Jegyzőkönyv – Kibővített elnökségi ülés (2022.02.22)

Jegyzőkönyv

Kibővített elnökségi ülés

online formában

  1. 02. 22.

Téma: az MPT jövőképe

Moderátor: Fábry Béla

Jelen lévők:

Az Elnökség részéről: Trencsényi László, Villányi Jutka, Borbély-Pecze Bors Tibor, Schindler Rózsa, Novák István, Nagy Ádám, Turcsik Katalin

A Vezetői Kollégium részéről: Benedek András, Fábry Béla, Angyalfiné Varga Julianna, Munkácsy Katalin, Marácziné Keresztes Katalin, Nagy Péterné, Ercse Kriszta, Szűcs Ida, Szenes György, Lampert Bálint, Molnár György, Makai Éva, Czakó Kálmán Dániel, Gál Ferenc, Horváth Edit, Kraiciné Szokoly Mária, Nyirádi László, Alpár Vera, Kézi Erzsébet, Pornói Rita, Csereklye Erzsébet, Daróczy Ágnes, Kolosai Nedda, Nyirádi László.

Titkárság részéről: Harai Dénesné.

 

Hozzászólások:

Fábry Béla: Az ülés célja az MPT jövőképének kialakítása, az apropója Gál Ferenc tagtársunk levele, javaslatai. Felkéri Gál Ferencet az álláspontja kifejtésére.

Gál Ferenc: A közgyűlés előkészítő bizottsággal történt hosszú beszélgetés során előkerültek stratégiai kérdések, ezekről a gondolataimról egyeztettem kollégákkal a tagozatból, leírtam, majd kértem az Elnökséget, hogy küldjék ki, a közgyűlésig legyen átgondolva. Nem alapvető módosításokról van szó, hanem ötletekről, amelyek előbbre vihetnék a szervezetet, amelyet féltek, szerintem nem jó irányba megyünk, nem ezt kellene tennünk a 21. században. Ezek nem személycserékre vonatkozó kérdések. Foglalkozzon az elnökség ezekkel a kérdésekkel. Legnagyobb „fájdalmam” az alapítvány kérdése, ez mindig le lett söpörve, nem lett napirendre tűzve, pedig adnám az alaptőkét.

Ercse Kriszta: Időszerű ez a beszélgetés, lényegi pontokról van szó. Van, amivel egyetértek, van, amivel nem G.F. levelében. Váljon az MPT vonzóvá a fiatalok számára – ez egy hosszabb folyamat, de induljon el egy szervezeti gondolkodás, megvitatás, örülök, hogy erre most sor került. Ez nem függ össze a tisztújítással.

Fábry Béla: Kérlek, részletezd.

Ercse Kriszta: Mehetünk pontról pontra GF. jegyzetei mentén, de nem biztos, hogy ez a jó megoldás. FB is megfogalmazta a 2 évvel ezelőtti ppt-jében, ezekkel mélységesen egyetértek. Legfontosabbnak tartom: mi adja az MPT specifikációját, mitől lesz vonzó, mitől lesz 21. századi. Részt kell vennie a neveléstudomány gyakorlati alakulásában – szakpolitikai feladata van, szakpolitikai vitákban vegyen részt.

Fábry Béla: Nem feltétlenül kell GF levele mentén haladnunk.

Alpár Vera: 3 témára kellene bontani a kérdéskört: 1. identitás, értékek, 2. anyagiak, fennmaradás, alapítvány, 3. tagság, fiatalítás. Lehet, hogy kellene egy vagy több munkacsoport ezek kidolgozására. Most összemosódik, hogy mit tegyünk és miért tegyük. Érdemes felépíteni a vita folyamatát és operatív döntéseket hozni.

Munkácsy Katalin: Gyakorlatiasan abból kellene kiindulni, ami éppen van. Vállalni azt, hogy az MPT összefogja a sok pedagógus szervezetet, és ehhez igazítani a stratégiát.

Gál Ferenc: Munkácsy K. felvetésére: az MPT nem tud ernyőszervezet lenni. Az MPT követő, véleményt mond arról, ami megtörtént, ahelyett, hogy elöl járna. Le lettek írva a dolgok a két évvel ezelőtti stratégiai vita után, de nem lettek megvalósítva. Ha jó volt, ami eddig működött, akkor én visszalépek. De ha ti is elégedetlenek vagytok a működéssel, akkor tegyünk valamit. A szervezet a lehetőségeit, tagságát és hatását nézve messze alulteljesít.

