Képviseltette magát a Bács-Kiskun Megyei Tagozat, Eszterházy Tagozat,Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tagozat,Didaktikai Szakosztály,Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztály,Egészségnevelési Szakosztály,Felsőoktatási Szakosztály,Gyermekérdekek Szakosztálya-Korczak Munkabizottság,Hagyományismereti Szakosztály,Interkulturális nevelés Szakosztály,Kalokagathia szakosztály,Ki-Figyel-Ő Szakosztály,Kisgyermeknevelési Szakosztály,Konduktív pedagógiai Szakosztály,Korai Iskolaelhagyás Megelőzésért Szakosztály – KORISME,Neveléstörténeti Szakosztály,Összehasonlító Pedagógia szakosztály, Projektpedagógiai Szakosztály, Pályaorientációs Szakosztály,Robottechnikai Szakosztály,a Szakképzési Kollégium, az Elnökség, a Titkárság, a Felügyelő Bizottság.
A Vezetői Kollégium az Ádám-érdemérem 2023. évi kuratóriumába Ádám Ágnes és Fábry Bélát delegálja.
A Konduktív pedagógiai szakosztály nevében Turi Ibolya mutatta be a szervezeti egységet, mely tevékenységében és összetételében szorosan összekapcsolódik a Semmelweis Egyetem Pető András Karával, ennek megfelelően az oktatók és hallgatók elsősorban az egyetemi élet tudományos életébe, hagyományápoló tevékenységébe, konferencia-programjaiba, kiadványaihoz kapcsolódnak. Impozáns, a nagy elődökhöz, Pető Andráshoz és Hári Máriához méltó tevékenység jellemzi a hazai konduktív pedagógia ’vezérhajóját’. Reflexiójában Trencsényi László társasági elnök megemlékezett Csillag Ferencről, az MPT egykori elnökségi tagjáról, a Pető Intézet néhai vezető munkatársáról, akinek meghatározó szerepe volt a szakosztály létrehozásában, az intézeti átszervezések hektikus időszakában fontosnak tartotta, hogy a nemzetközi hírű műhely ’civil-lábakon’ is álljon esetleges érdekvédelmi kihívások idején. Elismerte a Pető Kar kiemelkedő tevékenységét, egyben jelezte, hogy fontos lenne a műhely társasági identitását karakterisztikusabban gyakorolni (arculat, tagok tagdíja, hallgatók toborzása stb.) Felhívta arra a figyelmet, hogy az MPT életében, összetételében mennyire jelentős szerepet töltenek be azok a műhelyek, melyeknek fókuszában sajátos nevelési igényű gyerekek állnak (a Ki-Figyel-ő szakosztály, a Diszlexiás Gyerekek Fejlesztéséért szakosztály is ide sorolható, sőt a ’kórházpedagógiai’ diszciplína is keresi helyét – hol a Gyermekérdekek szakosztályában, hol az Egészségnevelési szakosztályban). Érdemes lenne a kapcsolatokat, akár formális kölcsönös meghívásokat rendszeressé tenni – a hasonló érdeklődés jegyében. A Konduktív Pedagógiai Szakosztály tevékenysége szinkronban van azzal a szervezetfejlődési folyamattal is, melynek során egy-egy intézmény, műhely alkotja a szakosztály, tagozat magját – e helyzet megannyi erősségével és nehézségeivel is együtt (l. Eszterházy Tagozat, a győri központú NYM-i tagozat, a dunaújvárosi Ki-Figyel-Ő szakosztály, a Diszlexiás Gyerekek fejlesztéséért szakosztály, részben a KORISME is. A Konduktív Pedagógiai szakosztály léte arra a folyamatra is rávilágít, melyben a ’klasszikus’ neveléstudományi diszciplínák kollektív társasági reprezentációja visszafogottabb (bár igen sok tekintélyes tag tartozik ilyen szakosztályhoz), míg a szakma ’peremvidéke’ keres s talál biztonságos bázisra a Társaságban. Erre példa az idén létrejött szervezetek közül – a Konduktív Etnopedagógiai szakosztály, a Takács Etel szakosztály, a Robottechnikai szakosztály mellett – az október 4-én alakult Projektpedagógiai szakosztály. Utóbbiak rendre az ország minden tájáról vonzzák az adott szakterület érdeklődő, rendre kiemelkedő ismertséggel is rendelkező szakembereket.
