Észrevételek az új közoktatási törvény koncepciójához

Az új közoktatási törvény koncepciójáról általánosságban jegyezzük meg, hogy a koncepció egyes területeken részletező, más területeket indokolatlanul szűken érint. Nem tudható, hogy a nem említett – egyébként a jelenlegi törvény szerint fontos és a nemzetközi egyezményekhez, uniós joganyaghoz kapcsolódó – szabályozási feladatok tudatosan maradtak-e ki? Idetartozóan említjük a tanulói és szülői jogok, valamint a jogorvoslatok érintőleges kezelését. Általánosságban említjük a fogalmak pontos használatának szükségességét (pl. a „tagozat” nem keverendő össze az emelt szintű oktatással). Igen fontosnak tartjuk, hogy az új törvény is tartalmazzon értelmező rendelkezéseket a mai fogalmakkal azonosan.

 

Észrevételek

 

Alapelvek

A tankötelezettség hat éves kori kezdetét célszerű az „Óvoda” cím alatt írtak szerint módosítani, amely lehetővé teszi a tankötelezettség beálltát annak az évnek az augusztus 31-éig, amelyben a gyermek hetedik életévét beölti. A tankötelezettség felső korhatárának leszűkítését nem javasoljuk.

Az ingyenes oktatás körének lecsökkentésével nem lehet egyetérteni. Véleményünk szerint a tankötelezettség végéig, illetve az érettségi vizsga letételéig tartó ingyenes iskolalátogatásnak ellentmond a második szakképzettség megszerzésének ingyenessége, mivel arra csak a tankötelezettség végét követően kerülhet sor.

Álláspontunk szerint a jelenlegi középiskolai felvételi rendszer jól működik, nem indokolt, hogy minden középiskola felvételi eljárást folytasson le.

A szülők világnézet szerinti iskolaválasztás jogának biztosítása mellett ki kellene mondani, hogy az állami és az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nem lehetnek vallásilag, illetve világnézetileg elkötelezettek.

 

A közoktatási intézmények

Az óvoda cím alatt fontosnak tartanánk, ha a vitaanyag az óvodai nevelési feladatok „jogszabály” szerinti ellátásánál konkrétan utalna az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramra, mint ahogy megjelenik a NAT az iskola esetén.

 

A közoktatási intézmény alapítása, működtetése és vezetése

A többszöri jogszabály-módosítások révén egyértelművé vált, hogy mindazon kérdések szabályozása, amelyek a gyermekeket, tanulókat érintik, a házirendbe tartoznak, a működés kérdéseit pedig a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A 10. számú melléklet az SZMSZ kötelező részét illetően visszatér a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. §-ának egy korábbi változatához. Teljesen új terület a „fegyelmi eljárás” szabályainak megállapítása. Csak „A közoktatási intézmény szereplői” cím alatt írtakból derül ki, hogy a tanulókat érintő „…szabályrendszer működtetésének” helyi szabályait kell meghatározni. A koncepcióból nem látszik, hogy „…a normasértés fokát figyelembe vevő átfogó, nyilvános, stabil és kiszámítható közvetítő, konfliktust megelőző, mediáló, konfliktusmegoldó, a sérelmet orvosló (resztorációs), elkülönítő és büntető kezelési szabályrendszer”-t milyen szabályok alkotják, mi az a működés, amelynek helyi szabályait kell az SZMSZ-ben megalkotni. Az „..intézmény SZMSZ-ében leírt fegyelmi szabályzat”-ra véleményünk szerint nincs szükség

Álláspontunk szerint a tanulói fegyelmi eljárás jelenlegi szabályai (a Kt. mellett a 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 5. sz. melléklet) a továbbiakban is fenntarthatók. Megjegyezzük, hogy a vitaanyagban, a14. számú, „Fegyelmi szabályzat és eljárás” című mellékletben nincs szó kiskorú tanuló képviseletéről, a szülő bevonásáról, ha fegyelmi tárgyalásra kerül sor. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a tanköteles tanulót eltiltsák az adott iskolában a tanév folytatásától, illetve, hogy a szülő keressen másik iskolát.

A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítési szabályai nem a házirendbe valók, hanem az a pedagógiai program részre.

A koncepció nem említi a nevelőtestület jogköre körében tanuló magasabb évfolyamra lépéséről szóló döntést. Ezt a döntést nem kellene kivenni a nevelőtestületi jogkörök közül.

Hiányzik a többcélú intézmények döntéshozó testületére való utalás annak ellenére, hogy a többcélú intézményekről a 6. számú mellékletben van szó. Megemlítjük, hogy a döntéshozó testületre a melléklet sem tér ki.

Nincs szó arról, hogy az intézmény „vezetőségének” mi lesz a feladata. Amennyiben a törvény a vezetőséget nevesíti, erről rendelkezni kell. A többcélú intézményekben létrehozandó igazgatótanács megjelenítése nem mellőzhető. (A 6. számú melléklet helyett a 9. számú említi.)

A „vezető-helyettes” határozott idejű megbízásának bevezetése átmeneti szabályt igényel, figyelemmel arra, hogy a jelenlegi rendelkezések szerint határozott időre csak az intézményvezetők, az intézményegység-vezetők és a tagintézmény-vezetők kaphatnak megbízást, a helyettesek megbízása határozatlan idejű.

