Vezetői Kollégium – 2013. február
emlékeztető
Az eltelt évet értékelte, s a megkezdett, a társaság történetében a 123-at tervezte a Magyar Pedagógiai Társaság Vezetői Kollégiuma február 2-án, székhelyén, az ELTE Kazinczy utcai épületének termében.
Az ülésen részt vett az elnökség minden tagja, képviseltette magát a fővárosi, békési, hajdú-bihari, somogyi, szabolcs-szatmár-beregi, pest megyei tagozat, az általános iskolai és gimnáziumi, ÁMK-s, a didaktikai, fenntartható fejlődési, felnőttoktatási, felsőoktatási, diszlexiás, interkulturális nevelési, kisgyermeknevelési, kollégiumi, megelőzési, mozgalompedagógiai, napközis nevelési, neveléselméleti összehasonlító pedagógiai, szabadidő-pedagógiai szakosztály, a Gyermekérdekek szakosztálya – Korczak Munkabizottság, a Színes Húrok szakosztály, a Kiss Árpád Műhely.
Nélkülöztük a BAZ megyei, Bács-Kiskun megyei, baranyai, hevesi, győr-sopron-mosoni, a komárom-esztergomi, a nógrádi, a zalai tagozatok, a családpedagógiai, az Ifjúsági Kör, művészeti nevelési, nemzetiségi nevelési, neveléslélektani, Szókincsháló, a szomatikus nevelési, Kerekgedei Makó, Makarenko szakosztályok képviselőinek jelenlétét. (Közülük többen kimentették magukat, illetve többeknek beszámolója és munkaterve olvasható a honlapon.)
Benedek András elnöki expozéjában azt emelte ki, hogy a társaság „neveléstörténetet ír”, az utóbbi és előttünk álló időszak történései s benne a jelentős szakmai szervezet léte fokozott odafigyelésre méltó. Elismeréssel szólt az önkéntes aktivisták helytállásáról. Úgy vélte, megannyi kényszer, ellenszél ellenére az MPT jelen van a folyamatokban.
Fábry Béla alelnök a szervezeti egységek beszámolói, tervei alapján adott diagnózist. Megállapította, hogy a Társaság élő szervezet – ennek minden pulzálásával együtt. A Társaság szervezeti egységeinek aktivitása alapján létezik – idézte az alapszabályt. A szervezeti egységek tevékenysége ebben a pulzálásban gazdagodik/szürkül. Szervezeti egységek jönnek létre szakmai, társadalmi, emberi közösségi igényekre, mások „fantomizálódnak”, megszűnnek – elvesztik relevanciájukat, érdeklődő tagságukat, vagy karizmatikus vezetőjüket, vezetői magjukat. Új szervezeti egységek: Interkulturális Szakosztály, Békés megyei Tagozat Andragógiai Szakcsoportja, Szabadidő-pedagógia Szakosztály s a legutóbbi napokban létrejött ÁMK Szakosztály.
2012. tapasztalatai közt kiemelte: szűkülő források, növekvő személyes erőfeszítések mellett gazdag, sokszínű, tartalmas munka folyt, az eredményekben hangsúlyos az együttműködés más szervezetekkel, intézményekkel. Jellemző az aktív tagozatokra a helyi, regionális szakmai közéletben való aktív részvétel, a szervezeti egységek helyben képesek pályázati lehetőségek kihasználására, kapcsolódni országos rendezvényekhez. Jellemző a személyes szakmai munka és a szervezeti aktivitás összekapcsolása. Az MPT szervezeti egységei nemzetközi színtéren is jelen vannak, említette főként a határmenti tagozatok kapcsolatait a szomszédos országok pedagógusszervezeteivel, de szakmai diplomáciai eseményként emelte ki a decemberi nemzetközi Korczak-konferenciát.
Jellegzetes en élénkült a társasági életben az oktatási rendszer átalakításának figyelemmel kísérése – ezzel összefüggő közpolitikai aktivitás fokozódása. Az MPT jelen van a tudományos közéletben és a gyakorlatban, a magyar pedagógiai közéletben hiánypótló munkát végez. Ezzel együtt fontos elem az aktív, személyre szóló figyelem kollégáinkra. Együttműködéssel fenn tudtuk tartani kiadványozási, publikációs aktivitásunkat is.
2013. terveiről szólva jelezte: a feltételek nem látszanak javulni. A személyes erőfeszítés, az együttműködés szervezése biztosíthatja a munka eredményességét. Mértéktartó tervezés jellemzi a 2013. évi munkaterveket. Felhívta a figyelmet a Didaktikai szakosztály kezdeményezésére – a MIRE VALÓ AZ ISKOLA? című projektsorozatra, mint az év javasolt vezérmotívumára. Kiemelte: tudományos igényességű reflexiókat vár a szakma és a társadalom az oktatási rendszer átalakításával kapcsolatban.