Trencsényi László: Alapszabályt érintő kérdés a 75 év és a szervezeti egységek feloszlatása, a székhely áthelyezése és az elnökség köré szerveződő csoport.

Ercse Kriszta: A személyi kérdésekről lépjünk el a szervezeti kérdések felé. Korszerűen nyújtani valamit a pedagógusnak, itt és most. Konferenciák gondolata felvetődött a múltkor (Rita). Azt a gondom, hogy nem szakmai kérdésekről diszkusszálunk, pedig azokról kellene. Nem kínálja fel a pedagógusoknak azokat a kérdéseket, ami a pedagógusok élethelyzetében előfordulnak. Szakmai dilemmák, paradigmaváltások keresztmetszetében állunk, van-e terve ezen a téren az MPT-nek, hogyan szólítja meg a tanárokat. A Pályaorientációs Szo. munkájáról is csak tőlük tudok, nem az MPT-től.

Fábry Béla: A Pályaorientáció Szo. és az MPT nem különül el, az egy, az MPT szervezeti egységekben működik.

Csereklye Erzsébet: Az MPT demokratikus működésének garanciája az, hogy szakosztályokban működik. Szakosztályi együttműködéseket javaslunk, alakuljanak munkacsoportok – ezeket nem hierarchiára, hanem célra lenne érdemes meghatározni (pl. szakszervezet, érdekvédelem). Olyan struktúra kialakítása, amellyel az aktuális kérdésekről tudnánk közösen gondolkodni. Ezt ne az Elnökség határozza meg, legyenek továbbra is alulról jövő kezdeményezések.

Szenes György: Ercse K-hoz kapcsolódva – egyes szakosztályok nagyon jó munkát végeznek, de nem tudjuk megszólítani a pedagógusok nagy részét, a széles pedagógustársadalom számára kellene olyan programokat szervezni, amelyek őket érdekli. Sokan nem tudnak az MPT létezéséről. Sok tízezer pedagógust kellene bevonni.

Pornói Rita: Az ernyőszervezet-ötlet nem „játszik”, mert erős a verseny a pedagógiai szervezetek között. Az MPT erőssége a közösségépítés. Konferenciákkal lehetne megszólítani a fiatalokat, a pedagógusokat, aktuális témákat bedobva. Szo-k közötti együttműködés – van rá példa, ezt kellene erősíteni, tudjunk egymás munkájáról. Ez ott van ugyan a honlapon, de esetleg egy hírlevél jó lenne: az MPT havi programja.

Molnár György: Valahol mindenkinek igaza van. Hogyan lehet vonzóvá tenni – egyetértek azzal, hogy a Társaság tudományos voltát nehéz megvívni. Konferencia, tudományos kiadványok, NAT2020 vagy egyéb aktuális témák, hogy mindig valami naprakész témát tudjunk megtalálni. Mivel tudjuk motiválni, érdekeltté tenni az embereket – a ped. előremeneteli rdsz.-ben lévőket, kutatótanárokat támogathatja a társaság. Egységek közötti együttműködés erősítheti ezt. Lehetne kötődni az MTA Pedagógiai Bizottságának albizottságaihoz, lehetne hálózatszerűen gondolkodni. Informális hálózat és szervezet – ez az előnye az MPT-nek. Olyan támogatást adni, amit a tudományos élet is megkövetel, amit ki tudnának használni a feltörekvő fiatalok.

Kraiciné Szokoly Mária: Az MPT ereje a tagokban van és a mögöttük lévő szervezetben. Az MPT ezekből a szervezetekből él, ezek teszik lehetővé, hogy kutassunk, együttműködjünk, konferenciát szervezzünk. Hol van a határa ennek az együttműködésnek, mit hozunk be az MPT-be, független értelmiségként definiálva magunkat hol és hogyan jelenünk meg. Ha ez összekeveredik, abból sok baj származik.