Turi Ibolya beszámolója után Molnár György szólt a Didaktika szakosztályról. E műhely is hovatovább azonosulóban a szakosztályi elnök munkahelyével, az elnök szervezési gondokról, terhekről számolt be, de ígéretet tett társasági aktivitások fokozására. Jelezte, hogy a Trefort-konferencián megjelenik az MPT logója is, s könyvbemutató is készül hasonlóképpen.
A tagságért viselt felelősség nem könnyű terhei miatt lesz tisztújítás a Veszprémi és a Békési tagozatban. A Prevenciós szakosztály elnöke betegsége miatt került választási helyzetbe. (Itt jegyezzük meg, hogy a szervezeti egységek vezetőségeinek mandátumát maguk a szakosztályok, tagozatok tagsága határozza meg, az elnökség ezt nem korlátozza.) Az új SZMSZ fogja kérni, hogy a szervezeti egységek adjanak írásos formát működésük legfőbb szabályainak.
A tagságért viselt felelősség fokozása mellett, a tagozaton, szakosztályon belüli, olykor a szakmán túli emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta Villányi Györgyné ügyvezető elnök, aki egyben a Kisgyermeknevelési szakosztály elnökeként megannyi idevágó jógyakorlatról adott számot.
Turcsik Katalin alelnök az őszi „Ünnepnapok az életen át tartó tanulásért” elnevezésű hagyományos programsorozatra hívta fel a figyelmet, az elkészült programfüzetről szólt észrevételezve, hogy egybefonva az őszi programok impozáns gazdagságban és színességben érvényesülnek. A programfüzetet terjesztjük – vigye az MPT jóhírét. E körben esett szó a Szakmai Kollégium november 22-i üléséről, ahol Szabó Andrea ifjúságkutató tart előadást. Kiemelte a szervezeti egységek közti tartalmi és szervezői, meghirdetői együttműködés jelentőségét. (Pálvölgyi Lajos javasolta, hogy a szakosztályok, tagozatok vonják be meghívottaik körébe azokat a tagokat is, akik ’regisztrációs egységük’ mellett további szakosztályt, tagozatot is megjelöltek aktivitásuk lehetséges színtereként.)
Az ügyvezető elnök az Évkönyv előkészületeiről szólt. Bemutatta a szakosztályi, tagozati beszámolókhoz ajánlott ’sémát’, a terjedelemmel való gazdálkodásra hívott fel. A javasolt egy oldalnyi terjedelem váltott ki vitát (pl. a Pályaorientációs szakosztály képviselője, Suhajda Csilla gazdag tevékenységük bemutatásához nagyobb terjedelmet igényelne). Az ajánlott terjedelem iránymutatás csupán, a szerkesztőség gondosan ügyel majd az arányokra s arra is, hogy információ ne vesszen el. (Az iránymutató sémát a VK tagjai megkapják.)
Szó esett arról, hogy keressük a 2024. évi Staféta-tábor helyét, témáját, vállalkozó felelős tagozatát, szakosztályát – talán a Dunántúlon inkább (a legutóbbi sátoraljaújhelyi táborozás után).
Végezetül az elnök kifejezte reményét, hogy a szeptemberi rendkívüli Küldöttgyűlés dokumentumait a Törvényszék jóváhagyja, s így mód nyílik a szervezeti életen túl a tartalmi kérdésekre fókuszálni – e témakörhöz igazodva szólt arról is, hogy a 2027. évi Küldöttgyűlésig meg kell találni az új társasági elnököt.
Az emlékeztetőt készítette
Trencsényi László