A nyilvánosságot szolgálja a honlap reformja is.
Az elnökség folyamatosan keresi a forrásbővítés lehetőségeit.
Az alapszabály jegyében az elnökség feladatairól szólt a fantomizálódó szervezetekkel kapcsolatban (Baranya, Zala, Ifjúsági Kör, Nemzetiségi nevelési szakosztály).
A szervezeti feladatok közül kiemelte a küldöttgyűlést 2013. májusában, a Szakmai Kollégium tervezett üléseit.
Referátumát így zárta: „Minden évben úgy látszik, hogy a korábbihoz képest nehezebb év következik. Minden év végén, visszanézve, úgy látszik, gazdagabb, tartalmasabb évet tudunk magunk mögött, mint a megelőző év volt. Ez a várakozásunk 2014-re is!
Trencsényi László ügyvezető elnök a tevékenységek tartalma felől közelítette meg a társasági aktivitás kérdéseit – indokolandó néhány jellegzetes hangsúlyváltást. A szakmai igényesség, tudományosság elvének érvényesülése mellett a társadalmi kihívások iránti fokozódó figyelem jellemzi a társaságot. E kihívások koncentrikus körbe rajzolhatók. Hiszen a fenntartható bolygó globális kihívásai, a „zöldprobléma” iránti érdeklődés gyarapodása kimutatható, a Kisgyermeknevelési, a Fenntartható fejlődésre nevelési szakosztályok célzott tevékenysége mellé felzárkózik e témakörben a Győr-Sopron-Moson megyei tagozat is. A „Mire való az iskola?” – projekt kérdésfeltevése a posztmodern világkép horizontjáról, akár az „iskolátlanítás” eszmeiségével való szembenézés küldetésével fogalmazott. A Lifelong learning és a Lifewide learning kérdéseinek társadalmi érvényességét igazolja az andragógia mellett kiálló felnőttnevelési, a szabadidőpedagógai szakosztály, a kollégiumi és az új, az ÁMK-s szakosztály léte és tevékenysége. (Drámai jelenség e körben – a rekviemmé váló őszi jubileumi konferencián néztünk ezzel szembe – a nagyhagyományú napközi otthoni nevelés válsága – ebben kell értékelni a szakosztály krízisét is.) A Korczak-i hagyomány felértékelődése a gyermeki jogokat, a gyermek méltóságának tiszteletét helyezte előtérbe, ennek „antropológiai” értelmezésében – váratlanul és sajnálatraméltóan – hangsúlyt kap az antifasiszta fellépés szükségessége is. A „minden ember” tanuláshoz való jogai melletti kiállás hűséges őrizője a Diszlexiás szakosztály, éppen ezért sajnálatos a Nemzetiségi Nevelési szakosztály válsága, megoldást igényel. A BAZ megyei tagozat szervezésében az elmúlt napon lezajlott VI. Tani-tani Konferencia jeligéje – Knausz Imre bevezető előadása nyomán – az iskolai autonómia és a demokrácia védelmének összefonódása volt. Ebben a körben magyarázódik az, hogy az elnökség – azon állásfoglalása után, mely szerint a Hálózat a Tanszabadságért mozgalomban nem a szervezet, hanem egyes tagjai vesznek részt – az Agóra Oktatási Kerekasztalnak immár kezdeményezőjeként lépett fel. S ez a helyzetértékelés értelmezi azt is, hogy az MPT vállalt (elsősorban koordinációs) feladatokat a Haza és Haladás Alapítvány kezdeményezte helyzetfeltáró és programelőkészítő kutatásában (erről április végi szakmai kollégiumi ülésünkön adunk számot).
Ha Fábry Béla a szervezeti egységekben zajló társasági lét fontosságáról szólt, az ügyvezető elnök a személyesség, a személyes emberi kapcsolatok közösségteremtő fontosságát hangsúlyozta. Ezért tartja fontosnak, hogy megtaláljuk azokat a tagtársakat is, akinek címéről a levelek „elköltözött” címmel érkeznek vissza, ezért látta e program hiteles visszaigazolásának az év végi jubileumi koncertekre invitált jubilánsok kedves leveleit (e koncertek szervezésében a Színes Húrok szakosztálya aktív). S e gondolat jegyében emlékezett az elhunytakról, jelképesen e körből név szerint kiemelve az 1967-es újjászervezés egykori szereplőit: Ágoston Györgyöt, s az élete végéig hűséges Szabadi Ilonát.