Novák István: Mindenkinek tisztelet azért, hogy keresi a megoldásokat. Ennyire dinamikus és hatékony elnökségi munkát egyik időszakban sem végeztek, mint az elmúlt négy évben. Ettől még lehet mást javasolni. Kraici M.-ra reagálva: az MPT betölt egy sajátos szerepet, sok szakmai csoportosulást, szakmai, egyetemi közösséget integrál, összekapcsol, ami nagy érték. Hatalmas fejlődés volt az elmúlt időszakban a digitális megjelenés, a rengeteg rendezvény. Érzem azt a türelmetlenséget, hogy kell váltani. Az alapítványi formát érdemes végiggondolni, eddig nem találtunk kapaszkodókat ehhez, de foglalkozzunk ezzel. Jó gondolat a kutatótanárok kérdése (Molnár Gy.), fórum, ahol beszámolnak, segítséget kapnak, a Műszaki lehet talán ennek a bölcsőhelye. Nem tartom jó ötletnek, hogy keressünk más helyszínt a PPK helyett, de lehet több helyszínünk is. Ne zárjuk le a témát, gyűjtsük össze az ötleteket, javaslatokat és vigyük tovább.

Makai Éva: Vannak olyan szakosztályok, amelyek mögött nincs intézmény, de van sok példa más szervezetekkel való együttműködésre is, pl. közös állásfoglalások, így a Gyermekjogi Civil Koalíció fontos és aktuális állásfoglalásainak kialakításában is szerepet vállalt az MPT, ez is fontos része a munkánknak.

Gál Ferenc: A szándékom célba talált. Ha a javaslatokat egy független programelőkészítő bizottság – amit az elnökség kijelölne – kidolgozná, az jó lenne. Kérem az elnökséget, hogy a májusi közgyűlésen legyen erről szó, vagy akár évente felülvizsgálhatná a közgyűlés. Ápr. 3-hoz ne kössünk semmilyen szervezeti működést. Makai Évához: az állásfoglalás nem az egyetlen út, vannak itt olyan jó gyakorlatok, olyan helyzetek, amikről érdemes lenne beszélni, nem csak mások megnyilvánulásaira reagálni.

Csereklye Erzsébet: Kraici M.-hoz kapcsolódva – összemosódik, milyen szervezet képviseletében nyilvánulunk meg –, erre mi szakosztályi szinten nagyon figyelünk, mindig megjelenítjük a megfelelő logót. Amikor azt mondjuk, hogy ezzel-azzal foglalkozzunk, akkor hozzá kellene kötni azt is, hogy ki csinálja és hogyan. Struktúrában gondolkodjunk, hogy abban változtassunk-e.

Benedek András: Március végén leteszünk egy javaslatcsokrot az elnökség asztalára a személyi kérdésekben, de a jelentés a tartalmi javaslatokat is tartalmazni fogja. Megszólítottuk az összes szervezeti egységvezetőt, sok javaslat elhangzott. Messze nem személyi kérdésekről volt szó, hanem tartalmi javaslatokról is. Ezt a mai ülést célszerű folyamatnak felfogni, ezt a programalkotó folyamatot folytatni kell, egy átalakulás bonyolult folyamat. A küldöttgyűlést ne tekintsük fordulópontnak. A civil kurázsi hagyományait meg kell tartanunk, de az új kezdeményező szerep megtalálása, amit Gál F. javasol, nagyon fontos.

Ercse Kriszta: Csereklye Erzsihez kapcsolódva – ez a sokféle kompetencia, ami a szervezet sajátja, megengedi, hogy egy-egy problémát sokfelől lehessen megvitatni. Olyan cselekvésre lenne szükség, amiben jelen van az arculattervezés. Minden szakosztály megnyilvánul szakmai kérdésekben – konferencia, előadássorozat – így lehetne új karakterjegyet kapcsolni az MPT-hez. Hogy ez milyen legyen, ezzel jó lenne külön is foglalkozni, egy csoport ezzel foglalkozhatna. Ez egy folyamat, egyetértek, ami most talán elindul. Fontos, hogy a külvilág hogyan érzékeli az MPT-t. A staféta tábort mindig nagyon élvezem, rendkívül színvonalas, de nem látok új arcot.

