Pedagógus Etikai Kódex (a Magyar Pedagógiai Társaság javaslata)

 I. Etikai alapelvek

Pedagógusként feladatainkat

1.1. a hatályos jogszabályok keretei között, a szakma etikai normáit követve,

1.2. a Gyermek Jogairól Szóló ENSZ Egyezmény értelmében a gyermek mindenek felett álló érdekeit tiszteletben tartva,

1.3 az Európai Unió alapdokumentumaiban foglalt értékeket érvényesítve,

1.4. az élet, az ember méltóságának tiszteletét, a környezettudatos életvitelt, a természet és az épített környezet védelmét képviselve,

1.5. a magyarországi társadalom iránt elkötelezetten,

1.6. döntéseink, nyilatkozataink és cselekedeteink súlyának tudatában felelősen,

1.7. a legjobb tudásunk szerint szakszerűen,

1.8. hivatástudattal,

1.9. döntéseinkben, nyilatkozatainkban és cselekedeteinkben jóhiszeműen és tisztességesen,

1.10. magatartásunkban és megjelenésünkben minta-szerepünket tudomásul véve,

1.11. a gyermekek, a tanulók, a kollégák, a szülők, a fenntartó, a működtető valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetek jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával, szakszerű figyelembe vételével az érdekek egyeztetésének szándékával,

1.12. a jog és az erkölcs szerint is igazságosan és méltányosan,

1.13. a társadalom számára átláthatóan,

1.14. a gyermekekkel, a tanulókkal, a kollégákkal, a szülőkkel, a fenntartóval, a működtetővel valamint az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, az intézmény társadalmi környezetével együttműködve,

1.15. az értékelésre és önértékelésre készen,

1.16. legfőképpen pedig mindenben lelkiismeretesen

teljesítjük.

  1. Kapcsolatok

 

2.1. A pedagógus szakmai kapcsolatait érintő tevékenységének alapvető etikai szabályai

2.1.1. Munkája során a pedagógus kapcsolatban áll növendékeivel, tanítványaival, azok szüleivel, valamint az őt foglalkoztató intézmény munkatársaival, vezetőivel, a fenntartóval, a működtetővel, illetve a szakmai és érdekképviseleti szervezetekben tevékenykedő alkalmazottakkal, aktivistákkal.

E kapcsolatokban a pedagógus megnyilvánulásainak alapja a méltányosság elve, s ezen az alapon konstruktív együttműködésre törekszik.

2.1.2. A pedagógus szakmai munkája során az intézményi etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően a nevelőtestülettel egységben lép fel1.

2.1.3. A pedagógus társadalmi, szakmai kapcsolatai révén létrejött helyzetét az intézményben semmilyen személyes előny szerzésére nem használhatja föl.

2.1.4. A pedagógus a növendékeitől, a tanítványaitól, a szülőktől és a pedagógiai folyamat szereplőitől – a mindennapi életben szokásos kisebb figyelmességek kivételével – ajándékot, jogtalan előnyt, egyéb kedvezményt nem várhat el, nem fogadhat el, és nem adhat.

 

2.2. Kapcsolat a növendékekkel (gyermekekkel, fiatalokkal, tanítványokkal)

2.2.1. A pedagógus kapcsolatának jellege a növendékekkel felelősségkötelemmel járó kapcsolat.

2.2.2. A pedagógus elfogadó, pozitív értéktartalmakat megjelenítő attitűddel forduljon növendékeihez, intézményi és intézményen kívüli munkájában is ez jelenjen meg.

2.2.3. A pedagógus magánéleti, közéleti ügyeit és a növendékekkel végzett pedagógiai együttműködését különítse el.

2.2.4. A pedagógus növendékei magánéletét tartsa tiszteletben.

2.2.5.A pedagógus intézménye növendékeit magáncéllal munkavégzésre még indirekt módon se késztesse.

2.2.6. A pedagógus saját vagy közeli rokonainak gyermekét intézményes keretben – lehetőség szerint – ne tanítsa. Amennyiben ez az adott körülmények folytán elkerülhetetlen, őket a többi növendékkel, tanítvánnyal azonos bánásmódban részesítse, és semmiféle jogtalan előnyhöz ne juttassa.

2.2.7. A pedagógus növendékeit szakszerűen értékelje. Az értékelés sohasem lehet a fegyelmezés eszköze.

2.2.8. A pedagógus törekvéseinek, céljainak elérésére semmiféle erőszakot még közvetve vagy erre utaló magatartás formájában se alkalmazzon.

