A gazdag életének 97. évébe lépő Pataki Gyula a 40-es évek debreceni ifjúsági életében köteleződött el a nevelés ügye mellett. A parasztcsaládból a városba érkező villanyszerelő-inast a városi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) fogadta magához, s látta el feladatokkal. Az egyesület otthonába látogató professzor, Karácsony Sándor tudatosította benne hivatását. Így került sor az ifjúsági munkában szerzett tapasztalatai nyomán, hogy barátjával, a fiatal könyvködősegéddel, Szekeres Mihállyal megbízást kapott a háborús viszonyok tovább fokozta városi nyomorban tengődő csavargó, bűn kísértette fiúkból létrehozza a Fiúkfalvát. A tanyavilágban berendezkedő, önkéntes csatlakozókból álló kamasz-közösség méltán tartozik a hazai közösségi nevelés legnemesebb hagyományai közé. A faluvezető tragikus halála után 1944 júliusa után rámarad a közösség vezetése, nevelése és egyre nehezebb ellátása. A háború befejezése után néhány reményteli hónap élete véget vetett a vállalkozásnak. A gyermekvédelmi ellátás államosítása ellehetetlenítette a falu életét.