A vezető-helyettesek számát illetően tisztázandó, hogy a fenntartó melyik (gyermek- vagy vezető-helyettesi) „minimális létszámtól” térhet el lefelé (8. számú melléklet utolsó sora).

A vitaanyagban nincs szó az intézményegység-, illetve tagintézmény-vezetőkről.

 Az intézményvezetői megbízásra adott elképzelés A) és B) formája ütközik az Alkotmánybíróság azon határozatával, amely szerint a fenntartót megillető kinevezési, megbízási jogkör nem korlátozható. A Pedagóguskamara egyetértési joggal való felruházásával nem lehet egyetérteni. A 9. számú mellékletből úgy tűnik, hogy a többcélú intézmény „főigazgatójára” más szabályok vonatkoznak. A főig

azgatói megbízáshoz nem szükséges az egyetértése? Kérdés, hogy amennyiben a többcélú intézményt „igazgató” vezeti, rá melyik megoldás vonatkozik? Kérdés továbbá, hogy az igazgatótanács „javaslata” mennyiben köti a fenntartót.

Álláspontunk szerint a törvénynek biztosítani kellene valamennyi közoktatási intézmény vezetőjének többszöri megbízását is.

Az intézményvezető feladati között a „pedagógus etikai normák betartása és betartatása” csak akkor értelmezhető, ha ezek a normák jogszabályban jelennek meg.

Célszerű, ha az új törvény is biztosítja fenntartó felmentési jogát a 16. melléklet szerinti foglalkozások, órák vezetése alól.

 

A nevelő-oktató munka

Hiányzik az óvodai nevelőmunka tartalmi szabályozására vonatkozó koncepció, ebből következően nincs utalás az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramra és az intézmények helyi nevelési programjára.

 

A közoktatás intézményei

 

Az „összevont (többcélú) közoktatási intézmények” című rész rendkívül leegyszerűsített, figyelembe véve a 6. számú melléklet is.

Azt, hogy a közoktatási intézmény milyen más, nem közoktatási feladatot ellátó más intézménnyel vonható össze, magának a törvénynek kell meghatároznia. Ezenkívül nemcsak összevonni lehet különböző feladatot ellátó intézményeket, hanem többcélú intézményt új intézményként is lehet létesíteni. Nem érthető, mi az indoka az „összevont” jelölés hangsúlyozásának?

Az intézményvezetői megbízásról szóló 9. számú mellékletnek az igazgatótanácsra vonatkozó utolsó bekezdése a 6. számú melléklethez tartozik, és nem a vezetői megbízás kapcsán kell rendelkezni a közös igazgatású közoktatási intézményt és az általános művelődési központot érintő szervezeti kérdésről.

A 6. számú mellékletben említett „új minőségi együttműködési formák” intézménytípusként való pontos definiálására van szükség. Nem értelmezhető, hogy a példának említett „oktatást segítő kulturális intézmény” mitől lesz többcélú – vagy összevont – közoktatási intézmény, illetve valamely „együttműködési forma” miért válik intézménytípussá, ha szervezetileg önállóak?

 

A közoktatási intézmény szereplői és partnerei

Nem jelenik meg az óvódás korú gyermek, ezzel összefüggésben az óvodai felvétel.

 „A pedagógusok és alkalmazottak” cím az SZMSZ-be utalja olyan kérdések szabályozását is, amelyek tipikusan a kollektív szerződésbe tartoznak, csak annak hiányában kerülhetnek jogszabály alapján az SZMSZ-be. A Munka Törvénykönyve kollektív szerződés hiányában a munkáltatót jogosítja fel a döntéshozatalra. Megjegyzendő, hogy az itt említett területek szabályozását egyébként a 10. számú melléklet sem említi.

Utalni kellene az óvodás korú gyermek szülőjének kötelezettségeire is.

 

16. számú melléklet

Pedagógusok és vezetők kötelező óraszáma

Nem értelmezhető az óvodavezetői kötelező óra. A lábjegyzetben az óvodavezető nem jelenik meg az „Ig.” rövidítéshez kapcsolódóan. A heti 6 kötelező órához kötött 500-as gyermeklétszám sok, ilyen óraszám csak a több tagóvodából álló, 20 csoportos nagy intézménynél fordulhat elő.

Megjegyezzük, hogy az életpálya-modell 5. számú mellékletével nincs összhang, mivel ez utóbbi nem teszi lehetővé, hogy a tanító is kapjon igazgatói megbízást, a tanító igazgató-helyettes óraszáma pedig kétszer akkora, mint a törvényi koncepcióban. Természetesen az új közoktatási törvény koncepciójával értünk egyet, amely a tanítókat a tanár szakképzettségűekkel egyformán kezeli az intézményvezetői megbízás tekintetében.

Nem tudjuk, miért maradt ki a szakmai munkaközösség vezető a kötelező óraszámba beszámítható egy óra tekintetében, miközben az élet-pálya modell törvényi koncepciójának VIII. fejezete tartalmazza a munkaközösség-vezető órakedvezményét is.

17. számú melléklet

Kérdés, hogy „könyvtárost” vagy könyvtáros-tanárt (tanítót) kell alkalmaznia az iskolának?

Az iskolatitkár nevelő és oktató munkát segítő körbe történő átminősítése nem egyezik a jelenlegi törvényi fogalmakkal.