2.2.9. A pedagógus minden egyes növendékével kapcsolatban az egyenlő bánásmód elvét alkalmazza. Ettől pedagógiailag indokolt esetben a pozitív diszkriminációt érvényesítve eltérhet, hátrányos megkülönböztetést viszont semmilyen körülmény között ne alkalmazzon.

 

2.3. Kapcsolat a szülőkkel

2.3.1. A gyermekek és fiatalok nevelése-oktatása, a pedagógiai munka során a szülők és pedagógusok partnerek, a pedagógusok ennek megfelelő kapcsolatot, együttműködést alakítanak ki a szülőkkel.

2.3.2. A pedagógus tudomásul veszi, hogy a gyermekek nevelésének alapvető kérdései tekintetében a szülőké a meghatározó szerep. A pedagógiai szakkérdések tekintetében a pedagógus a szülőknek ajánlásokat fogalmazhat meg.

2.3.3. A pedagógus szülőkhöz fűződő kapcsolatának, az együttműködésnek az alapja a kölcsönös tisztelet, a bizalom és a megbecsülés.

2.3.4. A pedagógus a szülők között ne tegyen semmiféle különbséget, megkülönböztetést.

2.3.5. A pedagógus mindig legyen kész megosztani a szülőkkel minden, a gyermekre, fiatalra (növendékre) vonatkozó ismeretét. Véleménynyilvánítása legyen tárgyszerű, az a növendék szellemi, lelki, testi fejlődésére szorítkozzon. Ha ez a tájékoztatás külön mérlegelést igényel, a pedagógus döntését illetve felelős cselekvését kizárólag a gyermek, fiatal (növendék) érdeke szabja meg.

2.3.6. A több szülő jelenlétében folytatott megbeszéléseken a pedagógus csak az egész tanulócsoportot érintő kérdéseket tárgyalja meg.

2.3.7. A pedagógus a szülők munkavégzését saját egyéni céljaira ne vegye igénybe, hivatását, beosztását jogosulatlan előny szerzésére ne használja fel.

 

2.4. Kapcsolat a munkatársakkal

2.4.1. A pedagógus pedagógiai munkájára, az intézmény működésére vonatkozó tapasztalatait, észrevételeit szükség szerint megosztja munkatársaival.

2.4.2. A pedagógus saját pedagógiai munkájára vonatkozó tapasztalatainak, szaktudásának megosztásával segíti kollégái munkáját, különös tekintettel a pályakezdőkre.

2.4.3. A pedagógus kollégái munkáját objektíven és kizárólag szakmai szempontok alapján értékeli.

2.4.4. Amennyiben a pedagógus úgy véli, hogy egy a pedagógiai munkára, az intézmény működésre vonatkozó elfogadott döntés alapvető jogot vagy jogszabályt sért, ezt a véleményét közli az érintett döntést meghozó személlyel vagy közösséggel. Amennyiben ennek eredményeként nem születik megoldás, észrevételével a döntést meghozó személy vagy közösség felügyeletét ellátó személyhez, szervezethez fordulhat.

2.4.5. Ha a vitatott döntés, tevékenység vagy vélt mulasztás a gyermek, a tanuló testi, lelki épségét vagy egészségét veszélyezteti, a pedagógus közvetlenül az intézkedésre jogosult vezetőhöz, szervezethez fordulhat.

 

2.5. Kapcsolat az intézmény vezetőivel, a fenntartóval, a működtetővel és másirányító szervvel

2.5.1. A pedagógus az intézmény vezetőivel, a fenntartóval, a működtetővel és más irányító szervvel a munkajogi szabályokon, az intézményi SZMSZ előírásain túl konstruktív együttműködésre törekszik.

2.5.2. A pedagógus az őt foglalkoztató intézmény vezetőjével való személyes vagy rokoni kapcsolatával nem él vissza, nem használja azt saját érdekei képviseletére, vagy előmenetele támogatására.

2.5.3. A pedagógus az őt foglalkoztató intézmény vezetőinek munkáját objektíven és kizárólag szakmai szempontok alapján értékeli.

2.5.4. A pedagógus a fenntartóval, a működtetővel és más irányító szervvel kapcsolatos szakmai-kritikai észrevételeit az intézményi fórumokon szabadon megfogalmazhatja, melynek alapján őt hátrány nem érheti.

1 Abból a feltételezésből indulunk ki e pont megfogalmazásakor, hogy az intézményeknek az NPK ajánlása és a fenntartói ajánlások alapján lehetőségük lesz saját viszonyaikat megjelenítő etikai kódex kidolgozására.