A fentiekből kitűnik a feladat: a krízisbe került szakosztályok támogatása, a hagyományos rendezvények programjainak megerősítése. (Staféta –tábor – melynek előkészítéséhez az ÁMKOE is ígért segítséget; a Tanulás ünnepe – a fővárosi rendezvények mellett az immár hagyományos békési, nógrádi, somogyi, baranyai programokkal; s a jubilánsok köszöntése emelkedik ki e körből.) A decemberi Szakmai kollégium legyen a „Mire való az iskola?” projekt összegzése.
A nyilvánosság javítását segíti a honlap reformja, az interaktivitás fokozására létrehozott facebook-csoport. Következetesen küzdünk az Új Pedagógiai Szemle társlapgazdájaként a szerkesztő bizottság jogosítványainak érvényesítéséért, a folyóirat szakmai profilja fenntartásáért nem könnyű feltételek mellett. Az A Kisgyermek várja támogatóit, előfizetőit, olvasóit és szerzőit (www.akisgyermek.hu)
Ezt követően Benedek András elnök kiegészítésre kérte Villányi Jutkát, aki a Staféta-tábor előkészítéséről szólt, jelezvén, hogy Mosonmagyaróvár már jelentkezett, majd Vass Vilmost és Kraici Máriát, akik a Mire való az iskola? projekt algoritmusát vázolták. (A program tartalma a társasági honlapon olvasható.) Kisközösségi beszélgetések – erre vállalkozó szakosztályok, tagozatok aktivitásával – után roadshow szerint regionális konferenciák mellett az elektronikus kommunikáció és az írott sajtó segítségével generálna a társaság a nevelési-oktatási intézmények „történelmi” funkciókereséséről és funkcióváltásáról társadalmi párbeszédet.
A koncepció hasonló, a működésmód is – a bázisdemokrácia és a forráshiány minden problémájával együtt – az AGÓRA Oktatási kerekasztal tevékenységében – ismertük meg Nahalka István tájékoztatójából. Az AGÓRA szeptemberre a demokratikus választásokra készülő erőknek kíván választható szakmai muníciót felkínálni egy széles társadalmi párbeszédben született helyzetértékelés és program kidolgozásával. A munka menete és eredményei – így pl. az Értéknyilatkozat – a honlapon követhető. (https://sites.google.com/site/agoraoktatasikerekasztal/)
Az ESZME (az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete) európai léptékű sikere – elnökségi hely az EPA-ban stb. – az MPT inkubátorában indult. Salamon Eszter, elnök ennek jegyében számolt be a Vezetői Kollégium előtt, s ajánlott együttműködést, részvételt a gyermeki jogok tiszteletén alapuló európai szülői projektekben. (www.epa-parents.eu)
Benedek András elnök ezt követően – a Vezetői Kollégium hagyományainak megfelelően – egy szakosztályt és egy tagozatot kért fel részletes tájékoztatóra. Kenesei Éva diaképein a Kaposvári Egyetem életébe integrálódó, a társaság vezető aktivistáit előadásra invitáló, a pedagógiai szolgáltatások kihívásaira figyelő Somogyi tagozat élete jelent meg. (http://www.pk.ke.hu/menu/53) Kraiciné Szokoly Mária Harangi László és Kelner Gitta egykori aktivitását idézve az életen át tartó tanulás promóciójának kettős feladatairól szólt: részt venni a szakmáról szóló, az érdekvédelmet sem nélkülöző értelmiségi diskurzusokban, a Tanulás ünnepe rendezvényeivel pedig elérni a tanulási lehetőségekhez nehezebben hozzáférhető társadalmi csoportokat.
Ezt követően Isépy Mária, a Napközis szakosztály elnöke búcsúzott el a Vezetői Kollégiumtól. A szakosztály tagjai a küldöttgyűlés előtt olyan időpontra kapnak meghívót, hogy további társasági kötődésükről döntsenek, mely egybekapcsolódik potenciális, tartalmában kapcsolódó „befogadó” szakosztály összehívott ülésével.
Révész György az átalakítás előtt álló honlappal összefüggő kérdésekről szólt, adatokkal szolgálva a jelenlegi honlap használatáról, melyek az ő adatai szerint nem annyira széleskörűek, mint korábban gondoltuk.
Benedek András elnök zárta az ülést. Úgy ítélte meg, hogy a megszólalások koherens módon egészítették ki egymást, kerekké tették azt a képet, amelyik a Magyar Pedagógiai Társaságról rajzolható. A tervek, remények teljesülését kívánta.
Az emlékeztetőt készítette: Trencsényi László