Villányi Judit: Köszönöm, hogy 30-an voltunk és annyi minden elhangzott. Többen vagyunk, ez jobbá teszi a munkánkat.

Turcsik Katalin: Nem olyan folyamatként érzékelem, ami most indul, én már akkor a megújulás folyamatába csöppentem bele, amikor négy éve az elnökségbe kerültem. Most kiterjesztődik szélesebb körre, amitől ez a folyamat felgyorsulhat, ez örömteli.

Novák István: Küldjük el a gondolatainkat Benedek Andráséknak, hogy tovább tudjuk vinni.

Marácziné Keresztes Katalin: Nem ismerik a kollégáink az MPT-t, nehéz követni a szakosztályokat.

Juhász Ágnes véleményét a chaten keresztül Borbély-Pecze Bors továbbította: Nagyon szépek a csatolt elképzelések – csak sajnos megvalósíthatatlanok. Hol talál valaki 35 éven aluli bevonható tagot? Miből fizetünk egy irodát, alkalmazottat? Hogy tudunk együttműködni a kormányzattal? Talán ellenzéki győzelem esetén, ha lesz támogatása a civileknek… Az igaz, hogy abba kellene hagyni a nosztalgiázást – de senki sem vállalta Laci helyett az elnökséget. Ha viszont megszűnnének a szakosztályok, nekünk nem lehetne maradni. Szóval ezzel nem értek egyet. Ami működik, működjön, de legyen más lehetőség is.

Alpár Vera chaten: Az egyesületeknél törvény szabályozza, hogy milyen egységek működhetnek és hogyan …

Ercse Kriszta chaten: Ági jegyzetére: például egy építkezős folyamat (aminek tudatos fejlesztési tervvel kellene elindulnia) egyszer csak elérhet oda, hogy lesz számításba jöhető mennyiségű 40 alatti tag, aki vállal is aktív szerepet.

Nagy Péterné: visszatérve az eredeti levélhez, azok építő jellegű javaslatok, a megújulást mindenki támogatja. Az életkorra történt javaslattal azonban nem értek egyet, a szakmai munka mindenképpen maradjon folyamat, fiatalítsunk, de szükség van a nyugdíjasokra, ne hozzunk ilyen korhatári szabályt.

Fábry Béla: Az elnökség belefoglalja ezt a vitát és a javaslatokat a beszámolóba, amit elküld a szervezeti egységek vezetőinek. Az alapszabályról kell dönteni, akinek erre vonatkozó javaslata van, akkor ezt fogjuk kérni megfogalmazni szövegszerűen.

Borbély-Pecze Tibor Bors: Méltánytalan a korosztályi megkötésre vonatkozó javaslat. Érdemes a helyzetet jobban ismerve kritikákat megfogalmazni. Heroikus küzdelmek folynak a bevételek növelésére, a pedagógusok létproblémákkal küzdenek, alkalmazottként működnek. A realitásokat vegyük figyelembe. A javaslatoknál vállaljunk is szerepet benne.

Ercse Kriszta: Szerintem a dilemma kihelyezése az asztalra, az klassz történet, én természetesen szívesen részt veszek minden olyan folyamatban, ami a facilitációt segíti. Konstruktív kritikát fogalmaztunk meg, ezt meg kell vitatni, ezt a folyamatot kell lebonyolítani, addig nem lehet megszavazásra szánt – szövegszerűen megfogalmazott – javaslatokat tenni, mert ahhoz rövid az idő a küldöttgyűlésig.

Fábry Béla: Várjuk a javaslatokat, ezeket szövegszerűen megfogalmazva megkapják a szervezeti egységek, hogy a küldöttgyűlés meg tudja majd szavazni. Lehet, hogy nem mindegyikről tudunk majd szavazni, a folyamat folytatódik.

Trencsényi László: Szervezeti egységeknek kell átbeszélni a vita tartalmát, várjuk ezek eredményét. Közhasznú szervezet vagyunk, de a nemzet sorskérdését ne helyezzük a társaság sorskérdése elé. A március ezzel fog telni, de a küldöttgyűlésre elkészítjük a javaslatok előkészítését.

Fábry Béla: Ezzel együtt ellátjuk a feladatainkat. Köszönöm mindenkinek a részvételt.

 

 

Lejegyezte: Turcsik Katalin