepel a koncepció aláírói között, de természetesen nem (csak) ők készítették az anyagot. Ambrus István megjegyezte ezek az anyagok a Kereszténydemokrata Néppárt oktatási programja alapján készültek, ami két éve elkészült, és fent van a KDNP honlapján. Ebből alakította ki a KDNP szakmai csoportja ezt a törvényi koncepciót. Ezek a szakemberek tehát a KDNP eszmeiségét képviselik. A véleményezések során eddig is a szakmai kérdésekben precízen megfogalmazott, és megalapozott szakmai érvekkel alátámasztott javaslatokat szívesen befogadta a tárca.

Várdai Márta végül a tárca képviselőihez fordulva mondta: – Ezért kell élni az ilyen nyitott fórumok adta lehetőségekkel, mert itt azonnali visszajelzést kaphatnak a minisztérium képviselői a pedagógus civil szervezeteiktől, de a civilek is tájékozódhatnak, mégpedig olyan nyelven, ami a nem éppen jogi szakzsargonban járatos szakemberek számára is érthetővé teszi a száraz jogi anyagokat.

Este fél 7 körül lett vége a tanácskozásnak, de még sokáig folyt az előtérben különböző kis csoportokban a vita, a beszélgetés.

A másnapi visszajelzésekből ítélve mind a minisztériumok, mind a minisztériumok, mint a civil szervezetek képviselői hasznosnak találták s várják a beszámolót.